Hírek

5,4 milliárd € értékű tagállami támogatás válik lehetővé a Hy2Tech projektre

Az Európai Bizottság 2022. július 15-én jóváhagyta az első, Hy2Tech nevű hidrogén IPCEI projektet (Important Project of Common European Interest), amely így összességében 5,4 milliárd összegű állami támogatásra vált jogosulttá. A notifikációs eljárást követő jóváhagyás azt jelenti, hogy az adott projektre, pontosabban 15 tagállam, összesen 35 vállalata által megvalósítani tervezett – az adott IPCEI-t alkotó – 41 projektre a megadott értékben állami támogatás fordítható, amely várhatóan további 8,8 milliárd € magántőke bevonást fog indukálni. Az IPCEI keretében A „Hy2Tech IPCEI” projektben résztvevő tagállamok: Ausztria, Belgium, Csehország, Dánia, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Lengyelország, Németország, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Szlovákia.

Az innovatív technológiák korai alkalmazása meglehetősen kockázatos egy-egy tagállam vagy vállalat számára, emiatt ez az a terület, ahol az IPCEI által nyújtott, kivételes állami támogatási lehetőségek szerepe felértékelődik. Az adott IPCEI projekt többféle hidrogén értékláncot is lefed: i) hidrogén előállítás, ii) üzemanyag-cellák, iii) hidrogén tárolás, disztribúció, és iv) végfelhasználói alkalmazások, főként a mobilitási szektorban. Az elvárások szerint az ilyen méretű hidrogén IPCEI projekt hozzájárul a technológiai áttöréshez, az árak csökkentéséhez és hozzávetőlegesen 20 ezer munkahelyet teremt.

Az Európai Bizottság eljárása során azt vizsgálta, hogy a benyújtott IPCEI tervezet megfelel-e az állami támogatások szabályainak, különösen az IPCEI közleményben[1] meghatározott feltételek szerint. Ez alapján a Bizottság a következő főbb megállapításokra jutott a Hy2Tech projekt kapcsán:

• a projekt hozzájárul a közös célokhoz, a stratégiai értékláncokhoz, így különösen a Green Deal, az EU-s Hidrogén Stratégia és a REPowerEU Terv céljaihoz,

• az adott IPCEI mind a 41 projektje igen ambiciózus, mert olyan technológiai fejlesztéseket tervez, amelyeket a jelenlegi piaci folyamatok önmaguktól még nem indukálnának, és javulást fognak eredményezni a technológiák teljesítményében, biztonsági szintjében, környezeti hatásaiban, költségszintjükben,

• az IPCEI projekt megvalósítása számottevő technológiai és pénzügyi kockázatot hordoz, emiatt az állami támogatás indokolt, hogy az érintett vállalatok is privát befektetéseket eszközöljenek ebbe,

• a Bizottság szerint az állami támogatás arányos, mivel ez éppen a finanszírozási hiányt (funding gap) fedezi, és nem okoz piactorzulást,

• a projekt eredményeit a megvalósító vállalatok széles körben megismertetik az EU ipari és tudományos közvéleményének körében, tehát pozitív tovagyűrűző (spill-over) hatás várható.

A mostani lényegében az első IPCEI döntés a Bizottság részéről, amelyet a 2021-es IPCEI közlemény alapján hozott meg (pontos hivatkozását lásd a lábjegyzetben). E közlemény állapítja meg azon feltételeket, amelyek keretében a tagállamok „átmeneti” jelleggel stratégiailag fontos projekteket támogathatnak az EU alapszerződésének 107. § (3)(b) pontjával összhangban. Ez lényegében azt jelenti, hogy a tagállamok jelentős mértékű innovációt hordozó projekteket támogathatnak, amelyek egyértelműen hozzájárulnak a gazdasági növekedéshez, a munkahely teremtéshez, a versenyképesség növeléséhez.

A résztvevő 35 vállalat közül 8 minősül KKV-nak. A közvetlen résztvevők (direct participants) szorosan együttműködnek egymással, de összességében több mint 300 külső partnerrel Európa szerte, így pl. egyetemekkel, kutatóintézetekkel, egyéb KKV-kal. A projekt közvetlen partnereit, az őket támogató tagállamokat és az érintett technológiai területeket a következő ábra foglalja össze:

(Jelen cikk PDF változata innen letölthető.)

Felhasznált forrás:

European Commission, Press Release, 2022.07.15. „State Aid: Commission approves up to €5.4 billion of public support by fifteen Member States for an Important Project of Common European Interest in the hydrogen technology value chain”. https://ec.europa.eu/commission/presscorner/detail/en/ip_22_4544

További javasolt források a hidrogén IPCEI-hez kapcsolódóan:

A Hidrogén IPCEI ’match-making’ eljárás:
   https://www.hfc-hungary.org/NHTP/IPCEI_process_flow_2021_FINAL.pdf

IPCEI a hidrogén-technológiák támogatására:
   https://www.hfc-hungary.org/Hydrogen_IPCEI_2019_final.pdf

A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal IPCEI weboldala:
   https://nkfih.gov.hu/palyazoknak/innovacios-okoszisztema/ipcei-projekt/ipcei-projektrol

---

[1] Communication from the Commission Criteria for the analysis of the compatibility with the internal market of State aid to promote the execution of important projects of common European interest 2021/C 528/02.

Megjelent Hidrogén Hírlevelünk legfrissebb, 2022. júliusi lapszáma.

Tartalom:

• fontos hazai fejlemények hidrogén témában,
• az első hazai szerviztanfolyam hidrogénüzemű járművekhez,
• hidrogén üzemanyag-cellás (FCEV) járművek értékesítési statisztikái,
• az európai elektrolizáló-gyártás felfuttatása,
• RePoweEU és a várható zöld hidrogén (RFNBO) szabályozás,
• jelentős görög hidrogén IPCEI projekt kapott támogatást,
• dekarbonizációs és hidrogéntechnológiai projektek Franciaországban,
• jelentős elektrolizáló projekt a MOL DuFi-ban,
• hidrogéntechnológia-oktatás tapasztalatai a Pécsi Tudományegyetemen.

A H2 Hírlevél letölthető innen.

Június közepén jelent meg a hír, mely szerint OCI N.V. cég végső pénzügyi beruházási döntést (FID) hozott az ammónia import termináljának, első fázisú bővítésére a Rotterdami kikötő területén. Az OCI birtokolja és üzemelteti a kikötő egyetlen meglévő ammónia létesítményét, és kapcsolódó infrastruktúráját. Az OCI N.V. nemzetközi szinten is jelentős műtrágyagyártó, melynek termékei közt egyéb, hidrogén alapú termékek is találhatók, úgy mint metanol, bioüzemanyagok, melamin.

A több lépésben megvalósítani tervezett fejlesztés már első fázisaként – a jelenlegi 400 kt/év értékről – háromszorosra, azaz 1,2 millió t/év kapacitásúra tervezik növelni az OCI terminálját a Rotterdami kikötőben 2023-ra. Ezen első fejlesztési fázis viszonylag olcsó (~20 millió USD), mivel az OCI meglévő infrastruktúrájának fejlesztését jelenti. A második fázisban Az OCI egy új, nemzetközi léptékben is jelentősnek számító ammónia tároló tartályt tervez telepíteni a terminálnál, amely a kezelő, kiszolgáló infrastruktúra fejlesztésével együtt már 3 millió t_NH3/év kapacitást tesz majd lehetővé. Az OCI már az idei évben tervezi a szükséges engedélyezési folyamatok megindítását, lebonyolítását, hogy kedvező pozícióba kerülhessen a terminál átbocsátási kapacitását illetően, amikor is (várhatóan középtávon) a tiszta ammónia felhasználási igények érdemben megnövekednek. Ez nem irracionális, mivel más jelentős cégek esetében is ismerté vált az utóbbi időben (pl. Gasunie és Vopak), hogy ammónia infrastruktúra fejlesztéseket terveznek Észak-Nyugat Európában, vagy éppen a rotterdami kikötőben, ahol a meglévő infrastruktúra egy része eleve használható ilyen célokra, és a kikötőben van további tartalék terület a hidrogén előállító (esetünkben: ammónia krakkoló) technológia telepítésére is.

E döntés természetesen erősíti az OCI együttműködését a Rotterdami Kikötővel (Port of Rotterdam). A jövőre nézve szintén nem mellékes, hogy az OCI e kikötőben üzemeltet még nagyméretű metanoltárolót, valamint Európa egyik legnagyobb bioüzemanyag-bekeverő létesítményét is.[2]

A kikötő egyébként is igen jelentős fejlesztési helyszín a holland hidrogén projektek szempontjából. Nemrégiben, 2022 elején írta alá a beszállítói szerződést a Shell és a thyssenkrupp Uhde Chlrone Engineers cég egy jelenleg rekord méretű, 200 MW kapacitású elektrolízis üzem leszállítássáról a ‘Hydrogen Holland I‘ nevet viselő projekt keretében. A teljes rendszer 20 MW-os, alkálikus elektrolizáló blokkokból épül fel. A létesítési munkálatok megkezdődtek, a nagy méretű elektrolizáló rendszer várhatóan 2024-ben üzembe áll és innen egy 40 km hosszú hidrogén vezeték fogja szállítani a hidrogént a Shell ’Energy and Chemicals Park’ rotterdami létesítményébe.[3]

Ammónia kapcsán szintén idén tavaszi fejlemény, hogy a TÜV Rheinland kiadta az első “zöld ammónia” tanúsítványt a Green Hydrogen & Chemicals SPC cégnek (amely a norvégiai székhelyű Scatec, és az indiai ACME cégek 50:50% arányú közös vállalata), az Ománban megvalósított – napelemes megújuló energia termelésen alapuló – zöld ammónia előállító üzemére. Igaz, hogy e tanúsítvány még nem egy széleskörűen, nemzetközileg elfogadott minősítési rendszeren, hanem a TÜV saját fejlesztésű (‘H2.21 Carbon-Neutral Hydrogen certification for Green Hydrogen and Green Ammonia‘) vállalati szabványán alapul. Ez alapján az előállításhoz nélkülözhetetlen hidrogén, továbbá az ammónia karbonlábnyomát számítják, és ettől valamint a felhasznált primer energia jellegétől függően különböző kategóriákban (úgy mint pl. “zöld”, kék”, “türkiz” hidrogén) megfelelően tanúsítható a hidrogén, illetve az ammónia.[4] A projekt első fázisában egyébként egy 100 ezer t/év kapacitású zöld ammónia üzem valósul meg az ománi Dqum városhoz tartozó speciális gazdasági övezetben, amelyhez 300 MW-os elektrolizáló kapacitás és 500 MW napelemes erőmű tartozik. A zöld ammónia üzem jövőbeni, teljes kiépítettsége mellett pedig 1,2 millió t_NH3/év lesz a létesítmény termelési kapacitása. A projektfejlesztők természetesen ez esetben is a zöld ammónia végfelhasználók (offtaker) felkutatásán és velük hosszútávú ammónia beszállítási szerződések megkötésén dolgoznak.[5]

Forrás:

[1] https://www.gasunie.nl/en/news/gasunie-and-vopak-will-jointly-develop-future-open-access-hydrogen-import-terminal-infrastructure

[2] OCI Expands Port Of Rotterdam Ammonia Import Terminal Capacity. Ress Release, Amsterdam, 2022.06. 15.

[3] https://www.h2-view.com/story/200mw-hydrogen-facility-planned-for-the-port-of-rotterdam/

[4] https://taiyangnews.info/markets/green-hydrogen-certification-for-oman-project/

[5] https://scatec.com/2022/03/07/scatec-partners-with-acme-group-to-develop-a-large-scale-green-ammonia-facility-in-oman/

Az Európai Bizottság által 2022 májusában publikált „REPowerEU Plan” egyéb tervezett intézkedései között az (EU ETS) Innovációs Alap nagy projektekre elérhető, 2022 őszi keretét is megduplázta, kb. ~3 mrd € összegre. A három specifikus, REPowerEU „finanszírozási ablak’’ támogatni fogja:

(1) innovatív elektrifikációt és hidrogéntechnológiai alkalmazásokat az iparban,

(2) innovatív tiszta technológiák gyártását, és

(3) közepes méretű pilot projekteket, amelyek jelentős innovációt hordozó megoldások validálnak.

Ezekből látható, hogy mind közvetlenül, mind közvetetten lehetőség adódhat hidrogén és hidrogéntechnológiai pályázatok benyújtására; sőt, a (2) révén hidrogéntechnológiák gyártási kapacitásának kiépítésére is. A Klímavédelmi Főigazgatóság (DG Climate) egy online felmérést indít az ipar érdeklődésének és finanszírozási hajlandóságának felmérésére a fent említett, specifikus (2) és (3) területeken. Ezzel a konzultációval lényegében lehetőséget kap az ipar, hogy a számára szóló egyik legjelentősebb támogatási rendszer témakiírásait – érdeklődésének megfelelően – befolyásolja. A következő linken megadott online kérdőívet június 18-ig lehet kitölteni az érdekelteknek:

https://ec.europa.eu/eusurvey/runner/Interestsurveycleantechmanufacturing-pilots

A RePowerEU Terv közvetlenül itt érhető el.

Az Újjáépítési és Rugalmassági Alap (RRF, Recovery and Resilience Facility) szintén a REPowerEU Terv egyik fontos finanszírozási eszközét képezi, melyből energetikai infrastruktúra, energetikai projektek és reformok összehangolt tervezésének és finanszírozásának támogatása is megvalósítható. A Bizottság az RRF Rendelet célzott módosításait javasolja annak érdekében, hogy önálló REPowerEU fejezeteket integráljanak a tagállamok meglévő RRP terveikbe amellett, hogy az RRP-kben már szerepel számos vonatkozó reform és beruházás szerepel. A tagállamoknak tehát a meglévő RRP terveiket kell végrehajtani, de a REPowerEU által kijelölt területeken, így a hidrogénhez kapcsolódóan is, intenzifikálni lehet, illetve célszerű a fejlesztéseket. A Bizottság kiadott erről egy jegyzetet „Guidance on Recovery and Resilience Plans in the context of REPowerEU” címmel, amely alapján például az alábbi intézkedésekkel bővíthető az RRP terv – RePowerEU fejezete – a hidrogénhez kapcsolódóan:

• fenntartható biometán és megújuló alapú vagy karbonmentes hidrogéntermelő kapacitások kiépítése,
• megújuló alapú vagy karbonmentes hidrogén felhasználásának elősegítése, gyorsítása a nehezen dekarbonizálható ipari szektorokban hidrogéntechnológiai megoldásokra történő átállással különböző folyamatokban vagy alkalmazásokban,
• hidrogén-infrastruktúra létesítése, mint pl. vezetékek, tárolók, kikötői terminálok létesítése,
• a közlekedési infrastruktúra elektrifikációjának támogatása, bele értve a vasutat is, valamint az alternatív üzemanyagok (köztük a hidrogén) töltőinfrastruktúrájának támogatása, a hidrogén alapú mobilitás terjedése érdekében,
• zéró emissziós közösségi közlekedési járművek támogatása, amelyeknek jelentős és közvetlen hatása van a fosszilis alapú üzemanyagok felhasználásának mérséklésére.

Világrekorder méretű, 60 GW-os hidrogén projektet jelentett be a Green Hydrogen International (GHI) projektfejlesztő start-up cég Texas államban „Dubbed Hydrogen City” néven. (A 60 GW esetünkben a projekthez kapcsolódó megújuló energiatermelő kapacitást, napelemes és szélerőműves kapacitásokat együttesen jelenti.) A projekt integrált hidrogén előállítást, tárolást és szállítást egyaránt magába foglal: ~2,5 millió t/év(!) zöld hidrogént terveznek így előállítani. Ha a projekt e formájában ténylegesen megvalósul, az az USA szintjén is kiugró léptékű hidrogéntechnológiai fejlesztés lenne, Texast pedig az USA – sőt a világ egyik – meghatározó zöld hidrogén termelő és elosztóközpontjává (hydrogen hub), illetve hidrogén innovációs központjává tenné.

Az előállított éves mennyiségből már következik, de a mellékelt ábrán is látható, hogy ilyen mennyiségű hidrogén tárolására már csak föld alatti geológiai tárolók használhatók, így a Piedras Pintas Salt Dome nevet viselő sókavernákat (salt caverns) fogják majd tárolásra használni, amelynek tárolókapacitása 6 TWh. A fejlesztés Texas egyik ritkán lakott területén, Duval megyében történne.

Az előállítás vagy a tárolás helyéről csővezetéken szállítják majd a hidrogént a környező – jellemzően a Mexikói-öböl kikötőiben (Brownsville-ben, Corpus Christi-ben) található – üzemekbe, ahol zöld ammóniát, fenntartható repülési üzemanyagot (SAF), és egyéb üzemanyagokat állítanak majd elő. Emellett a vezetékrendszer potenciálisan képes lesz hidrogénüzemű erőművekbe is szállítani a hidrogént. A zöld hidrogén jövőbeni felhasználóival most zajlanak a tárgyalások. A fenntartható repülési üzemanyagokon belül komoly esély lehet a zöld rakétahajtó-anyagként történő felhasználásra is, mivel Brownsville-ben található a „Space-X” – Elon Mask révén meglehetősen ismert, magánkézben lévő űripari vállalkozás – központja is.

A projekt a GHI szándékai szerint több fázisban valósul meg, és az első fázis, ~2 GW megújuló energia kapacitással, és két sókaverna tárolóval várhatóan 2026-ig működésbe lép. A teljes kiépítettség elérésekor a tervek szerint több mint 50 sókaverna fog működni hidrogéntárolás céljából a Piedras Pinta sóformációban. A nagyléptékű geológiai tárolókapacitás a projekt egyik kulcseleme, ugyanis részben ennek segítségével érhető el az elektrolizálók minél magasabb kihasználtsága, illetve az időben fluktuáló jellegű előállítás és a viszonylag folyamatosan jelentkező hidrogénigények közti puffertárolás megvalósítása. A sóformáció 6 TWh tárolókapacitása hasonló jellegű zöld hidrogén „hub” szerepet tudna biztosítani, mint amilyet a földgázpiac területén a „Henry Hub” játszik jelenleg.

A projektfejlesztő Green Hydrogen International arra épít, hogy a „Dubbed Hydrogen City” a hidrogénipari fejlesztés szempontjából nagyon szerencsés helyen fekszik: nagy megújuló energia potenciállal, valamint alacsony termelési költséggel jellemezhető megújuló energia termelés lehetősége, nagyméretű elérhető földterületek, geológiai tárolók (sókavernák) elérhetősége, és Corpus Christi nevű kikötő közelsége, amely jelenleg is a hagyományos fosszilis energiahordozók egyik fő szállítási csomópontjaként funkcionál, és számos jelentős, potenciális hidrogénfelhasználó.

A „világszintű” jelző használata nem túlzás, mivel ez a projekt önmagában a világ jelenlegi (szürke) hidrogén termelésének kb. 3,5%-át adná. Természetesen még korai projektfázisban van, és egyebek mellett a projekt bankképessé (’bankability’) tétele az egyik kulcsfontosságú elem lesz a tényleges megvalósítás felé vezető úton. Csak megemlítjük, hogy világban van még néhány, GW léptékű zöld hidrogén projektterv, de ezek között is a Texasban tervezett Hydrogen City egyelőre a legnagyobb:

• korábbi rekorder a ’Western Green Energy Hub’ projekt Nyugat-Ausztráliában, amely 50 GW nap- és szélerőműves kapacitással tervez zöld hidrogén előállítást,
• 45 GW, szintén nap- és szélerőműves kapacitásra építő hidrogén projekt Kazahsztánban,
• nem egyazon telephelyen, sőt nem egyazon országban valósulna meg, de megemlíthető a ’HyDeal Ambition’ projekt, amely ~67 GW kapacitásra épülne és Spanyolország, Franciaország, valamint Németország több telephelyén együttesen valósulna meg.

Források:

Rechargenews.com

Green Hydrogen International Corp.: https://www.ghi-corp.com/

A Volánbusz Népliget központi buszállomásán 2022.02.09-én tartott sajtótájékoztató keretében mutatták be a Solaris Urbino 12 Hydrogen üzemanyag-cellás autóbuszát, amely közel egy hónapos magyarországi tesztelésen vesz rész. A 12 méter hosszú, 3 ajtós autóbuszt a Volánbusz üzemelteti Kőbánya-Kispest és Vecsés közti vonalon, „normál” közforgalmú személyszállítási szolgáltatás keretében. Ezzel végre Magyarországon is megindul a hidrogén üzemanyag-cellás buszokkal kapcsolatos közvetlen tapasztalatszerzés, mind az üzemeltetők, mind az utazóközönség oldaláról, és reményeink szerint ez hozzájárul a későbbi széleskörű hazai terjedéshez.

A 2021-ben elfogadott Nemzeti Hidrogénstratégia egyik prioritást élvező cselekvési területe a Zöld Busz Program, amely egyik első lépéseként kerül most Budapesten és környékén „élesben” tesztelésre a hidrogén üzemanyag-cellás busz. E programot és konkrétan a mostani tesztelést a HUMDA (Magyar Autó-Motorsport és Zöld Mobilitás-fejlesztési Ügynökség Zrt.) szervezi.

A busz a Linde Zrt. budapesti telephelyén található töltőállomáson kerül feltöltésre – zöld, azaz megújuló energia alapon előállított – hidrogénnel.

Magát a buszt a Solaris magyarországi képviselete, a Prim-Vol Trade Kft. biztosítja. A Solaris Urbino 12 Hydrogen egy 70 kW teljesítményű üzemanyag-cellával, külső forrásból is tölthető akkumulátorral, valamint közel 37 kg tárolására alkalmas hidrogéntankkal rendelkezik, amely 350-400 kilométer hatótávot képes biztosítani.

Bíztató, hogy a sajtótájékoztatón a Volánbusz valamint a MÁV vezérigazgatói is pozitívan nyilatkoztak a hidrogén üzemanyag-cellás járművek alkalmazásának lehetőségéről.

További információk és képek: Indóház, HUMDA.

Frissítés (2022.03.04.):

A a Prim-Vol Trade Kft. – és a Linde Zrt. – jóvoltából 2022. március 2-án Egyesületünk érdeklődő tagjainak (~30 főnek) egy szakmai program keretében a Solaris szakembere bemutatta buszt, illetve mivel mindez a busz „pihenő” (feltöltési) idejében történt, a Linde említett telehelyén, ezért a Linde szakemberei egyidejűleg magát a töltőállomást is be tudták mutatni. Szerencsés helyzet volt, mivel így gyakorlatilag éppen tankolás közben volt megtekinthető a busz. Az érdeklődők pedig akár a Volánbusz „normál” járataként is kipróbálhatták Vecsésre.

A Solaris Urbino 12 Hydrogen 400-450 km hatótávot ad meg. A budapesti teszt során, februári időjárási viszonyok és valós felhasználási körülmények közt a 400 km hatótáv reálisan elérhető. A konkrét budapesti teszt során napi 250-280 km-t tett meg a busz. (Hétvégi napokon a ritkább járatsűrűségből fakadóan kevesebbet.) A busz 350 bar-os (Type-IV) tartályokból álló hidrogéntároló rendszere összesen bruttó 37,5 kg hidrogént tud befogadni, de teljesen nem lehet „kiszárítani” a tankor, hanem ebből (nettó) ~34,2 kg-ot lehet felhasználni, ami elég a fent említett menettávra. Ez kb. 8-8,5 kg/100 km fajlagos fogyasztást jelent, ami hétvégi – kevésbé „hektikus” forgalomban tovább csökkenhet. A busz meghajtásáról két darab, háromfázisú, asszinkron elektromos kerékagymotor (125 kW/db) gondoskodik, így a motor helyfoglalása sem vesz el hasznos utasteret. Az Urbino Hydrogen busz széndioxid közegű hőszivattyúőval rendelkezik, amely a hűtési-fűtési igényeket kiszolgálja, ráadásul meglehetősen energiahatékony módon, ugyanis az üzemanyag-cella hulladékhőjét tudja használni a hőszivattyú. Részben ez az oka, hogy a busz hatótávja kevéssé függ a külső környezeti hőmérséklettől. A fenti, hatékonysági tulajdonságokból az is következik, hogy egy ugyanilyen hatótávval rendelkező, tisztán akkumulátoros busz – a jármű jogszabályi súlyhatárai miatt – kb. 10 fővel kevesebb utaskapacitással rendelkezne, mivel az azonos hatótávhoz szükséges nagyobb akkumulátortömeg ennyi utast „szorítana ki”. A konkrét modell (Urbino 12 Hydrogen) 33 ülőhellyel, összesen pedig 89 utasférőhellyel rendelkezik. A busz hidegindítása -25 ^oC-ig gond nélkül (azaz külső elektromos betáp nélkül) megoldható. A busz egy 70 kW-os Ballard üzemanyag-cellával rendelkezik, amit kiegészít egy Solaris High Power (30,4 kWh / 650 V DC) akkumulátor is, mely utóbbit szükség esetén külső elektromos forrásból is lehet tölteni, azaz e modell lényegében plug-in hibrid jármű.

A nehézségeket is meg kell említeni. A Solaris gyártói kapacitása üzemanyag-cellás busz tekintetében egyelőre viszonylag kicsi: 2022-ben kb. 100 db-ot terveznek gyártani, de a növekedés üteme nagyon dinamikus; a megrendelői oldalon különösen nagy az érdeklődés a zéró emissziós hajtásláncú buszaik felé.

Ez úton is köszönjük a Solarisnak, illetve a Prim-Vol Trade Kft.-nek, és Linde Zrt-nek, hogy lehetőséget biztosítottak az üzemanyag-cellás busz megtekintésére, illetve szakértői helyszíni „kalauzolást” adtak mindehhez. A buszról és a bemutatójáról szóló kisfilm a következő videón megtekinthető.