Hírek

Utah Államban (USA) a Mitsubishi Power Americas és a Magnum Development cégek közös vállalata, az Aces Delta megkezdte a világon jelenleg a lenagyobbnak számító, földalatti hidrogéntároló kialakítását, amelynek két sókavernája egyenként 150 GWh, azaz együttesen 300 GWh (= 9.000 tonna) hidrogén tárolására lesz képes.

A projekt 504 millió USD hitelgaranciát kapott a US Department of Energy (DOE) ’Loan Programs Office’ szervezeti egységétől a tároló kialakítására, kiépítésére. A tároló egy 840 MW kapacitású hidrogén-kompatibilis, kombinált-ciklusú gázturbinás erőmű mellett helyezkedik majd el. Az erőmű első lépésben 30% zöld hidrogén tartalmú földgáz eleggyel fog működni 2025-től és a tervek szerint 2045-től valósulna meg a 100%-os hidrogénnel történ üzemelés. A kivitelező WSP nevű cég EPCM szerződés (engineering, procurement and construction management contract) keretében építi ki a tárolót. A projekt fejlesztése egyébként már 2019 májusában kezdődött. A fejlesztés hátteréhez tartozik még, hogy a helyszínen jelenleg üzemelő (Intermountain Power Plant, IPP nevű) szénerőművet 2025-ben leszerelik, és ennek helyébe lép az említett, modern és hidrogéntoleráns gázturbinás egység. (A Mitsubishi és egyéb jelentős cégek hidrogéntoleráns gázturbinás fejlesztési terveiről Hidrogén Hírlevelünk 2020/1 lapszámában írtunk.)

A sókavernák (salt caverns) az egyik legjobb geológiai hidrogéntárolási megoldást jelentik, mivel jó gáztömörséggel rendelkeznek, alacsony a hidrogén szennyeződésének kockázata a tárolás során, jelentős töltési és kitárolási sebesség valósítható meg (azaz jó rugalmasságot tud biztosítani a tároló), nem mellékesen pedig – ha egyelőre csak elvétve is, de – létezik néhány ilyen tároló a világon, azaz vannak „kiindulási” tapasztalatok. A fő nehézséget az jelenti, hogy ilyen tárolók nyilván csak a megfelelő geológiai adottságokkal, sóformációkkal rendelkező helyeken alakíthatók ki – lásd később.

A tárolókavernák és az erőmű alkotják majd az ún. „Fejlett tisztaenergia-tároló központot” (Advanced Clean Energy Storage hub), amelyet – az Aces Delta közleménye alapján – egy 220 MW-os elektrolízis üzem segítségével töltenek majd fel hidrogénnel; másként fogalmazva ilyen módon tárolják a megújuló energiát. A jövőbeni, teljes kiépítettség esetén akár 100 t/nap zöld hidrogén is előállítható, illetve letárolható lesz.

„Utah állam középső része ideális helyszín a projekt szempontjából, Utah pedig vállalkozásbarát állam az ilyen jellegű projektek számára” – emelte ki Craig Broussard, a Magnum vezérigazgatója. „A Magnumnak az Intermountain Power Project szomszédságában lévő telephelye úgy helyezkedik el, hogy teljes mértékben ki tudja használni a meglévő regionális elektromos hálózati csatlakozási kapcsolatokat, a teljesen kiépített közlekedési infrastruktúrát, a bőséges nap- és szélerőmű termelési kapacitásokat, a jelenleg a szénről való átállásban lévő szakképzett munkaerőt, és nem utolsó sorban a helyszín geológiai adottságaiból adódó, egyedülálló sóformáció nyújtotta lehetőségeket, mely utóbbi teszi lehetővé a sókavernák kialakítását a hidrogéntárolás céljából”. A Magnum Development tulajdonában vannak egyébként további kavernák (szintén geológiai sóformációkban) az Egyesült Államok nyugati részén, amelyek egy része jelenleg folyékony üzemanyag tárolására szolgál.

Általánosan tekintve, jelenleg négy sókavernás hidrogéntároló működik a világon. Az elsőt 1972-ben helyezte üzembe a Sabic Petrochemicals cég a nagy-britanniai Teesside-ban. A maradék három pedig mind az USA-ban, Texasban^[1] található. Ezek közül a legfiatalabbat és egyben legnagyobb kapacitásút Spindletop-ban, 2016-ban helyezték üzembe; ennek tárolókapacitása majdnem eléri a most tervezett új rekorderét – lásd a következő táblázatban. Ezeken és a fent említett Utah helyszínen kívül több pilot projekt is kidolgozás alatt áll e téren: pl. Hollandiában (Zuidwending), ahol az első tárolókaverna 2026-ban lép üzembe. Németországban (Rüdersdorf) az EWE nevű cég egy kisléptékű sókavernás tárolót tervez megvalósítani 2022-től. További pilot projektek vannak a fejlesztés különböző fázisaiban Svédországban, Franciaországban, Nagy-Britanniában. Természetesen nagyon sok vizsgálatra van még szükség, hogy a sókavernás, nagyléptékű hidrogéntárolás az ipari gyakorlat részévé, kereskedelmi jellegű megoldássá váljon, de a szándékok komolyságát az is bizonyítja, hogy a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) önálló TCP-t (Technology Collaboration Programme) hoz létre a földalatti hidrogéntárolás területén, hogy vizsgálják ennek műszaki, gazdasági és társadalmi vonatkozásait.

1. táblázat: Működő és tervezett földalatti hidrogéntároló projektek. Forrás: IEA, 2021.

Projekt neve	Ország	Üzembe helyezés	Tárolókapacitás (GWh)	Típus	Státusz	Üzemeltető
Teeside	Nagy-Britannia	1972	27	sókaverna	működő	Sabic
Clemens Dome	USA	1983	82	sókaverna	működő	Conoco Philips
Moss Bluff	USA	2007	125	sókaverna	működő	Praxair
Spindleton	USA	2016	278	sókaverna	működő	Air Liquide
Underground Sun Storage	Ausztria	2016	10% H2 blend	kimerült gázmező	demó	RAG
HyChino	Argentina	2016	10% H2 blend	kimerült gázmező	demó	HyChino, BRGM
HyStock	Hollandia	2021	–	sókaverna	pilot	EneryStock
HYBRIT	Svédország	2022	–	sziklakaverna	pilot	Vattenfall, SSAB, LKAB
Rüdersdorf	Németország	2022	0,2	sókaverna	építés	EWE
HyPster	Franciaország	2023	0,07-1,5	sókaverna	mérnöki tanulm.	Storengy
HyGéo	Franciaország	2024	1,5	sókaverna	megval. tan.	HDF, Teréga
HySecure	Nagy-Britannia	2020′ közepe	40	sókaverna	megval. tan. (I.)	Storengy, Inovvn
Energiepark Bad Lauchstädt	Németország	–	150	sókaverna	megval. tan.	Uniper, ONTRAS…
Advanced Clean Energy Storage	USA	2026	2 x 150	sókaverna	építés	Mitsubishi Power Magnum Develop.

A sókavernák mesterségesen kialakított felszín alatti képződmények, amelyeket sórétegekben (deposits) vagy sódómokban alakítanak ki, kontrollált vízbesajtolással és kitermeléssel, lényegében “kioldva” a megfelelő üreget. Az így kialakított tároló meglehetősen gáztömör (permeabilitása csekély), ami a hidrogén elszivárgását akadályozza, kémiailag inert, nedvességet nem tartalmazó^[2] tárolási környezetet jelent és viszonylag nagy nyomáson üzemeltethető. Ha a sóréteg a fedő rétegek miatt rétegterhelést kap, a só megpróbál “szökni” és áttöri a felette lévő réteget, diapírokat (sódóm) létrehozva; ez utóbbi a következő ábrán a bal oldali rajzon látható. A sóréteg feletti fedőkőzet vastagsága jellemzően 30-1.800 m, ami leggyakrabban gneisz, dolomitpala, agyag-szulfát vagy iszapkő. Maga a sóréteg halit, üledékes kőzet; lényegében nátrium-klorid (NaCl).

A sókavernák működési nyomása kb. 40 – 240 bar tartományba esik, de jellemzően ~100 bar körüli. Az egyes, már működő és hidrogéntárolásra használt sókavernák főbb tulajdonságait, köztük a nyomásértéket a következő táblázat foglalja össze.

2. táblázat: A működő sókavernák főbb méret és működési nyomásértékei. Forrás: A. Małachowska, N. Łukasik, J. Mioduska, J. G˛ebicki (2022)

	Teesside (UK)	Clemens (US)	Moss Bluff (US)	Spindletop (US)
Sóformáció	sóréteg	sódóm	sódóm	sódóm
Térfogat (m3)	210.000 (3×70.000)	580.000	566.000	906.000
Átlagos kaverna mélység (m)	365	1.000	1.200	1.340
Nyomás(tartomány) (bar)	45	70-137	55-152	68-202

2020 végén világszinten 661 földalatti gáztárolót tartottak nyilván, amelyek kb 15%-a volt valamilyen sóformációban. (A maradék, nagyobb részben főkét kimerült gáz- és olajmezők vannak.) A következő térkép mutatja a sóformációk elhelyezkedését Európában. E tekintetben Németország rendelkezik a legnagyobb tárolási potenciállal, ha a szárazföldi és tenger alatti sóformációkat is tekintjük. Az országon belül Észak-Rajna-Vesztfália régió rendelkezik a legjobb adottságokkal; a sókavernák elméleti tárolási potenciálja itt 26,5 TWh (8,8 mrd m³_H2). Az észak-németországi területeken húzódó Paleozoikus Permi sólerakódás Dánia és Lengyelország területére is átnyúlik. Térségünkben pedig még Ukrajnában és Romániában is található ilyen sóformáció, egy kisebb kiterjedésű pedig Ausztriában.

Források:

https://www.pv-magazine.com/2022/08/04/worlds-largest-underground-hydrogen-storage-project/

https://www.iea.org/programmes/technology-collaboration-programme

https://power.mhi.com/regions/amer/news/20210511.html

International Energy Agency: Global Hydrogen Review 2021

A. Małachowska, N. Łukasik, J. Mioduska, J. G˛ebicki (2022): Hydrogen Storage in Geological Formations—The Potential of Salt Caverns. Energies 2022, 15, 5038.

Jegyzetek:

[1] Texasban nagyon jelentős (GW léptékű) megújuló energiára alapozott zöld hidrogén projektek állnak tervezés alatt, amelyről korábbi cikkünk itt olvasható.

[2] A bányászati (kioldásos) módszer miatt természetesen mindig marad valamennyi víz (sólé) a tárolóban, így a kitárolt hidrogén esetében némi szárítás (víztelenítés) általában szükséges lehet.

5,2 milliárd € értékű tagállami támogatás válik lehetővé a Hy2Use projektre

Az eredeti közleményünkben (lásd lentebb) az első, jóváhagyott Hidrogén IPCE projektről (Hy2Tech) számoltunk be július közepén. Majd ezt követően viszonylag gyorsan megérkezett a következő Európai Bizottsági jóváhagyás a második IPCEI projektre, amelyet jelen esetben 13 tagállam valósít meg és számukra összesen 5,2 milliárd euró összegű állami támogatás nyújtását teszi lehetővé hidrogéntechnológiai projektekre. A most, szeptember végén, második körben jóváhagyott Hidrogén IPCEI projekt a „Hy2Use” nevet viseli; az ebben résztvevő tagállamok: Ausztria, Belgium, Dánia, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Szlovákia és Svédország. Bár mindkét eddig jóváhagyott IPCEI a hidrogénértéklánc fejlesztését tűzi ki céljául, de a Hy2Use olyan területekre fókuszál, amelyre a korábbi, Hy2Tech nem, nevezetesen a hidrogén-infrastruktúrát és ipari célú hidrogén alkalmazásokat támogatja; a Hy2Tech pedig a mobilitási szektor végfelhasználóira fókuszál.

A tagállamok számára a Hy2Use keretében jóváhagyott 5,2 milliárd € állami támogatás mellett az összesen 35 projektből álló IPCEI projekt-portfolió további 7 milliárd € vállalati befektetést generálhat, a résztvevő 29 vállalat részéről. Ezek a közvetlen résztvevők (direct participants) a projektben, de további nagyszámú, 160 külső partner, úgy mint egyetemek, kutatóintézetek, KKV-k is részt fognak venni a projektekben.

A Hy2Use a hidrogénértéklánc széles spektrumát támogatja:

i) hidrogéninfrastruktúra kiépítése, mint pl. nagyléptékű elektrolízis üzemek és közlekedési infrastruktúra, zöld és low-carbon hidrogénre alapozva,

ii) innovatív és fenntartható technológiák alkalmazása, integrációja több, nehezen dekarbonizálható ipari szektorban, elsődlegesen az acél-, cement- és üvegiparban.

Az IPCEI projekttől azt is várják, hogy a zöld és low-carbon hidrogén alkalmazása révén segítse az import földgáztól való függetlenedést.

Több, nagyléptékű elektrolízis üzem létesítését is tervezik, amelyek 2024-2026 között állnak majd üzembe, az egyéb innovatív technológiák pedig várhatóan 2026-2027 között. A teljes projektportfóliót 2036-ig tervezik megvalósítani. Norvégia -, mint az Európai Gazdasági Térség tagja – szintén részt vesz a Hy2Use IPCEI-ben, két önálló projekttel.

Felhasznált forrás:

European Commission, Press Release, 2022.09.21. „State Aid: Commission approves up to €5.2 billion of public support by thirteen Member States for the second Important Project of Common European Interest in the hydrogen value chain”. https://ec.europa.eu/commission/presscorner/detail/en/ip_22_5676  

További kapcsolódó források a Hidrogén IPCEI-ről:

az eredeti közlemény végén található (lásd lentebb és itt: https://hfc-hungary.org/tan/H2Tech_elso_IPCEI_jovahagyott.pdf )

---

Az első Hidrogén IPCEI projekt Európai Bizottsági jóváhagyása

5,4 milliárd € értékű tagállami támogatás válik lehetővé a Hy2Tech projektre

Az Európai Bizottság 2022. július 15-én jóváhagyta az első, Hy2Tech nevű hidrogén IPCEI projektet (Important Project of Common European Interest), amely így összességében 5,4 milliárd összegű állami támogatásra vált jogosulttá. A notifikációs eljárást követő jóváhagyás azt jelenti, hogy az adott projektre, pontosabban 15 tagállam, összesen 35 vállalata által megvalósítani tervezett – az adott IPCEI-t alkotó – 41 projektre a megadott értékben állami támogatás fordítható, amely várhatóan további 8,8 milliárd € magántőke bevonást fog indukálni. Az IPCEI keretében A „Hy2Tech IPCEI” projektben résztvevő tagállamok: Ausztria, Belgium, Csehország, Dánia, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Lengyelország, Németország, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Szlovákia.

Az innovatív technológiák korai alkalmazása meglehetősen kockázatos egy-egy tagállam vagy vállalat számára, emiatt ez az a terület, ahol az IPCEI által nyújtott, kivételes állami támogatási lehetőségek szerepe felértékelődik. Az adott IPCEI projekt többféle hidrogén értékláncot is lefed: i) hidrogén előállítás, ii) üzemanyag-cellák, iii) hidrogén tárolás, disztribúció, és iv) végfelhasználói alkalmazások, főként a mobilitási szektorban. Az elvárások szerint az ilyen méretű hidrogén IPCEI projekt hozzájárul a technológiai áttöréshez, az árak csökkentéséhez és hozzávetőlegesen 20 ezer munkahelyet teremt.

Az Európai Bizottság eljárása során azt vizsgálta, hogy a benyújtott IPCEI tervezet megfelel-e az állami támogatások szabályainak, különösen az IPCEI közleményben[1] meghatározott feltételek szerint. Ez alapján a Bizottság a következő főbb megállapításokra jutott a Hy2Tech projekt kapcsán:

• a projekt hozzájárul a közös célokhoz, a stratégiai értékláncokhoz, így különösen a Green Deal, az EU-s Hidrogén Stratégia és a REPowerEU Terv céljaihoz,

• az adott IPCEI mind a 41 projektje igen ambiciózus, mert olyan technológiai fejlesztéseket tervez, amelyeket a jelenlegi piaci folyamatok önmaguktól még nem indukálnának, és javulást fognak eredményezni a technológiák teljesítményében, biztonsági szintjében, környezeti hatásaiban, költségszintjükben,

• az IPCEI projekt megvalósítása számottevő technológiai és pénzügyi kockázatot hordoz, emiatt az állami támogatás indokolt, hogy az érintett vállalatok is privát befektetéseket eszközöljenek ebbe,

• a Bizottság szerint az állami támogatás arányos, mivel ez éppen a finanszírozási hiányt (funding gap) fedezi, és nem okoz piactorzulást,

• a projekt eredményeit a megvalósító vállalatok széles körben megismertetik az EU ipari és tudományos közvéleményének körében, tehát pozitív tovagyűrűző (spill-over) hatás várható.

A mostani lényegében az első IPCEI döntés a Bizottság részéről, amelyet a 2021-es IPCEI közlemény alapján hozott meg (pontos hivatkozását lásd a lábjegyzetben). E közlemény állapítja meg azon feltételeket, amelyek keretében a tagállamok „átmeneti” jelleggel stratégiailag fontos projekteket támogathatnak az EU alapszerződésének 107. § (3)(b) pontjával összhangban. Ez lényegében azt jelenti, hogy a tagállamok jelentős mértékű innovációt hordozó projekteket támogathatnak, amelyek egyértelműen hozzájárulnak a gazdasági növekedéshez, a munkahely teremtéshez, a versenyképesség növeléséhez.

A résztvevő 35 vállalat közül 8 minősül KKV-nak. A közvetlen résztvevők (direct participants) szorosan együttműködnek egymással, de összességében több mint 300 külső partnerrel Európa szerte, így pl. egyetemekkel, kutatóintézetekkel, egyéb KKV-kal. A projekt közvetlen partnereit, az őket támogató tagállamokat és az érintett technológiai területeket a következő ábra foglalja össze:

(Jelen cikk PDF változata innen letölthető.)

Felhasznált forrás:

European Commission, Press Release, 2022.07.15. „State Aid: Commission approves up to €5.4 billion of public support by fifteen Member States for an Important Project of Common European Interest in the hydrogen technology value chain”. https://ec.europa.eu/commission/presscorner/detail/en/ip_22_4544

További javasolt források a hidrogén IPCEI-hez kapcsolódóan:

A Hidrogén IPCEI ’match-making’ eljárás:
   https://www.hfc-hungary.org/NHTP/IPCEI_process_flow_2021_FINAL.pdf

IPCEI a hidrogén-technológiák támogatására:
   https://www.hfc-hungary.org/Hydrogen_IPCEI_2019_final.pdf

A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal IPCEI weboldala:
   https://nkfih.gov.hu/palyazoknak/innovacios-okoszisztema/ipcei-projekt/ipcei-projektrol

---

[1] Communication from the Commission Criteria for the analysis of the compatibility with the internal market of State aid to promote the execution of important projects of common European interest 2021/C 528/02.

Az alábbi rövid közlemény a tüzelőanyag-cella (TC) iparág globális helyzetét tekinti át 2021-ben, egyrészt a TC-k éves globális értékesítési darabszáma (ezer db/év), másrészt az éves értékesített teljesítmény (MW/év) alapján. A két fő dimenzión belül a TC alkalmazási kategóriák (telepített energiatermelő, mobilitási célú, hordozható alkalmazások), illetve a világ egyes régiói szerint mutatja a lényegesebb értékesítési adatokat.

A teljesítményben kifejezett értékesítés – a megelőző évihez képest nagyon jelentős növekmény után – új rekordot ért el 2021-ben: meghaladta a 2.300 MW/év értéket a tüzelőanyag-cellák globális értékesítése.

A teljes dokumentum letöltése.

Az USA képviselőháza augusztus első felében elfogadta, az elnök pedig augusztus közepén írta alá az inflációcsökkentési törvényt (Inflation Reduction Act, IRA). E törvényben meghatározott intézkedéscsomag kb. 370 milliárd dollár értékű és számos szakterületet lefed, így például a vállalati adózás témakörét, az egészségbiztosítást stb, de emellett a dekarbonizációs törekvéseknek és tiszta technológiáknak is komoly ösztönzést kíván adni. Sőt, dedikáltan hidrogéntechnológiákkal kapcsolatos előírások, illetve támogatási lehetőségek is megjelennek benne. Jelen cikk keretében az IRA törvény csak a hidrogénnel kapcsolatos vonatkozásait mutatjuk be, mert valószínűleg komoly pozitív hatása lesz az USA hidrogénszektorára, illetve annak fejlődési ütemére.

A hidrogénszektor területén a támogatások jelentős része adókedvezmény formájában fog megjelenni, de adókedvezményt nem csak a hidrogénre (pl. hidrogén előállításra, töltőállomások létesítésére), hanem pl. az energiatárolásra, nukleáris erőművekre, szél- és naperőműves kapacitások létesítésére is lehet kapni. Mindez hosszú távú adókedvezmények formájában jelenik meg, hogy a tiszta technológiákba beruházók, projektfejlesztők kiszámítható módon tudják befektetéseiket tervezni e szektorokban. A Princeton Egyetem elemzése szerint a most elfogadott törvény eredményeként az USA 40%-kal tudja üvegházgáz-kibocsátásait csökkenteni 2030-ra a 2005-ös szinthez képest.

Konkrétan a hidrogén, annak előállítása, tárolása és felhasználása többféle adókedvezményben részesülhet a jövőben az USA-ban, és bizonyos esetekben (ezeket lásd később) közvetlen pénzügyi támogatásokra is lehetőséget ad. A főbb támogatási intézkedések a következők:

• bevezet egy 10 éves H₂ előállítási adókedvezményt (production tax credit, PTC) a tiszta hidrogénre vonatkozóan, és ennek alternatív lehetőségeként beruházási adókedvezmény (investment tax cerit, ITC) igénybe lehet venni,
• „az energiatárolási technológiák” törvényi definícióját úgy módosították, hogy kifejezetten hidrogén alapú energiatárolási technológiákra is alkalmazható legyen az ITC (azaz beruházási típusú) adókedvezmény,
• módosították a „tiszta járművek” adókedvezményét és ennek keretében a személygépjárművek kategóriában jelentős (7.500 USD) adókedvezményt vezettek be. A kedvezmény akkumulátoros és hidrogénüzemű járművekre is elérhető, de bizonyos részletszabályokat be kell tartani a kedvezmény igénybevételéhez,
• ugyancsak a „tiszta járművek” terén, de azon belül a „tiszta haszongépjárművek” (teherautók) is adókedvezményben részesülhetnek. A kedvezmény mértéke itt legfeljebb 15% bizonyos haszongépjárművek árából, de legfeljebb 7.500 USD a 7,5 tonnánál könnyebb haszonjárművek esetében és maximum 40.000 USD a nagyobb teherjárművek esetben (de e fő szabályokon túlmenően egyéb, a kedvezmény mértékét limitáló részletszabályok ez esetben is vannak),
• jelentősen kiterjeszti a törvény az adókedvezmények alkalmazhatóságát az alternatív üzemanyagtöltő-állomások esetében és ezen belül a hidrogén töltőállomások is intenzívebb támogatásban részesülhetnek. Az IRA törvény alapján az indokolt költségek max. 30%-áig vehető igénybe adókedvezmény hidrogén töltőállomások esetében, de egyben töltőállomásonként legfeljebb 100.000 USD értékű felső plafont határoz meg. Az alapkedvezmény a töltőállomások esetében is 6%, amely a – később részletezendő – multiplikátor rendszer alapján ötszörösére, azaz 30%-ra növelhető bizonyos feltételek betartása esetén.

A törvény a korábban már említett szerint a „tiszta hidrogén” (clean hydrogen) előállítását támogatja, és ennek meghatározására életciklus alapú megközelítést alkalmaz az üvegházhatású gázok kibocsátására. Ez alapján tiszta hidrogénnek akkor minősül az előállított hidrogén, ha az előállításához kapcsolódó ÜHG kibocsátás nem haladhatja meg a 4 kg_CO2eq/kg_H2 fajlagos értéket. A ténylegesen elérhető adókedvezmény mértékét a konkrét emissziós fajlagos értéke határozza meg: 0,6 USD/kg_H2 adókedvezmény érvényesíthető egy adott hidrogén előállító létesítmény esetében, amely tiszta hidrogént állít elő, ha a hidrogén előállításához kapcsolódó kibocsátása kisebb mint 0,45 kg_CO2/kg_H2; ez az eset gyakorlatilag a megújuló energia alapú, azaz nulla-közeli emisszióval működő hidrogén előállítást fedi le. Ha a hidrogén előállításhoz kapcsolódó kibocsátás 0,45-4,0 kg_CO2eq/kg_H2 közötti érték, akkor is elérhető adókedvezmény, de az előzőnél kisebb mértékben.

A fent említett 0,6 USD/kg mértékű alapkedvezmény akár 500%-os, azaz akár ötszörös mértékűre többszörözhető, ha bizonyos kritériumoknak (főként pl. munkahelyteremtés és képzés területén vállalt feltételek) teljesülnek. Ilyen esetben akár 3,0 USD/kg_H2 mértékű PTC adókedvezmény is elérhető. További 10% kedvezmény érhető el, ha a hidrogén előállító létesítmény bizonyos mértékben hazai terméket, szolgáltatást alkalmaz, azaz a „hazai” ipart ösztönzi, vagy pedig akkor ha egy „energiaközösségben”^[1] helyezkedik el. (A hazai termék alkalmazásához azt kell igazolni az építkezéshez szükséges szükéges anyag (pl. acél vagy építőanyagok) legalább részben az USA-ban lett előállítva, ami praktikusan azt jelenti, hogy a termék értékének min. 40%-ának az USA-ban kellett létrejönnie; bár offshore szélerőművek esetében a megkövetelt hazai érték csak 20%).

Az energiatárolók kapcsán szintén alkalmazható a multiplikátor rendszer. Ennek keretében – alapesetben ugyancsak – az elismert költségek 6%-át kitevő ITC (beruházási) adókedvezmény kapható pl. egy hidrogén alapú energiatárolóra, de bizonyos feltételek fennállása esetén ez is akár 500%-ra (azaz a beruházási érték max. 30%-áig) növelhető. A korábban említett, további 10%-os kedvezmény itt is elérhető, ha pl. energiaközösség alkalmazza az energiatárolót.

Hidrogén előállítási adókedvezmény (PTC) a 2022 után üzembelépő, tiszta hidrogén előállító üzemeknek minősített létesítményekre érvényesíthető, amelynek építési munkálatait legkésőbb 2033-ig megkezdődnek. Az ilyen kedvezményben részesülő hidrogént az USA-ban kell előállítani, normál üzleti tevékenység keretében, de nem feltétlenül kell az USA-ban felhasználni is, hanem akár exportra is kerülhet.

Bár a törvény nyújtotta támogatás alapvetően adókedvezmények (jóváírások) formájában érhető el, de több esetben direkt kifizetéses támogatás is választható. A támogatási formák közti választást külön meg kell tenni minden (alkalmas) létesítményre, projektre, vagy hidrogéntechnológiára. Ugyanakkor a direkt kifizetés általában olyan szervezeteknek érhető el, akik nem fizetnek adót, így állami szervek, helyi önkormányzatok. A hagyományos gazdálkodó szervezetek csak meghatározott esetekben választhatnak direkt kifizetéses támogatási formát, és például csak tiszta hidrogén előállító létesítmény támogatására, vagy néhány egyéb limitált fejlesztés esetében.

Forrás:

https://www.spglobal.com/en/research-insights/articles/daily-update-august-18-2022

https://www.kslaw.com/news-and-insights/hydrogen-related-provisions-of-the-inflation-reduction-act-of-2022

---

[1] Az energiaközösség definíciója különbözik attól, mint amit Magyarországon vagy az EU-ban alkalmazunk. Az USA-ban ezek főlege olyan „barnamezős” energetikai telephelyek vagy azok környéke, ahol korábban jelentős, fosszilis energiahordozókhoz kapcsolódó tevékenységek zajlottak (pl. szén- vagy olajbányászat vagy fosszilis üzemanyagú erőművek környéke).

Megjelent Hidrogén Hírlevelünk legfrissebb, 2022. júliusi lapszáma.

Tartalom:

• fontos hazai fejlemények hidrogén témában,
• az első hazai szerviztanfolyam hidrogénüzemű járművekhez,
• hidrogén üzemanyag-cellás (FCEV) járművek értékesítési statisztikái,
• az európai elektrolizáló-gyártás felfuttatása,
• RePoweEU és a várható zöld hidrogén (RFNBO) szabályozás,
• jelentős görög hidrogén IPCEI projekt kapott támogatást,
• dekarbonizációs és hidrogéntechnológiai projektek Franciaországban,
• jelentős elektrolizáló projekt a MOL DuFi-ban,
• hidrogéntechnológia-oktatás tapasztalatai a Pécsi Tudományegyetemen.

A H2 Hírlevél letölthető innen.

Június közepén jelent meg a hír, mely szerint OCI N.V. cég végső pénzügyi beruházási döntést (FID) hozott az ammónia import termináljának, első fázisú bővítésére a Rotterdami kikötő területén. Az OCI birtokolja és üzemelteti a kikötő egyetlen meglévő ammónia létesítményét, és kapcsolódó infrastruktúráját. Az OCI N.V. nemzetközi szinten is jelentős műtrágyagyártó, melynek termékei közt egyéb, hidrogén alapú termékek is találhatók, úgy mint metanol, bioüzemanyagok, melamin.

A több lépésben megvalósítani tervezett fejlesztés már első fázisaként – a jelenlegi 400 kt/év értékről – háromszorosra, azaz 1,2 millió t/év kapacitásúra tervezik növelni az OCI terminálját a Rotterdami kikötőben 2023-ra. Ezen első fejlesztési fázis viszonylag olcsó (~20 millió USD), mivel az OCI meglévő infrastruktúrájának fejlesztését jelenti. A második fázisban Az OCI egy új, nemzetközi léptékben is jelentősnek számító ammónia tároló tartályt tervez telepíteni a terminálnál, amely a kezelő, kiszolgáló infrastruktúra fejlesztésével együtt már 3 millió t_NH3/év kapacitást tesz majd lehetővé. Az OCI már az idei évben tervezi a szükséges engedélyezési folyamatok megindítását, lebonyolítását, hogy kedvező pozícióba kerülhessen a terminál átbocsátási kapacitását illetően, amikor is (várhatóan középtávon) a tiszta ammónia felhasználási igények érdemben megnövekednek. Ez nem irracionális, mivel más jelentős cégek esetében is ismerté vált az utóbbi időben (pl. Gasunie és Vopak), hogy ammónia infrastruktúra fejlesztéseket terveznek Észak-Nyugat Európában, vagy éppen a rotterdami kikötőben, ahol a meglévő infrastruktúra egy része eleve használható ilyen célokra, és a kikötőben van további tartalék terület a hidrogén előállító (esetünkben: ammónia krakkoló) technológia telepítésére is.

E döntés természetesen erősíti az OCI együttműködését a Rotterdami Kikötővel (Port of Rotterdam). A jövőre nézve szintén nem mellékes, hogy az OCI e kikötőben üzemeltet még nagyméretű metanoltárolót, valamint Európa egyik legnagyobb bioüzemanyag-bekeverő létesítményét is.[2]

A kikötő egyébként is igen jelentős fejlesztési helyszín a holland hidrogén projektek szempontjából. Nemrégiben, 2022 elején írta alá a beszállítói szerződést a Shell és a thyssenkrupp Uhde Chlrone Engineers cég egy jelenleg rekord méretű, 200 MW kapacitású elektrolízis üzem leszállítássáról a ‘Hydrogen Holland I‘ nevet viselő projekt keretében. A teljes rendszer 20 MW-os, alkálikus elektrolizáló blokkokból épül fel. A létesítési munkálatok megkezdődtek, a nagy méretű elektrolizáló rendszer várhatóan 2024-ben üzembe áll és innen egy 40 km hosszú hidrogén vezeték fogja szállítani a hidrogént a Shell ’Energy and Chemicals Park’ rotterdami létesítményébe.[3]

Ammónia kapcsán szintén idén tavaszi fejlemény, hogy a TÜV Rheinland kiadta az első “zöld ammónia” tanúsítványt a Green Hydrogen & Chemicals SPC cégnek (amely a norvégiai székhelyű Scatec, és az indiai ACME cégek 50:50% arányú közös vállalata), az Ománban megvalósított – napelemes megújuló energia termelésen alapuló – zöld ammónia előállító üzemére. Igaz, hogy e tanúsítvány még nem egy széleskörűen, nemzetközileg elfogadott minősítési rendszeren, hanem a TÜV saját fejlesztésű (‘H2.21 Carbon-Neutral Hydrogen certification for Green Hydrogen and Green Ammonia‘) vállalati szabványán alapul. Ez alapján az előállításhoz nélkülözhetetlen hidrogén, továbbá az ammónia karbonlábnyomát számítják, és ettől valamint a felhasznált primer energia jellegétől függően különböző kategóriákban (úgy mint pl. “zöld”, kék”, “türkiz” hidrogén) megfelelően tanúsítható a hidrogén, illetve az ammónia.[4] A projekt első fázisában egyébként egy 100 ezer t/év kapacitású zöld ammónia üzem valósul meg az ománi Dqum városhoz tartozó speciális gazdasági övezetben, amelyhez 300 MW-os elektrolizáló kapacitás és 500 MW napelemes erőmű tartozik. A zöld ammónia üzem jövőbeni, teljes kiépítettsége mellett pedig 1,2 millió t_NH3/év lesz a létesítmény termelési kapacitása. A projektfejlesztők természetesen ez esetben is a zöld ammónia végfelhasználók (offtaker) felkutatásán és velük hosszútávú ammónia beszállítási szerződések megkötésén dolgoznak.[5]

Forrás:

[1] https://www.gasunie.nl/en/news/gasunie-and-vopak-will-jointly-develop-future-open-access-hydrogen-import-terminal-infrastructure

[2] OCI Expands Port Of Rotterdam Ammonia Import Terminal Capacity. Ress Release, Amsterdam, 2022.06. 15.

[3] https://www.h2-view.com/story/200mw-hydrogen-facility-planned-for-the-port-of-rotterdam/

[4] https://taiyangnews.info/markets/green-hydrogen-certification-for-oman-project/

[5] https://scatec.com/2022/03/07/scatec-partners-with-acme-group-to-develop-a-large-scale-green-ammonia-facility-in-oman/