A közlemény teljes szövege és az aláíró vállalatok listája – PDF formátumban – itt található.
Megjelent Hidrogén Hírlevelünk legfrissebb (2020. áprilisi) lapszáma. A tartalomból:
A Hírlevél letölthető innen.
Első alkalommal jelent meg olyan hazai pályázati kiírás, amely célzottan – vagy közvetetten – hidrogén-technológiák megvalósítására is alkalmazható. A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal honlapján március 18-án jelent meg az első négy energetikai innovációs pályázati kiírás, amelyeket a Zöldgazdaság Fejlesztési Rendszer (ZFR) előirányzat finanszíroz. A ZFR forrása a szén-dioxid kvóták értékesítéséből származó bevételek, amelyet klímavédelmi célú projektekre lehet fordítani. Ezek közül szempontunkból a leglényegesebb:
A másik három pályázati kiírás is – azok „technológia-semleges” megfogalmazásából következően – akár hidrogén-technológia alkalmazására is alkalmasnak bizonyulhatnak. Ezek esetében természetesen a részletes kiírás alaposabb elemzésére, esetleg a kiíróval történő konzultációra lehet szükség, hogy valóban megvalósítható-e valamilyen hidrogén-technológia e kiírások keretében:
A fent említett “technológia-semleges” megfogalmazás azt jelenti, hogy nem előre kiválasztott technológiákat kívánnak támogatni, hanem az adott problémára, feladatra legjobb választ adó megoldásokat.
Az elnyerhető támogatás vissza nem térítendő aránya a projekt teljes költségén belül az értékelés során dől majd el.
A pályázati kiírások elérhetők az NKFIH honlapján.
Újabb 22 vállalattal bővült, ezáltal immáron 81 tagot számlál a 2017 elején (Davosban) megalapított Hydrogen Council nevű szervezet, amely a világ azon vezető energetikai, mobilitási, pénzügyi vállalatait tömöríti, amelyek a hidrogén-technológiák fejlesztését, mielőbbi széleskörű alkalmazásukat kívánják előmozdítani. Az új belépők között olyan jelentős vállalatok találhatók, mint a Michelin, a Saudi Aramco, a Siemens vagy a Nikola Motor Co. A taglétszám mostani, jelentős bővülésének bejelentését néhány nappal a Hydrogen Council harmadik születésnapja elé, illetve közvetlenül a Davosi Világgazdasági Fórum kezdete elé időzítették.
A 22 új belépő közül:
Az utóbbi egy év a taglétszám növelésén túl is meglehetősen intenzív volt: a Tanács számos partnerséget épített ki például a Nemzetközi Energia Ügynökséggel (IEA), a „Hydrogen Energy Ministerial” nevű szervezettel, az Európai Beruházási Bankkal (EIB) és más hasonló fórumokkal. Továbbá a G20 Csúcstalálkozó keretében megrendezett egy Beruházói Napot (Investor Day), amelyre saját tagvállalatain kívül vendégül látta az ipar számos meghatározó szereplőjét.
A Hydrogen Council megalakulásáról, első körös bővítéséről szóló korábbi cikkünk itt található.
A Horizon 2020 program keretében az EU Hidrogén és Tüzelőanyag-cellák Közös Vállalkozása (FCH JU) 2020. január 14-én írta ki az idei évre szóló pályázati felhívásait. Ez alapján a 2020-as évben 93 millió euró pályázható hidrogén-technológiai projektekre, amelyet a pályázók önrésze még kiegészít.
Egyesületünk egyik fontos feladatának tekinti, hogy bekapcsolódjon a hidrogén és tüzelőanyag-cellás technológiák nemzetközi, elsődlegesen az EU szintű „vérkeringésébe”, valamint segítse a hazai iparági, illetve tudományos élet szereplőit – érdeklődésük esetén – bekapcsolódni az e területen zajló K+F+I+D projektekbe. Ennek jelenleg egyik legfontosabb eszköze és lehetősége a címben említett pályázati rendszer, és emiatt megjelenése után napokon belül lefordítjuk és publikáljuk az aktuális éves kiírás pályázati témáit.
Az aktuális pályázatok benyújtási határideje: 2020.04.21.
Az eredeti felhívás honlapja ezen a linken érhető el. Az alábbiakban tételesen felsoroljuk az aktuális, 2020-as felhívásban szereplő pályázatok címeit:
* RIA: Research and Innovation Action IA: Innovation Action
Jelen közlemény PDF formátumban ezen a linken érhető el.
Hidrogén Hírlevelünk 2017 augusztusi lapszámában írtunk róla először, akkor még a kissé „futurisztikus cikkek kategóriájában”, hogy Ausztrália egyébként is jelentős, Japánba irányuló – jelenleg főként szénre és LNG-re kiterjedő – energia exportjában pilot projekt jelleggel a folyékony hidrogén (LH2) is megjelenik 2020-tól. Az azóta zajló szisztematikus tervezésnek és építkezésnek köszönhetően a projekt egyik fontos eleme, a világ első, folyékony hidrogén szállítására képes tankere elkészült és 2019. decemberében megtörtént a hivatalos névadója valamint vízre bocsátása a japánban található Kobe városban, a Kawasaki Heavy Industries, mint hajóépítő által. A tanker a Suiso Frontier nevet kapta, és képes lesz -253 oC hőmérsékleten, azaz folyékony halmazállapotban (LH2) hidrogént szállítani a közel 9.000 km-es tengeri úton Ausztráliából Japánba. A tanker a decemberi vízre bocsátással még nincs üzemkészen, mivel Kawasaki – a Harima Works nevű cégnél jelenleg gyártás alatt álló – 1.250 m3 vákuum-szigetelésű, dupla falú hidrogént tartályt 2020 végéig tervezi beépíteni; tehát az LH2 tanker várhatóan 2020 végére lesz üzemkész. Elkészültekor (a 2020-as japán pénzügyi évben) a Suiso Frontier egy technológiai demonstrációs projekt része lesz, amelynek keretében az Ausztráliából Japánba irányuló, nemzetközi hidrogén-energetikai ellátási láncot kívánják demonstrálni, és életképességét tesztelni.
Az említett 1.250 m3-es szállítási térfogat természetesen csak kis töredékét képezi például egy kereskedelmi forgalomban jelenleg használatos LNG-t tankernek, de ahogy említettük, e projekt még csak a technológiai demonstrációt hivatott szolgálni. Amennyiben a projekt életképesnek bizonyul, a 2020-as évek közepére tervezik megépíteni a valódi kereskedelmi célokra használható, ~160.000 m3 szállítókapacitású LH2 tankert. Ennek alkalmazásához természetesen majd az értéklánc többi technológia elemének, így a hidrogén előállító, cseppfolyósító, fogadó üzemek kapacitásait is megfelelően növelni kell Ausztráliában illetve Japánban; és természetesen megfelelően gondoskodni kell a hidrogén végfelhasználói igényeinek megteremtéséről, felfuttatásáról.
Egy ellátási lánc (vagy értéklánc) természetesen nem valósítható meg egyetlen vállalat, vagy csak értéklánc-elem (esetünkben a tengeri szállítás) által. Emiatt a Kawasaki HI 2016-ban már társult az Iwatani Corporation-nel, a Shell Japan Limited-del, és az Electric Power Development Co-val (J-POWER), hogy létrehozzák a HySRTA (CO2-free Hydrogen Energy Supply-Chain Technology Research Association), azaz a Széndioxid-mentes Hidrogén Értéklánc Kutatási Társulást. (Az azóta eltelt időszakban olyan cégek csatlakoztak a HySTRA-hoz, mint a Marubeni Corporation, a JXTG Nippon Oil & Energy Co. vagy a Sumitomo Co. A teljes értékláncba, illetve projektbe természetesen egy folyékony hidrogén fogadó és tároló létesítmény is tartozik – az Oszakától nem messze található – Kobe város reptere mellett. Továbbá Ausztráliában (Viktória Állam, Latrobe Valey-ben) egy szén-elgázosításon és szén-dioxid leválasztáson (CCS) alapuló hidrogén előállító, gázfinomító és cseppfolyósító üzem, valamint kikötői átfejtő állomás megépítése is bele tartozik. Terjedelmi korlátok miatt most csak az LH2 tankerről, mint kézzel fogható újdonságról írunk, de a forrásként megadott hivatkozásban a teljes értéklánc, illetve projektről is nyerhető információ.
A vízre bocsátás kisfilmje megtekinthető az egyik népszerű videómegosztón is.
Forrás: Kawasaki Heavy Industries satóközlemény (2019.12.11.)
Ezen a honlapon saját vagy harmadik féltől származó megoldásokat használunk, amelyek rövid szöveges fájlokat ( süti ) tárolnak a bögészésre eszközén. A sütiket általában arra használják, hogy lehetővé tegyék a webhely megfelelő működését: ( technikai sütik ). A honlap használati jelentések létrehozásához ( statisztikai sütik ), nyújtanak segítséget, a szolgáltatások / termékek megfelelő hirdetését ( profilos sütik ) támogatják. A technikai sütik elengedhetetlenek az oldal helyes működéséhez, de Önnek joga van dönteni arról, hogy engedélyezi-e a statisztikai és profilozó sütik használatát . A sütik engedélyezésével lehetővé teszi, hogy jobb élményt nyújtsunk Önnek .
Adatkezelési gyakorlatunkról itt olvashat bővebben: Adatvédelem, adatkezelés