Hírek

Megjelent Hidrogén Hírlevelünk legfrissebb (2021. áprilisi) lapszáma. A tartalomból:

• a Nemzeti Hidrogéntechnológiai Platform aktuális hírei
• globális hidrogén projekt pipeline 300 mrd USD értékben
• gigafactory tüzelőanyag-cella gyártó üzem Norvégiában
• jelentős kék hidrogén projekt Nagy-Britanniában
• tüzelőanyag-cellás mérések a hazai oktatásban
• jelentős zöld hidrogén fejlesztések Spanyolországban
• zöld ammónia üzem Ausztráliában
• Daimler –Volvo együttműködés a hidrogén üzemű teherautók terén
• európai elektrolízis üzemek, új méret-rekordok
• bipoláris lemez gyártás – iparfejlesztési „best practice” Dél-Koreából

A Hírlevél letölthető innen.

Jelen cikkben egy tanulságos iparfejlesztési megoldást, sikeres piacválasztást és fejlett technológiájú gyártást mutatunk be, amely egy hagyományos acélipari, fémmegmunkáló cégnek jelent ígéretes jövőbeni piacot.

A dél-koreai Posco (korábban Pohang Iron and Steel Co.) hagyományos acélipari vállalat, amely 42 millió t/év acéltermelésével a világ negyedik legnagyobb acélgyártója volt 2015-ben. A cégcsoportnak számos, önmagában is jelentős üzletága van az acélgyártás mellett, például az energetikában és a vegyiparban. A cég a Fortune500-as lista 194. helyén áll. A Posco International a tüzelőanyag-cellákhoz nélkülözhetetlen bipoláris lemezek gyártása terén találta meg, illetve fejlesztette ki a jövő egyik ígéretes termékét, és hozta létre annak gyártási kapacitását.

A konkrét vállalati fejlesztés leírása előtt azonban célszerű röviden bemutatni a tüzelőanyag-cellák bipoláris lemezeit, azok funkcióját, hogy a Posco fejlesztése is érthetőbb legyen. A bipoláris lemezek a tüzelőanyag-cellák (TC) egyik lényegi komponensét alkotják. A több elemi cellát tartalmazó TC-kben – a megfelelően nagy teljesítény eléréséhez – az elemi cellákat elektromos értelemben is sorba kapcsolják. Ezek együttesen alkotják az ún. stack-et. A jó vezetőképességű bipoláris lemezek határolják el lényegében az egyes cellákat, továbbá ezek alkotják az egyik cella anódját és egyidejűleg a következő cella katódját. Tehát egyrészt biztosítják az elektromos vezetést, és nem mellékesen a keletkező hő elvezetését.

A bipoláris lemezek további fontos funkciója, hogy kis csatornáikon keresztül bevezessék az elemi cellákba, a MEA katalizátor rétegére az üzemanyagot (legtöbb esetben a hidrogént), valamint az oxidálószert (a legtöbb esetben a levegő oxigénjét), illetve elvezessék a reakciótermékeket (pl. a keletkező vizet). Ez utóbbi funkciókat a bipoláris lemezen található, apró áramlási csatornák biztosítják, melyek sűrűn behálózzák a lemez felületét.

A bipoláris lemezek anyaga lehet acél, titán, vagy valamilyen vezetőképességgel rendelkező polimer kompozit, esetleg grafit kompozit. A lemezek mindkét oldalán futó apró áramlási csatornákat például precíziós CNC technológiával, vagy valamilyen egyéb (pl. kémiai) bemaratási módszerrel alakítják ki. Korábban főleg grafit vagy polimer alapú bipoláris lemezek készültek, de a tömeggyártási eljárásokhoz ezek kevésbé ideálisak. A megmunkálási technológia fejlődésével a rozsdamentes acél, illetve a titánalapú bipoláris lemezek kezdtek jobban elterjedni, mivel könnyen és gyorsan gyárthatók, kellően könnyűek, ugyanakkor szilárdak, jó elektromos vezetőképességgel rendelkeznek és korrózióállók. A bipoláris lemez viszonylag nagy arányt képvisel a teljes TC költségében, így a végfelhasználói árat az alacsony költségű és gyors gyárthatóság alapvetően meghatározza.

A dél-koreai Posco International cégcsoport voltaképpen már a 2000-es években elkezdett foglalkozni a bipoláris lemezek gyártásával, de 2018-ban bevezettek egy technológiai újítást. A Posco SPS leányvállalat kezdte gyártani a saját fejlesztésű, rozsdamentes acél (Poss470FC) anyagú bipoláris lemezeket, az ultravékony, precíziós hengermű (rolling-mill) technológia segítségével. Nagyon vékony, 1 mm-nél is vékonyabb lemez készül, amelybe a hengermű rendkívül precízen belemarja a kis áramlási csatornákat. A bipoláris lemez vastagságának, illetve tömegének csökkentése kulcsfontosságú a teljes TC stack tömegének csökkentése szempontjából, mivel a teljes TC tömegében meghatározó (80%) a bipoláris lemezek tömege. Nem utolsó sorban a vékonyabb és könnyebb bipoláris lemezek lehetővé teszik, hogy a TC kisebb helyen is elférjen. Nem elhanyagolható szempont, hogy az ilyen lemezek a végtermék, azaz a teljes TC teljesítménysűrűségét (kW/kg, kW/L) is javítják. A know-how komoly részét képezi a gyártási művelet, mivel a lemez nem lehet sorjás, nem maradhat benne feszültség, és mindeközben gyors, gazdaságos sorozat-gyárthatóságra van szükség. A cég jelenlegi gyártókapacitása 1.400 t/év, ami kb. 35 ezer üzemanyag-cellás járműhöz elegendő, de a kapacitását 2027-re 10.000 t/év értékre szeretnék emelni. A Posco számos bejegyzett szabadalommal is rendelkezik a rozsdamentes acél bipoláris lemezek gyártása terén.

A cég vezetése arra épít, hogy az előttünk álló évtizedben több szegmensben is jelentősen felfut a tüzelőanyag-cellás járműgyártás: személyautók, buszok, teherautók, vonatok, hajók, drónok, és ezek jó felvevő piacot biztosítanak terméküknek. Ezt a mellékelt ábra is alátámasztani látszik, mivel a Transparency Market Research piackutató cég felmérése szerint 2020 és 2030 között 57% éves növekedési ütem (CAGR) várható a bipoláris lemezek terén, domináns mértékben Ázsiában, és részben Európában.

A piaci várakozások alapján talán nem is meglepő, hogy a szintén dél-koreai Hyundai Steel is bővíti bipoláris lemez termelését, és az új kapacitását lépcsőzetesen, de első körben már idén áprilisban üzembe állítja Dangjin-ban. A Hyundai Motor Group 2030-ra 500 ezer üzemanyag-cellás járművet szeretne gyártani, így a bipoláris lemez gyártás felfuttatása is igazodik e tervekhez.

A Posco-ra visszatérve érdemes még megemlíteni, hogy Posco Chemical leányvállalata az akkumulátoros (BEV) járművekhez szükséges anód és katód anyagok gyártási kapacitását bővíti éppen. A POSCO Energy pedig már hosszú évek óta üzemeltet Dél-Koreában tüzelőanyag-cellás erőműveket. Egyebek mellett tulajdonosa és üzemeltetője a világ jelenleg legnagyobb, 59 MW_e kapacitású (Hwasung City) tüzelőanyag-cellás erőművének is. A Posco Energy 2019 végén kiszervezte tüzelőanyag-cellás üzletágát egy önálló, Korea Fuel Cell nevű cégbe.

Forrás: https://fuelcellsworks.com/news/posco-international-to-expand-production-of-fuel-cell-separators/

---

Jelen cikk PDF formátumban is letölthető innen.

A 2020 júliusában publikált EU-s Hidrogén Stratégia [COM(2020) 301 final] a kulcsfontosságúnak ítélt intézkedési javaslatai közt egyebek mellett javaslatot tett arra is, hogy a transzeurópai energetikai (TEN-E) – valamint a közlekedési (TEN-T) – infrastruktúrák szabályozási körébe kerüljön be a hidrogén infrastruktúra, ezáltal kezdődjön meg ennek tervezése pl. a tízéves hálózatfejlesztési tervekben[1] 2021-től. Bár a TEN-E szabályozás[2] szerteágazó és igen kiterjedt (mivel a gáz és villamosenergetikai hálózatokat is magába foglalja), jelen cikk keretében elsődlegesen a hidrogén jövőbeni szerepével, lehetőségeivel foglalkozunk, és lényegében csak a kontextus megértéséhez szükséges mértékig foglalkozunk a TEN-E általános vonatkozásaival.

Előzmények és az új szabályozás általános irányai

A TEN-E szabályozás eredetileg (2013-ban) a tagállamok közti, határkeresztező energetikai infrastruktúra tervezésében hozott új megközelítést. Segítette az érintettek regionális alapú összefogását, hogy kiválasszák és támogassák a közös érdekű energetikai infrastruktúra projektek (PCI, Projects of Common Interest) megvalósulását, amelyek összekötik az EU tagállamok energetikai hálózatait, összekötik az eddig elszigetelt régiókat az európai energetikai piacokkal, erősítik a határkeresztező kapacitások kiépülését, és segítsék a megújuló energiák integrációját. Egyebek mellett ezen energetikai PCI projektek segítik a tagállamokat a 2020-ra előírt mértékű határkeresztező kapacitások elérésében, az energiapiacok integrálásában, és az ellátásbiztonság javításában. Az utóbbi tíz évben ~95 energetikai PCI projekt kapott az EU-ban összesen kb. 4,7 milliárd EUR támogatást a CEF (Connecting Europe Facility) pénzügyi keretén keresztül.

A TEN-E szabályozás felülvizsgálatát a modernizáció igénye indokolta, ezen belül főként a Green Deal (az EU 2020-as Zöld Megállapodása) szerinti célokra történő reflektálás, nevezetesen a jövő tiszta energiarendszereit szolgálni képes infrastruktúra igényeknek való megfelelés. Konkrétabban ez azt jelenti, hogy új és felülvizsgált energetikai infrastruktúra kategóriák, valamint az infrastruktúra tervezés új módszerei fogják segíteni az elektrifikációt és a gázhálózatok dekarbonizációját a jövő energetikai rendszerében. Saját, „címszavas” meghatározása alapján az új TEN-E szabályozás „jövőállóvá” („future proof”) kívánja tenni Európa energetikai hálózatait.

A felülvizsgálat alatt álló TEN-E rendelet tervezete alapján a „hagyományos” földgáz és kőolaj vezetékek már nem lesznek alkalmasak a PCI státusz megszerzésére. Az energetikai infrastruktúrák kategóriáinak új és felülvizsgált változatai lesznek képesek támogatni az okos villamos hálózatokat, és lesznek képesek befogadni a megújuló energia alapú és low-carbon gázokat, köztük a hidrogént is. Előre láthatólag a felülvizsgált TEN-E rendelet már csak olyan projekteknek fogja biztosítani a PCI státuszt, amelyek esetében nincs más ésszerű alternatíva és hozzájárulnak az EU dekarbonizációs törekvéseihez.

Minden PCI-re jelölt projektnek kötelezően át kell esnie egy fenntarthatósági vizsgálaton; ennek keretében egyebek mellett minden PCI státuszra pályázó projektnek jelentősen hozzá kell járulnia a fenntarthatósághoz a megújuló energiák hálózati integrációja révén vagy az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése révén. Az intelligens és fenntartható energetikai infrastruktúra a gazdaság „zöld” fejlesztési szemléletű helyreállítását (green recovery), és jövőálló, rugalmas (resilient) infrastruktúráját szolgálja.

Hogyan támogatja az új TEN-E szabályozás a hidrogént és egyéb low-carbon gázokat?

Az Európai Bizottság az javasolja, hogy a hidrogén szállító infrastruktúrát és bizonyos típusú elektrolizálókat is vonják be a TEN-E rendelet hatálya alá, annak érdekében, hogy megkönnyítsék a hidrogén-infrastruktúra európai szintű tervezését. A 2020 júliusában elfogadott Európai Hidrogén Stratégia a zöld hidrogénnek ad prioritást, de egy átmeneti időszakban a low-carbon (alacsony szén-dioxid kibocsátással előállítható) hidrogénnek is jelentős szerepet szán a piaci felfutásban. A hidrogénszállító és -tároló infrastruktúra mindkettő – azaz a zöld és kék hidrogén – terjedését segíti; ahogy pedig az EU-s hidrogén igény és felhasználás mennyisége nő, ez egyre inkább dedikált hidrogén infrastruktúrákat fog megkövetelni.

A jelenlegi elképzelések szerint az EU jövőbeni hidrogén-infrastruktúrája jelentős mértékben a meglévő földgáz hálózatra épül majd (ezek megfelelően módosítása után), de a teljesen új és dedikáltan hidrogénre kiépülő infrastruktúrára is épít. (Mivel a Bizottság vizsgálatai alapján a meglévő hálózatok hidrogén szállításra történő alkalmassá tétele ~90%-kal olcsóbb, mint a teljesen új és tiszta hidrogén szállítására képes, „dedikált H₂” infrastruktúra létesítése, ezért a TEN-E felülvizsgált tervezete mind az átalakított földgáz infrastruktúrát, mind az új („dedikált”) hidrogén infrastruktúrát tartalmazza.)

A meglévő földgázhálózat és a folyamatban lévő PCI projektek alkalmasak a biometán szállítására, ugyanakkor meg kell könnyíteni a megújuló energia alapú és low-carbon gázok befogadását is a gázhálózatokba. Ezért a Bizottság egy új beruházási kategória, az intelligens gázhálózatok létrehozását javasolja a jogszabálytervezetben, hogy lehetővé tegyék ezen új, tiszta gázok bevezetését a hálózatba a földgáz helyettesítése céljából. Ez az új beruházási „kategória” nem azt célozza, hogy további, határokon átnyúló vezetékeket kelljen létrehozni, hanem hogy elsődlegesen okos gázhálózati megoldások (smart gas grids) fogják jelenteni a gázhálózati átalakításokat a megújuló alapú és low-carbon gázok befogadása érdekében. Konkrétabban ezek főleg ICT alapú megoldásokat fognak jelenteni, pl. digitális rendszerek és komponenseik alkalmazását, szabályozó rendszerek, szenzorok, a vezetékekben kétirányú áramlást lehetővé tevő technológiák alkalmazását; mindezt a szállító hálózattól az elosztó hálózatokig.

Hatálybalépés

Az új TEN-E rendelet pontos hatályba lépési dátuma az Európai Parlament és a Tanács tárgyalási ütemtervétől függ. Időközben el kell kezdeni az ötödik PCI projekt lista megalkotását, amelynek várhatóan 2021 végére kell elkészülnie; és a tervek szerint az új TEN-E rendelet az ötödik PCI lista elkészültének időpontjára lépne hatályba.

Forrás: European Commission: Future-proofing Europe’s energy infrastructure. Revision of the TEN-E Regulation. (2020.12.15.)

---

[1] 347/2013/EU Rendelet a transzeurópai energiaipari infrastruktúrára vonatkozó iránymutatásokról és az 1364/2006/EK határozat hatályon kívül helyezéséről, valamint a 713/2009/EK, a 714/2009/EK és a 715/2009/EK rendelet módosításáról

---

[2] TYNDPs: Ten-Year Network Development Plans

Az utóbbi évben rendkívüli módon megélénkült az érdeklődés a hidrogén és hidrogéntechnológiák iránt. Jellemzően az Európai Unió tagországaiban, illetve ezen belül Magyarországon is. A megnövekedett érdeklődés egyaránt érzékelhető szakpolitikai szinten (stratégiák, jogszabályok megjelenése vagy előkészítése), vállalati szinten (beruházások, technológiai fejlesztések, piacra lépések bejelentése), és a K+F+I szektorban. Jelen cikk keretében az egyik fontos hazai fejleményről, a Nemzeti Hidrogéntechnológiai Platform megalakulásáról, valamint eddigi munkájáról számolunk be, illetve ismertetjük az EU nemrég megjelent Hidrogén-stratégiáját.

Az év elejei előkészítő munkálatokat követően 2020. április 27-én online alakuló ülésen megalakult a Nemzeti Hidrogéntechnológiai Platform, amely jelenlegi, első fázisában jogi személyiséggel nem rendelkező projektszervezetként működik. A Platform megalakításának kezdeményezői és társszervezői a VALOR Hungariae Zrt., az Eötvös Lóránd Kutatói Hálózat (ELKH) és a Magyar Hidrogén és Tüzelőanyag-cella Egyesület (MHTE) voltak. A Platform stratégiai szintű irányítását – az I. fázisban – az Irányító Bizottság végzi, amelyben nagyvállalatok, a KKV szektor, a tudomány és az állami szféra képviselői kaptak helyet. A szakmai és operatív működtetésért az Operatív Menedzsment felelős. A Platform az Innovációs és Technológiai Minisztérium magas szintű támogatását élvezi, mivel a kormányzat immár fontos innovatív területnek tartja a hidrogéntechnológiákat, illetve a hidrogén előállítását, szállítását és tárolását. Ennek konkrét megnyilvánulása, hogy a hidrogéntechnológiák megjelentek az új Nemzeti Energiastratégiában és a Nemzeti Energia- és Klíma Tervben (NEKT). 2020 során a minisztérium kidolgozza a Nemzeti Hidrogénstratégiát, amelynek megalkotásához a Platform is segítséget nyújt.

Az NHT Platform olyan szervezeti-stratégiai-szakmai keretként kíván működni, amely feltérképezi, bevonja, együttműködésre ösztönzi a hidrogéntechnológiák területén aktív hazai szereplőket. Kapcsolatot épít a Platform tagjai, azaz a vállalati és tudományos, K+F+I szereplők, továbbá a releváns kormányzati szereplők között. Fontos tevékenységei közé tartozik a hazai hidrogén és hidrogéntechnológiai kompetenciák felmérése, illetve a vonatkozó kompetenciák kifejlesztésére irányuló javaslatok megfogalmazása. Szintén fontos terület a nemzetközi kapcsolatépítés, különösen regionális szinten, egyebek mellett azért, hogy összefüggő, jól átjárható, ebből fakadóan gazdaságos hidrogén-infrastruktúra épülhessen ki és kapcsolódhasson a már fejlődőben lévő nyugat-európai hidrogén-infrastruktúrákhoz.

A Platform tagságát főként olyan hazai vállalatok, egyetemek, kutatóintézetek, háttérintézmények alkotják, amelyek egyetértenek abban, hogy a hidrogén és a hidrogéntechnológiák kiemelt figyelmet érdemlő innovatív kulcsterületek, és amelyeknek fontos szerepük lesz a jövő fenntartható energetikai rendszereiben és a mobilitásában is. A Platform tagjai azért működnek együtt, hogy ez a jövőkép a mindennapok valósága lehessen. 2020 augusztusának elején az NHT Platformnak több mint 50 tagja volt. A tagság közel kétharmadát a vállalati szektor teszi ki, a mikrovállalkozásoktól a multinacionális nagyvállalatokig. Körülbelül 20%-ot képviselnek a K+F+I szektor területén dolgozók, például kutatóintézetek, egyetemi tanszékek. A Platform tagjai továbbá különböző háttérintézmények és kormányzati szervek. A Platform jelenleg futó I. fázisa várhatóan 2020 végéig tart, de a koronavírus-helyzetből adódó nehézségek miatt előfordulhat, hogy az a fázis áttolódik a jövő év első néhány hónapjára is. A Platform tagjai közé jelenleg, illetve a projekt végéig bárki beléphet. A Platformmal kapcsolatos háttérinformációk, így például az általános ismertető, a munkaterv, a belépés dokumentumai a következő honlapon érhetők el: https://www.hfc-hungary.org/platform/

Jelenleg, 2020. augusztusában a Platform egyik legfontosabb tevékenysége a hazai hidrogén-, illetve hidrogéntechnológiai szektort feltérképező kérdőív kitöltése, amely a https://hidrogen-felmeres.hu/ oldalon érhető el. A kérdőív a pillanatnyi hazai hidrogén-kompetenciákat hivatott felmérni, mind a vállalati, mind pedig a K+F+I szektorban, ugyanakkor igyekszik összegyűjteni a jövőbeni, 2025 és 2030 közötti fejlesztési szándékokat is. A hidrogéntechnológiai „kompetenciák” alatt vállalatok esetében mind az alkalmazói, mind a gyártói, mind pedig a rendszerintegrátori képességek felmérése helyet kap. Egyes kiemelt témakörök esetében – így pl. a hidrogénelőállítás, az elektrolízis-technológiák várható alkalmazása – a kérdőív egészen 2040/2050-ig igyekszik a fejlesztési szándékokat feltérképezni, mivel a leginkább meghatározó nemzeti és EU-s célkitűzések (különösen a klímavédelem és dekarbonizáció terén) szintén erre az időintervallumra vonatkoznak. Az online kérdőív összesített eredményeit egyebek mellett egy iparági Fehér Könyvben fogjuk publikálni várhatóan ősz végén. Ez a Fehér Könyv lesz a Platform egyik legfontosabb írásos eredménye, amely fontos alapot biztosíthat a Hidrogénstratégia kidolgozásához is.

A Platformnak emellett számos egyéb feladata is van, így például a nemzetközi, főleg regionális kapcsolatépítés, mintaprojektek megfogalmazása, jövőbeni témakiírások megfogalmazása, amelyek később pályázati kiírásként is szolgálhatnak majd a hidrogéntechnológiai területeken. Számos vállalati egyeztetést folytat továbbá a bevonás és koordinált cselekvés érdekében. A Platform rendezvényei közül jelenleg szervezés alatt áll az első, hazai fejlesztésű hidrogén tüzelőanyag-cellás kishajó bemutatója 2020.09.04-én, a Balaton Boat Show keretében, amelynek kísérő rendezvényeként félnapos hidrogén workshopot is tartanak a helyszínen, Balatonkenesén. Itt természetesen a fejlesztők bemutatják a hidrogénüzemű kishajót vízre bocsátott állapotban. A Platform nagyrendezvénye az év végén megtartandó hidrogénkonferencia lesz, amely a mostani tervek szerint német-magyar közös rendezésben, részben nemzetközi jelleggel kerül megrendezésre. A Platform rendezvényeit, azok jellegét és időpontját a Covid-19 helyzetből fakadó, éppen aktuális jogszabályi korlátozások befolyásolhatják.

A Platformnak munkája során figyelnie kell az EU-ban történő, hidrogénnel kapcsolatos fejleményekre is. Az első félév releváns EU-s fejleményei közül célszerű kiemelni az új Európai Iparstratéga („New Industrial Strategy for Europe”) és a Hidrogén Stratégia („A hydrogen strategy for a climate-neutral Europe”) publikálását, valamint a Tiszta Hidrogén Szövetség („Clean Hydrogen Alliance”) megalakítását, amelyek egymáshoz is kapcsolódnak. A felsorolt, és a terjedelmi korlátok miatt itt részletesen nem említett EU-s stratégiák, kezdeményezések, szervezeti megoldások közötti összefüggéseket a mellékelt ábra szemlélteti. A 2020 március közepén publikált Új Európai Iparstratégia már több kontextusban érintette a hidrogén témakört, és már előrevetítette a Clean Hydrogen Alliance (CH2A) megalapítását. A CH2A szövetség hivatalos megalakulását is az Európai Hidrogénstratégia publikálásának napján, július 8-án jelentették be. Egyik fontos célja lesz a hidrogénstratégiában lefektetett célok, intézkedések magas szintű koordinálása. Egyébként ilyen „Industrial Alliance”, azaz ipari szövetség típusú együttműködést az Európai Bizottság például a mikroelektronika, vagy az akkumulátorok területén (European Battery Alliance) korábban már létrehozott és jelenleg is működtet. Az „Industrial Alliance” megközelítés lényege, hogy a hangsúly eltolódik a K+F tevékenységektől, illetve technológia demonstrációtól a kifejezetten nagyléptékű, hidrogén-előállítási és felhasználási projektekre, amelyeknek több tagállamra, vagy akár az egész EU-ra pozitív, tovagyűrűző hatásai lehetnek. Konkrét példát említve, itt a következő években megjelenő, egyenként száz megawatt léptékű Power-to-Gas projektekre, vagy EU szinten 2030-ig a 40 GW(!) együttes beépített elektrolizáló teljesítményre kell gondolni. Az újszerű, és sokszor diszruptív technológiák, mint pl. a hidrogéntechnológiák, intenzívebb együttműködést igényelnek a teljes értéklánc mentén, és különösen nagy szükség van arra, hogy e technológiák terjedésének felfuttatása most erős ösztönzést, egyfajta „kezdőrúgást” (kick-start) kapjon, amely a méretgazdaságosság közelítésével, elérésével letöri az árakat. A CH2A egyik fontos feladata az lesz tehát, hogy nagyléptékű hidrogéntechnológiai projektet, úgynevezett „pipeline”-t építsen fel, egymásra épülő, illetve jól koordinált projektek generálása és beruházási tervek kidolgozása révén, ezáltal megteremtve a versenyképes, európai hidrogén ökoszisztémát 2030-ra. Csak érintőlegesen megemlítjük, hogy mindez összhangban van az Európai Zöld Megállapodással (European Green Deal), amelynek középpontjában Európa 2050-re elérendő klímasemlegessége és növekedési stratégiája áll, továbbá a májusban publikált Újjáépítési Tervvel („EU Recovery Plan”), amely szintén explicit célként említi a tiszta hidrogéntechnológiák elterjesztését, mint a munkahelyteremtés, a dekarbonizáció és az energiaszuverenitás fokozásának közös eszközét.

Az EU Hidrogén-stratégiája három fázisban, lépésről-lépésre alakítja ki az európai hidrogén-ökoszisztémát:

• I. fázisban (2020 – 2024) cél a jelenlegi hidrogénelőállítás zöldítése, a hidrogén iránti kereslet felfuttatása, a hidrogén-ökoszisztéma alapjainak megteremtése. Ennek keretében EU szinten tervezi 6 GW (megújuló alapú villamos energiát felhasználó) elektrolizáló kapacitás létesítését, 1 millió tonna „zöld” hidrogén előállítását.
• II. fázisban (2025 – 2030) a hidrogén az integrált energiarendszer szerves részévé válik és európai szintű hidrogénpiac jön létre. Az időszak végére 40 GW elektrolizáló kapacitás üzemel EU szinten és 10 millió tonna zöld hidrogént állítanak elő. Ebben a fázisban a zöld hidrogén versenyképessé válik egyes szektorokban (pl. egyes közlekedési módokban, az acélgyártásban) és a villamosenergia-rendszer szabályozásában is aktívan részt vesz.
• 2030 után a hidrogén alapvető szerepet kap az európai energetikai rendszerben, a megújuló alapú hidrogén-előállítási technológiák kiforrottá, széles körben alkalmazottá és versenyképessé válnak, támogatásuk már nem szükséges, komoly szerepet játszanak a nehezen dekarbonizálható ipari ágazatokban is.

A Hidrogén-stratégia prioritásként kezeli a megújuló („zöld”) hidrogént, de egy viszonylag hosszú, átmeneti időszakban az alacsony kibocsátású („kék”) hidrogénre is erősen épít. Erőssége, hogy teljes értékláncot felölelő megközelítést alkalmaz, és egyszerre ösztönzi a keresleti és kínálati oldalt. Intenzíven fejleszti továbbá a hidrogén-szabályozási környezetet, így például a TEN-T és TEN-E szabályozást, az Alternatív Üzemanyag-infrastruktúra Irányelvet, a belső gázpiaci szabályokat, a megújuló energiák (RED-II) irányelvet, szükség esetén újabb szabályozókat alkot.

A stratégia megvalósításához nagyon erős és egyben fókuszált finanszírozási ütemtervre is szükség van, amelynek kidolgozása és koordinálása a fent említett Clean Hydrogen Alliance feladata. Az európai hidrogén-ökoszisztéma kiépítésének finanszírozását illetően a Hidrogén-stratégia a következő forrásokat említi: NextGenerationEU, InvestEU, Európai Regionális Fejlesztési Alap, Kohéziós Alap, REACT-EU, Igazságos Átmenet Mechanizmus forrásai.

Az EU-s hidrogén-stratégián túlmenően ez év első félévben szintén publikálásra került a német hidrogén-stratégia; sőt, egyes tartományok – így pl. Bajorország – önálló hidrogén-stratégiát dolgoztak ki. A magyar ipar és kereskedelem ezer szállal kötődik a némethez, ezért célszerű figyelemmel kísérni ezeket a folyamatokat is. A nagyságrendeket érzékeltetendő, itt csak megemlítjük, hogy Németország 2030-ra kb. 90–110 TWh_H2 hidrogénigényt prognosztizál saját felhasználásként; 5 GW beépített elektrolizáló teljesítménnyel számol 2030-ra, majd 10 GW-ot vetít előre 2035-re és 15 GW-ot 2040-re. 7 milliárd eurót irányoz elő a hidrogéntechnológiák németországi piacra vezetésére és további 2 milliárd eurót nemzetközi partnerségek kialakítására. Nem véletlen, hogy a hazai Platform a németországi fejleményekre is kiemelt figyelmet fordít; és az sem mellékes, hogy 2020 második félévében Németország tölti be a soros EU elnökségi tisztséget.

Forrás és további információk:

• COM(2020) 301 final – A hydrogen strategy for a climate-neutral Europe. https://ec.europa.eu/energy/sites/ener/files/hydrogen_strategy.pdf
• COM(2020) 299 final – Powering a climate-neutral economy: An EU Strategy for Energy System Integration. https://ec.europa.eu/energy/sites/ener/files/energy_system_integration_strategy_.pdf
• COM(2020) 102 final – A New Industrial Strategy for Europe. https://ec.europa.eu/info/sites/info/files/communication-eu-industrial-strategy-march-2020_en.pdf

Jelen cikk PDF verziója itt is megtalálható.

---

Jelen cikk megjelenését a „Nemzeti Hidrogéntechnológiai Platform (NHTP) megalakulásának és működésének segítése” c. projekt keretében az ITM támogatja (IFHÁT/528/2020.)

• Eredeti cím: „Joint call for the deployment of hydrogen fuel cell trucks”.
• Kiadta: Hydrogen Europe.
• Aláírta: a közlemény mellékletében található 44 vállalat.

A közlemény teljes szövege és az aláíró vállalatok listája – PDF formátumban – itt található.

---

Első alkalommal jelent meg olyan hazai pályázati kiírás, amely célzottan – vagy közvetetten – hidrogén-technológiák megvalósítására is alkalmazható. A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal honlapján március 18-án jelent meg az első négy energetikai innovációs pályázati kiírás, amelyeket a Zöldgazdaság Fejlesztési Rendszer (ZFR) előirányzat finanszíroz. A ZFR forrása a szén-dioxid kvóták értékesítéséből származó bevételek, amelyet klímavédelmi célú projektekre lehet fordítani. Ezek közül szempontunkból a leglényegesebb:

• „Karbonmentes, többlet villamos energia innovatív technológia által gázenergiává (hidrogén, biometán) történő alakítását célzó fejlesztések megvalósítása”. (2020-3.1.2-ZFR-KVG.)
• Benyújtási határidő: 2020.05.29.
• Keretösszeg: 4 Mrd Ft.
• Támogatott pályázatok becsült száma: 2 db.
• Igényelhető támogatás: 1-2,5 Mrd Ft.
• Kutatási tevékenység típusa: Ipari (alkalmazott) kutatás, kísérleti fejlesztés.

A másik három pályázati kiírás is – azok „technológia-semleges” megfogalmazásából következően – akár hidrogén-technológia alkalmazására is alkalmasnak bizonyulhatnak. Ezek esetében természetesen a részletes kiírás alaposabb elemzésére, esetleg a kiíróval történő konzultációra lehet szükség, hogy valóban megvalósítható-e valamilyen hidrogén-technológia e kiírások keretében:

• „A villamos energia hálózat stabilitását és rugalmasságát innovatív eszközökkel biztosító fejlesztések megvalósítása.” (2020-3.1.1-ZFR-VHF).
• „Települések energiaellátásának biztosítása földgázhelyettesítő alternatív ellátási módok felhasználásával, valamint modern technológiák, rugalmassági szolgáltatások igénybevételével.” (2020-3.1.3-ZFR-TEFH.)
• „Energiaközösségek kialakítását és működését támogató mintaprojekt megvalósítása.” (2020-3.1.4-ZFR-EKM)

A fent említett “technológia-semleges” megfogalmazás azt jelenti, hogy nem előre kiválasztott technológiákat kívánnak támogatni, hanem az adott problémára, feladatra legjobb választ adó megoldásokat.

Az elnyerhető támogatás vissza nem térítendő aránya a projekt teljes költségén belül az értékelés során dől majd el.

A pályázati kiírások elérhetők az NKFIH honlapján.