Hírek

Újabb 22 vállalattal bővült, ezáltal immáron 81 tagot számlál a 2017 elején (Davosban) megalapított Hydrogen Council nevű szervezet, amely a világ azon vezető energetikai, mobilitási, pénzügyi vállalatait tömöríti, amelyek a hidrogén-technológiák fejlesztését, mielőbbi széleskörű alkalmazásukat kívánják előmozdítani. Az új belépők között olyan jelentős vállalatok találhatók, mint a Michelin, a Saudi Aramco, a Siemens vagy a Nikola Motor Co. A taglétszám mostani, jelentős bővülésének bejelentését néhány nappal a Hydrogen Council harmadik születésnapja elé, illetve közvetlenül a Davosi Világgazdasági Fórum kezdete elé időzítették.

A 22 új belépő közül:

• 5 vállalat Irányító Tanácsi tagságot vállalat: CNH Industrial (az IVECO-n keresztül), Michelin, Saudi Aramco (az Aramco Overseas Co-n keresztül), Schaeffler Group, Siemens,
• 12 vállalat támogató tag lett: Chart Industries, Chevron, ElringKlinger, Fortescue Metals Group, Galp, ILJIN Composites, MANN+HUMMEL, McDermott, Nikola Motor, Sinocat, Snam Woodside Energy,
• és 5 további vállalat megalapította a Beruházói Csoportot (Investor Group), amelyek a hidrogén-technológiák befektetési vonatkozásaival foglalkoznak: Antin Infrastructure Partners, BNP Paribas, Crédit Agricole, John Laing, Société Générale.

Az utóbbi egy év a taglétszám növelésén túl is meglehetősen intenzív volt: a Tanács számos partnerséget épített ki például a Nemzetközi Energia Ügynökséggel (IEA), a „Hydrogen Energy Ministerial” nevű szervezettel, az Európai Beruházási Bankkal (EIB) és más hasonló fórumokkal. Továbbá a G20 Csúcstalálkozó keretében megrendezett egy Beruházói Napot (Investor Day), amelyre saját tagvállalatain kívül vendégül látta az ipar számos meghatározó szereplőjét.

A Hydrogen Council megalakulásáról, első körös bővítéséről szóló korábbi cikkünk itt található.

A Horizon 2020 program keretében az EU Hidrogén és Tüzelőanyag-cellák Közös Vállalkozása (FCH JU) 2020. január 14-én írta ki az idei évre szóló pályázati felhívásait. Ez alapján a 2020-as évben 93 millió euró pályázható hidrogén-technológiai projektekre, amelyet a pályázók önrésze még kiegészít.

Egyesületünk egyik fontos feladatának tekinti, hogy bekapcsolódjon a hidrogén és tüzelőanyag-cellás technológiák nemzetközi, elsődlegesen az EU szintű „vérkeringésébe”, valamint segítse a hazai iparági, illetve tudományos élet szereplőit – érdeklődésük esetén – bekapcsolódni az e területen zajló K+F+I+D projektekbe. Ennek jelenleg egyik legfontosabb eszköze és lehetősége a címben említett pályázati rendszer, és emiatt megjelenése után napokon belül lefordítjuk és publikáljuk az aktuális éves kiírás pályázati témáit.

Az aktuális pályázatok benyújtási határideje: 2020.04.21.

Az eredeti felhívás honlapja ezen a linken érhető el. Az alábbiakban tételesen felsoroljuk az aktuális, 2020-as felhívásban szereplő pályázatok címeit:

• FCH-01-1-2020: Hidrogén üzemanyagtartály fejlesztése elektromos jármű felépítményekhez. (RIA*)
• FCH-01-2-2020: Nehézgépjárművek tüzelőanyag-cella kötegei élettartamának növelése. (RIA)
• FCH-01-3-2020: Fedélzeti (on-board) folyékony hidrogén üzemanyag-tartályok. (RIA)
• FCH-01-4-2020: Szabványos méretű tüzelőanyag-cella modul fejlesztése nehézgépjárművekhez. (IA*)
• FCH-01-5-2020: Tüzelőanyag-cellás buszok demonstrációja a távolsági (regionális) közösségi közlekedésben. (IA)
• FCH-01-6-2020: Folyékony hidrogén, mint üzemanyag használatának demonstrálása a vízi közlekedés szegmenseiben. (IA)
• FCH-01-7-2020: Tüzelőanyag-cellás vasúti szerelvények alkalmazhatóságának kiterjesztése innovatív tervezés és korszerű közigazgatási keretek révén. (IA)
• FCH-01-8-2020: Innovatív hidrogén kompresszor-technológia méretnövelése és demonstrációja nagykapacitású hidrogén töltőállomásokhoz. (IA)
• FCH-02-1-2020: Katalizátor fejlesztés életképesebb LOHC technológia érdekében. (RIA)
• FCH-02-2-2020: Nagy hatásfokú hidrogén előállítás, megújuló elektromos- és hőenergián alapuló szilárd-oxidos elektrolízissel. (RIA)
• FCH-02-3-2020: Szilárd-oxidos elektrolizálók (SOE) diagnosztikája és szabályozása. (RIA)
• FCH-02-4-2020: Telepített, üzemanyag-flexibilis SOFC tüzelőanyag-cellák. (RIA)
• FCH-02-5-2020: Megújuló alapon előállított hidrogén föld alatti tárolása kimerült gázmezőkben és egyéb geológiai tárolókban. (RIA)
• FCH-02-6-2020: Elektrolizáló modul offshore szélerőművekhez, megújuló alapú hidrogéntermelés céljából. (RIA)
• FCH-02-7-2020: Kisméretű sódómokban történő (megújuló alapon előállított) hidrogén tárolásának ciklikus vizsgálata. (IA)
• FCH-02-8-2020: Ipari léptékű Power-to-X piacokra szánt, nagy kapacitású ko-elektrolízis demonstrációja. (IA)
• FCH-02-9-2020: Tüzelőanyag-cellák alkalmazása adatközpontok elsődleges energiaellátására. (IA)
• FCH-03-1-2020: Magas hőmérsékletű protonvezető kerámiai anyagok nagy hatásfokú és rugalmas működtetés érdekében. (RIA)
• FCH-03-2-2020: Szigetek dekarbonizációja megújuló energiák és hidrogén segítségével („H2 Islands“). (IA)
• FCH-04-1-2020: Műszaki és adminisztratív akadályok leküzdése a hidrogént is szolgáltató multi-üzemanyag töltőállomások terjedése érdekében. (RIA)
• FCH-04-2-2020: Hidrogén alapú üzemanyagok alkalmazása utasszállító hajók esetében. (RIA)
• FCH-04-3-2020: Öko-dizájn (öko-tervezési) tervezési útmutató fejlesztése hidrogén és tüzelőanyag-cella (FCH) technológiákhoz. (RIA)
• FCH-04-4-2020: Meglévő és újszerű újrahasznosítási (recycling) technológiák fejlesztése és validációja a legfontosabb FCH termékekhez. (RIA)
• FCH-04-5-2020: Tüzelőanyag-cellás és hidrogén technológiákra vonatkozó Életciklus Fenntarthatósági Elemzés útmutatóinak kidolgozása. (CSA)

* RIA: Research and Innovation Action                     IA: Innovation Action

Jelen közlemény PDF formátumban ezen a linken érhető el.

Hidrogén Hírlevelünk 2017 augusztusi lapszámában írtunk róla először, akkor még a kissé „futurisztikus cikkek kategóriájában”, hogy Ausztrália egyébként is jelentős, Japánba irányuló – jelenleg főként szénre és LNG-re kiterjedő – energia exportjában pilot projekt jelleggel a folyékony hidrogén (LH2) is megjelenik 2020-tól. Az azóta zajló szisztematikus tervezésnek és építkezésnek köszönhetően a projekt egyik fontos eleme, a világ első, folyékony hidrogén szállítására képes tankere elkészült és 2019. decemberében megtörtént a hivatalos névadója valamint vízre bocsátása a japánban található Kobe városban, a Kawasaki Heavy Industries, mint hajóépítő által. A tanker a Suiso Frontier nevet kapta, és képes lesz -253 ^oC hőmérsékleten, azaz folyékony halmazállapotban (LH2) hidrogént szállítani a közel 9.000 km-es tengeri úton Ausztráliából Japánba. A tanker a decemberi vízre bocsátással még nincs üzemkészen, mivel Kawasaki – a Harima Works nevű cégnél jelenleg gyártás alatt álló – 1.250 m³ vákuum-szigetelésű, dupla falú hidrogént tartályt 2020 végéig tervezi beépíteni; tehát az LH2 tanker várhatóan 2020 végére lesz üzemkész. Elkészültekor (a 2020-as japán pénzügyi évben) a Suiso Frontier egy technológiai demonstrációs projekt része lesz, amelynek keretében az Ausztráliából Japánba irányuló, nemzetközi hidrogén-energetikai ellátási láncot kívánják demonstrálni, és életképességét tesztelni.

Az említett 1.250 m³-es szállítási térfogat természetesen csak kis töredékét képezi például egy kereskedelmi forgalomban jelenleg használatos LNG-t tankernek, de ahogy említettük, e projekt még csak a technológiai demonstrációt hivatott szolgálni. Amennyiben a projekt életképesnek bizonyul, a 2020-as évek közepére tervezik megépíteni a valódi kereskedelmi célokra használható, ~160.000 m³ szállítókapacitású LH₂ tankert. Ennek alkalmazásához természetesen majd az értéklánc többi technológia elemének, így a hidrogén előállító, cseppfolyósító, fogadó üzemek kapacitásait is megfelelően növelni kell Ausztráliában illetve Japánban; és természetesen megfelelően gondoskodni kell a hidrogén végfelhasználói igényeinek megteremtéséről, felfuttatásáról.

Egy ellátási lánc (vagy értéklánc) természetesen nem valósítható meg egyetlen vállalat, vagy csak értéklánc-elem (esetünkben a tengeri szállítás) által. Emiatt a Kawasaki HI 2016-ban már társult az Iwatani Corporation-nel, a Shell Japan Limited-del, és az Electric Power Development Co-val (J-POWER), hogy létrehozzák a HySRTA (CO₂-free Hydrogen Energy Supply-Chain Technology Research Association), azaz a Széndioxid-mentes Hidrogén Értéklánc Kutatási Társulást. (Az azóta eltelt időszakban olyan cégek csatlakoztak a HySTRA-hoz, mint a Marubeni Corporation, a JXTG Nippon Oil & Energy Co. vagy a Sumitomo Co. A teljes értékláncba, illetve projektbe természetesen egy folyékony hidrogén fogadó és tároló létesítmény is tartozik – az Oszakától nem messze található – Kobe város reptere mellett. Továbbá Ausztráliában (Viktória Állam, Latrobe Valey-ben) egy szén-elgázosításon és szén-dioxid leválasztáson (CCS) alapuló hidrogén előállító, gázfinomító és cseppfolyósító üzem, valamint kikötői átfejtő állomás megépítése is bele tartozik. Terjedelmi korlátok miatt most csak az LH2 tankerről, mint kézzel fogható újdonságról írunk, de a forrásként megadott hivatkozásban a teljes értéklánc, illetve projektről is nyerhető információ.

A vízre bocsátás kisfilmje megtekinthető az egyik népszerű videómegosztón is.

Forrás: Kawasaki Heavy Industries satóközlemény (2019.12.11.)

Megjelent Hidrogén Hírlevelünk legfrissebb (2019. decemberi) lapszáma. A tartalomból:

• újabb jelentős vállalati befektetések és együttműködések (Nikola, CNH Industrial, ITM Power, Linde, Bosch, Hanwha…),
• Energiatárolási potenciál a Magyar Földgáztároló Zrt. létesítményeiben,
• nagyszabású hidrogén konferenciát szervezett Egyesületünk Budapesten: „UK – CEE Regional Hydrogen Workshop” (2019. szeptember),
• IPCEI ahidrogén-technológiák támogatására (Important Projects of Common European Interest),
• vasúti fejlesztések hidrogén alapon,
• európai konzorcium tüzelőanyag-cellás teherautók fejlesztésére,
• több millió kilométer – hidrogén üzemű fuvarmegosztók, taxiflották Európában.

A Hírlevél letölthető innen.

2019.10.09-én Brüsszelben – az Európai Bizottság DG GROW Főigazgatósága (az európai iparpolitikáért is felelős főigazgatósága) és a Hydrogen Europe közös szervezésében – megtartott „Hydrogen for Climate Action” című nagyszabású konferencia egyik célja volt, hogy közös platformot teremtsen a legígéretesebb hidrogén-technológiai alkalmazások fejlesztésének, elterjesztésének segítésére. A résztvevők és szervezők ennek egyik fontos eszközét látták az úgynevezett IPCEI-ben (Important Project of Common European Interest), azaz „közös európai érdeket szolgáló fontos projektek” támogatási rendszerében, melynek lényege, hogy – a belső piaci szabályokkal is kompatibilis[1] – támogatási mechanizmust tesz lehetővé a tagállamok részéről stratégiai jelentőségűnek tekintett technológiák, iparágak (Strategic Value Chains, SVC) számára, meghatározott feltételek mellett. 2019.11.05-én az Európai Bizottság közzétette „a közös európai érdeket szolgáló fontos projektekkel foglalkozó stratégiai fórum” elnevezésű szakértői csoport ajánlásait, melyek Európa versenyképességének és globális vezető szerepének fokozására irányulnak az alábbi hat stratégiai és jövőorientált ipari ágazatban (SVC-kben):

• a hálózatba kapcsolt, tiszta és autonóm járművek,
• az intelligens egészségügy,
• a dolgok ipari internete,
• a karbonszegény iparágak,
• a kiberbiztonság, valamint
• a hidrogéntechnológiák és –rendszerek területén. Tehát a hidrogén-technológiák is bekerültek az úgynevezett Stratégiai Értékláncok (SVC) körébe, az említett és már viszonylag nagyobb szakmai- és közismertségnek örvendő iparágak mellett.

A döntés előzményéhez tartozik, hogy a megújított uniós iparpolitikai stratégiában 2017-ben tett bejelentésének megfelelően a Bizottság 2018 márciusában létrehozta a közös európai érdeket szolgáló fontos projektekkel foglalkozó stratégiai fórumot. Ez a fórum tesz javaslatot a stratégiai jelentőségűnek tekinthető értékláncokra, technológiákra, amelyekre az EU rugalmas állami támogatási szabályokat vezetett be a közös európai érdekeket szolgáló fontos projektek (IPCEI) elősegítése érdekében. Ilyen IPCEI korábban (2018 decemberében) a Bizottság által már elfogadásra került:

• a közös európai érdeket szolgáló fontos projektekre vonatkozó állami támogatások keretrendszerén belül 1,75 milliárd EUR összegű közberuházást hagyott jóvá, ami további 6 milliárd EUR összegű magánberuházást mobilizál a mikroelektronikai kutatás és innováció területén. Négy európai ország – Franciaország, Németország, Olaszország és az Egyesült Királyság – és mintegy 30 vállalkozás és kutatóintézet egyesíti erejét, hogy lehetővé tegye az e kulcsfontosságú technológia területén történő kutatást és innovációt. Ez volt az első olyan kutatási és innovációs projekt, amelyet a stratégiai európai érdeket szolgáló projektekre vonatkozó különleges, rugalmasabb állami támogatási szabályok alapján hagytak jóvá;
• emellett jelentős együttes erőfeszítések és beruházások vannak folyamatban a nagyteljesítményű számítástechnika és az akkumulátorok területén is.

A közös európai érdeket szolgáló fontos projektek olyan innovatív projektek, amelyek gyakran jelentős kockázatokkal járnak, és együttes, összehangolt erőfeszítéseket, valamint transznacionális köz- és magánberuházásokat igényelnek több tagállam részéről.

Mindez azt jelenti, hogy a hidrogén – illetve hidrogén-technológiák – várhatóan bekerülnek a Stratégiai Értékláncok (SVC-k) körébe, és mint ilyenre, IPCEI-t lehet alkalmazni, ha ezt az Európai Bizottság jóváhagyja. A Bizottság esetről-esetre vizsgálja és hagyja jóvá az IPCEI-k alkalmazását. Az IPCEI egy speciális eszköz az állami támogatások keretein belül, amellyel az európai Stratégiai Értékláncok versenyképessége erősíthető. Az IPCEI jelentős számú projektet tartalmaz minden olyan területen, amely a hidrogén szektor számára fontos, úgy mint:

• „zöld” hidrogén előállítása elektrolízis útján, megújuló energiaforrások alkalmazásával,
• hidrogén szállítása teherautókkal (trélerrel), vasúton, hajókon és vezetéken, különböző formákban (folyékony, komprimált gáz állapotban, LOHC[2] vagy NH₃ stb. formájában),
• mobilitási szektor: tüzelőanyag-cellás hajtáslánc használata nehézjárművekben (HDV), buszokban, vonatokban, uszályokon, tengerjáró hajókon stb.; beleértve a kapcsolódó hidrogén töltőállomások (HRS) létesítését is utak mentén, kikötőkben, busz depókban,
• ipari alkalmazások, mint pl. a hidrogén használata az acéliparban, műtrágya gyártásban, vegyiparban vagy finomítók esetében; vagy ipari hőtermelés hidrogén alkalmazásával (akár földgázzal valamilyen arányban keverten),
• energia szektorban történő alkalmazások, úgy mint rövid idejű és szezonális léptékű energiatárolás, lekorlátozott („curtailed”, megújuló) energiák hasznosítása a villamos hálózat tehermentesítésével, villamos energia termelés hidrogénből (pl. csúcsigények kielégítésére),
• háztartásokban kapcsolt (CHP) energiatermelés céljából; földgázhasználat kiváltása vagy mérséklése bizonyos alkalmazások esetében,
• speciális végfelhasználói alkalmazások, mint például szupermarket láncok logisztikájának vagy a hajózás környezetbarátabbá tétele.

A fenti felsorolás mögött álló hidrogén-technológiák kellően fejlettek, azonban az egyes alkalmazások kereskedelmi szempontból még nem életképesek, a kereslet-kínálat egymást „sakkban tartó” ördögi köre miatt. Ez akadályozza a hidrogén és hidrogén-technológiák költségének megfelelő szintre csökkenését, az ebből fakadó magas ár viszont akadályozza a nagyobb léptékű alkalmazásukat; a méretgazdaságos sorozatgyártás hiánya nem tudja a költségeket letörni… Ezen ördögi körből való kitöréshez a hidrogén-technológiák számára egy jelentős „kezdőlökés” megadására, a zöld hidrogén termelésbe történő masszív beruházásokra van szükség. Ennek egyik eszköze lehet illetve lesz az IPCEI.

Az IPCEI néhány fontos jellemzője és előnyei:

• legfőbb előnye, hogy a projektek a finanszírozási hiány akár 100%-áig támogathatók az IPCEI segítségével, az indokolható költségek széles spektrumában. Másrészről a nemzeti és EU szintű támogatásokkal együttesen alkalmazható: például az IPCEI támogatás, CEF (Connecting Europe Facility), Horizon2020/Horizon Europe, Innovation Fund, illative egyéb támogatássokkal együttesen is igénybe vehető.
• az első ipari (léptékű) alkalmazás költségei tekinthetők elfogadhatónak (azaz például a kísérleti gyártás és a tömeggyártás közötti fázis). A fejlesztésnek hozzá kell járulnia az EU célkitűzéseihez, jelentős pozitív hatást kell eredményezzen a versenyképességre, fenntarthatóságra, vagy értékláncok megteremtésére EU szinten,
• a projektben egynél több tagállam vesz részt,
• pozitív tovagyűrűző hatás várható a belső piacon, az EU társadalmában; az előnyök nem csak a résztvevő tagállamokban vagy vállalatoknál jelentkeznek,
• ez a támogatás tagállami szintű elköteleződést jelent elsősorban, azaz csak azok az országok vehetnek benne részt, amelyek „beszállnak” a támogatási forrásokba. Csak akkor tudnak a hazai KKV-k ehhez a támogatási forráshoz hozzájutni, ha az adott ország is stratégiai jelentőségűnek ítéli a hidrogén-technológiákat és erre pénzt is hajlandó áldozni,
• a kedvezményezett részéről továbbra is jelentős társfinanszírozás szükséges,
• az első ipari alkalmazás finanszírozható, ahol ez lehetővé teszi magas K+F+I tartalommal rendelkező termék kifejlesztését vagy egy fundamentálisan innovatív gyártási folyamat létrehozását. A hangsúly az ipari léptékű alkalmazás megteremtésén, bevezetésén van.

Az IPCEI támogatások a diszruptív és ambiciózus K+F+I tevékenységeket célozzák, amelyek túlmutatnak a szektor korszerűnek tekinthető szintjén; és amelyeket az első ipari (léptékű) alkalmazás követ, mivel ez egy olyan – rövidebb – időszak, amikor még a K+F+I tevékenység továbbra is fontos (pl.: a pilot termelési sor kapacitásfejlesztése [„scale-up”]). A kedvezményezettek részéről olyan tevékenységek megvalósítása szükséges, amelyek eredményeként pozitív tovább gyűrűző – és a normál üzleti működésen [„business as usual”] túlmutató – hatások alakulnak ki az EU-ban az IPCEI támogatás eredményeként. Az Európai Bizottság például a mikroelektronika területén 2018 végén már jóváhagyott konkrét IPCEI projektet.

Mit nem támogat az IPCEI:

• pusztán termelői kapacitások kiépítését, üzemek és tömeggyártás kiépítését,
• a kedvezményezettek versenyképességének növelését,
• a támogatott projekt nem eredményezhet anti-kohéziós hatásokat, jelentős piactorzító hatásokat; kereskedelmi kockázatokat.

Stratégiai Értékláncok – Strategic Value Chains (SVC)

Értékláncok alatt olyan, egymással összefüggő gazdasági tevékenységek halmazát értjük, amelyek hozzáadott értéket teremtenek egy termékhez, folyamathoz vagy szolgáltatáshoz, egymással összekapcsolt gazdasági szereplők tevékenysége révén, amelyek stratégiai hálózataként működnek, különböző méretű cégeknek között (a multinacionális nagyvállalatoktól a KKV-kig, különböző ágazatokban). A hivatkozott konferencia komoly kezdőlökést adott az IPCEI fejlesztésének, amely az egyik legfontosabb eszköze lenne a hidrogén-technológiák Stratégiai Értékláncainak (SVC) felskálázásához („upscaling”), mivel a várakozások szerint a hidrogén-technológiai szektor az EU egyik fontos ágazata lesz, továbbá a klímavédelmi célokat is számottevően segítheti. A Stratégiai Értékláncoknak (SVC) különleges jelentőségük van, mivel hozzájárulnak a növekedéshez, munkahelyteremtéshez és versenyképességhez. Az SVC-k a következő három dimenzión keresztül jellemezhetők:

• i) technológiai innováció, ii) gazdasági és piaci potenciál, iii) társadalmi és szakpolitikai jelentőség.

Az SVC-k új és átalakító jellegű folyamatok EU-szinten, amelyek nem kiváltják, hanem inkább kiegészítik az EU jelenlegi erőfeszítéseit az iparfejlesztés és a kapcsolódó társadalmi kihívások terén. Az ötlet lényegét tulajdonképpen az képezi, hogy összevonja az összes rendelkezésre álló erőforrást – EU, nemzeti, regionális, helyi szinten, a köz- és magánszférában, valamint előnyben részesíti az interdiszciplináris, szektorok illetve régiókon átívelő együttműködéseket. Ez nem lehet egy egyszeri cselekvés, hanem inkább egy hosszabb távú folyamat első lépése, amely jól kialakított struktúrában valósítható meg.

Bár az SVC (stratégiai értéklánc) koncepciója egy független és szélesebb spektrumú megközelítés, az IPCEI pedig csak egy a számos lehetséges eszköz közül, amely használható az SVC-k fejlesztéshez.

* * *

Forrás és további információk az IPCEI-ről és a Stratégiai Értékláncokról (SVC):

• https://www.hydrogen4climateaction.eu/strategic-value-chains
• 2018/C 39/03 Határozat a közös európai érdeket szolgáló fontos projektek stratégiai fórumának létrehozásáról.
• 2014/C 188/02 Közlemény az európai közérdeket képviselő jelentős projektek megvalósításának előmozdítására nyújtott állami támogatás belső piaccal való összeegyeztethetőségének elemzési kritériumairól.

Jelen közlemény PDF formátumban is letölthető.

---

[1] LOHC: Liquid Organic Hydrogen Carriers (Folyékony halmazállapotú, hidrogén-hordozó szerves vegyületek). NH₃: ammónia.

---

[2] Az EU alapszerződésének 107. cikk (3) bekezdése kimondja, hogy a belső piaccal összeegyeztethetőnek tekinthető valamely közös európai érdeket szolgáló fontos projekt megvalósításának előmozdítására nyújtott támogatás.