Hírek

Az utóbbi hónapokban több, európai vállalati tender jelent meg, immáron igen jelentős mennyiségű, egyenként is 100 ezer tonnát meghaladó hidrogénbeszerzésekre. Ezek közül most kettőt mutatunk be; az egyik egy német acélipari cég (thyssenkrupp Steel) példája, a másik egy jelentős francia finomtói (TotalEnergies) hidrogénbeszerzési szándék. A 100 kt/év mennyiség egyfajta „lélektani” határ, amit ahhoz érdemes viszonyítani, hogy Magyarország teljes hidrogénelőállítását 100-160 kt/év közé tehető.

A thyssenkrupp Steel német acélgyártó vállalat 2024 február 19-én tendert írt ki 143.000 tonna hidrogén beszállítására a németországi Duisburgban található, első közvetlen redukciót alkalmazó acélgyártó üzemébe. A tender három fázisból áll: az 1. fázisban a vállalat a potenciális beszállítóktól kér információt (RFI); a 2. fázisban, a második negyedévtől kezdődően ajánlatokat kér be; a 3. szakaszban, az idei harmadik negyedévre ütemezve, elindul az ajánlatkérés. A thyssenkrupp a hidrogén alapú acélgyártást már 2028-tól szeretné megkezdeni, majd 2029-ben 100%-os hidrogénüzemet kíván megvalósítani. A duisburgi Németország legnagyobb acélműve, amely most 10 éves hidrogénbeszállítói szerződést tervez kötni a meghirdetett tender alapján. Az ütemterv szerint 2029-2035 között 143.000 t_H2/év, majd 2036-2037-re 151.000 t_H2/év mennyiségre. A 143 ezer tonnás éves hidrogénfelhasználással évente kb. ~3,5 millió tonna CO₂ kibocsátást is meg lehet takarítani, amely azonos kapacitású, hagyományos acélgyártási technológiából származna.

A thyssenkrupp H2 Steel (tkH2) projektre vonatkozó pályázati felhívást a német Szövetségi Gazdasági és Éghajlatvédelmi Minisztériummal (BMWK) szoros együttműködésben koordinálják, amely Észak-Rajna-Vesztfália tartománnyal együtt mintegy 2 milliárd euróval támogatja a projektet és ezáltal a kapcsolódó hidrogéntermelés jelentős felfuttatását.

Dr. Arnd Köfler, a thyssenkrupp Steel technológiai igazgatója (CTO) kifejtette, hogy a mostani pályázati felhívás „egyértelmű jelzést küld az európai hidrogéngazdaság és a szükséges hidrogén-infrastruktúra méretnövelésére. Ez a lépés nagyobb tervezési biztonságot ad ügyfeleinknek a hidrogén alapon előállított, klímabarát „zöld” acél vásárlása során, és következésképpen lehetővé teszi számukra azt is, hogy jelentősen csökkentsék saját termelésük karbonlábnyomát, hiszen jelentősen csökkentett karbonintenzitású acélt használhatnak fel saját termékeik előállítására.”

A vállalat már bejelentette, hogy 2022-től 2 milliárd eurót fektet be, hogy duisburgi üzemét az egyik legnagyobb, hidrogénnel működő, közvetlen redukciós (DRI) üzemmé alakítsa át. A Duisburgban meglévő koksz-alapú nagyolvasztó kemencéket hidrogénnel működő, közvetlen redukciós kemencék váltják fel. Így a vasércet közvetlenül hidrogénnel redukálják, amelynek során vasszivacs terméket kapnak, amit a későbbi olvasztóegységekben újraolvasztanak, hogy kiváló minőségű acélt állítsanak elő.

A projektnek részét képezi egyébként egy ~40 km hosszú hidrogénvezeték (DoHa) létesítése is Dorsten és Duisburg-Hamborn között, és bár erről még nem született meg a végleges beruházási döntés, de a projektfejlesztők – természetesen – biztosra veszik ennek megépülését is. Ez egyébként nyilvános hozzáférésű hidrogénvezeték lenne, amely nem csak az acélgyár érdekeit szolgálja. A közlemény a hidrogén „típusa” tekintetében szűkszavú, de már 2028-tól kezdődően zöld és kék hidrogén beszállítására egyaránt számítanak. Az Európai Bizottság meglátása szerint az acélműben kb. 2037-től lesz lehetőség teljes egészében zöld hidrogént beszállítani.

Az Európai Bizottság kétféle támogatást – 550 millió eurós közvetlen támogatást és 1,45 milliárd eurós feltételes kifizetési mechanizmust – hagyott jóvá az acélgyártás megújuló hidrogénnel történő széndioxid-mentesítésének támogatására. [1]

A másik vállalati példa a finomítói szektroból származik. A TotalEnergies 2023. szeptember közepi közleményében pályázati felhívást tett közzé 500.000 t/év zöld hidrogén beszállítására, hogy segítse európai finomítói tevékenységének dekarbonizálását. A megújuló alapú hidrogént a „hagyományos”, szürke hidrogén kiváltására használják majd a vállalat hat európai finomítójában és két biofinomítójában. Így 2030-ra kb. 5 millió tonna/év CO₂-kibocsátást kerülhetnek el. Ez rendkívül ambíciózus célkitűzés ezen az időtávon, mivel a teljes dekarbonizációhoz szükséges hidrogén­mennyiség előállításához kb. 5 GW elektrolizáló-kapacitás és kb. 10 GW dedikált, új megújuló energia kapacitás lenne szükséges. Pénzben kifejezve mintegy 14 milliárd eurós beruházásról lenne szó tehát. [2]

„Ez a nagyszabású pályázati felhívás teljes mértékben összhangban van a TotalEnergies azon törekvésével, hogy 2030-ig az európai finomítóiban felhasznált összes hidrogént dekarbonizálja” – mondta Patrick Pouyanne vezérigazgató a közleményben. „Más zöld és alacsony széndioxid-kibocsátású hidrogénelőállítási projektek mellett, amelyeket a vállalat már most is folytat La Mede-ben, Grandpuits-ban, Leunában és Normandiában, most harmadik feles szolgáltató­kat keresünk meg, hogy zöld hidrogénnel lássanak el minket, amivel felgyorsíthatjuk működésünk dekarbonizációját.”

A fenti tenderrel párhuzamosan a TotalEnergies és az Air Liquide hosszú távú szállítási megállapodást írt alá zöld és low-carbon hidrogén szállítására a franciaországi Normandiában található Gonfreville finomító és petrolkémiai üzem számára. Ez alapján az Air Liquide 2026 második felétől kezdődően 10.000 t/év zöld hidrogént és legfeljebb 5.000 t/év low-carbon („kék”) hidrogént szállít a TotalEnergies számára. A Platts a kék hidrogén előállítási költségét a hagyomá­nyos előállításhoz képest kis mértékben, mindössze 7 cent€/kg-mal magasabbra, 3,09 €/kg-ra becsülte (beleértve a beruházási költségeket és a szén-dioxid kvótát). A zöld hidrogén az Air Liquide 200 MW-os Normand’Hy nevű projektjének elektrolizálójából származik majd. Ez a mennyiség az elektrolizáló termelési kapacitásának felét fedi le, a másik felét pedig más helyi iparágak és a mobilitási ágazat kapja.

A TotalEnergies évente mintegy 700 GWh megújuló és alacsony széndioxid-kibocsátású villamos energiát fog szállítani az elektrolizáló ellátására, ami a termelési kapacitás felét teszi ki. Azáltal, hogy az elektrolizálót nap- és szélerőművekből származó megújuló villamos energiával látja el, a TotalEnergies a lehető legtöbbet hozza ki integrált energiaszolgáltatóként való megjelenéséből. Az Air Liquide azt tervezi, hogy hosszútávú megújuló áramvásárlási megállapodásokat (PPA-t) köt az elektrolizálók áramigényének fennmaradó részére, kiegészítve azt az alacsony széndioxid-kibocsátású hálózati energiával. A hidrogént Port-Jerome ipari övezetből fogja betáplálni a helyi hidrogénhálózatába. Az Air Liquide több mint 400 millió eurót fektet be a projektbe, és ehhez 190 millió eurós támogatást kapott a francia kormánytól az EU közös európai érdeket szolgáló fontos projektjei (IPCEI) keretében, amely a Hy2Use nevet viseli.

Visszatérve a finomítók dekarbonizációjára: a TotalEnergies hat finomítót üzemeltet Európában: Antwerpen (Belgium), Leuna (Németország), Zeeland (Hollandia), Normandia, Donges és Feyzin (Franciaország); valamint két franciaországi biofinomítót, amelyek mindegyike hidrogént használ az üzemanyag-előállítás során. A TotalEnergies szerint a fenti beszerzési tender a 2015-ös szinthez képest jelentős lépés az olaj- és gázipari tevékenységéből származó üvegházhatásúgáz-kibocsátás 2030-ig történő 40%-os csökkentése felé. E stratégia keretében 2022 novemberében a TotalEnergies egy másik partnerségi megállapodást is aláírt az Air Liquide-del, amelynek keretében 20.000 t/év hidrogént állít elő a Grandpuits-i üzemében. Ez a mennyiség a létesítményben előállított biogázból származik majd. A Grandpuits-i üzem csak 2025-ben indul, de érdekesség, hogy itt megújuló alapú repülőgép üzemanyagot, megújuló alapú dízelt, és megújuló alapú naftát is előállítanak majd.

A két francia nagyvállalat együttműködésének már egyéb, hidrogénnel kapcsolatos előzménye is volt. 2023 elején a TotalEnergies és az Air Liquide 50:50 százalék tulajdoni hányadú közös vállalatot hozott létre, amely több mint 100 hidrogén-töltőállomást telepít Franciaországban, Németországban, Belgiumban, Hollandiában és Luxemburgban, elsősorban teherautók és más nehézgépjárművek ellátására a főbb európai közúti folyosókon. A közlemények egyelőre nem adták meg, hogy a „több mint száz” töltőállomás mikorra készül el. Azt azonban tudni lehet, hogy a közös vállalat beruházó, építő és működtető feladatot is ellát majd és beszerzi a hidrogént a piacról. [2] [3]

Forrás:

[1] Eurometal: Thyssenkrupp eyes three-phase hydrogen tender. 2024.01.16. (https://eurometal.net/thyssenkrupp-eyes-three-phase-hydrogen-tender/)

[2] www.hydrogeninsight.com/production/totalenergies-launches-call-for-tenders-for-supply-of-500-000-tonnes-of-green-hydrogen-per-year-to-its-european-refineries/2-1-1518203

[3] www.spglobal.com/commodityinsights/en/market-insights/latest-news/electric-power/091423-totalenergies-issues-tenders-for-500000-mtyear-of-green-hydrogen-in-europe

A H2Med projekt egyike az Európai Hidrogén Gerinchálózat (European Hydrogen Backbone, EHB) kezdeményezés keretében tervezett öt hidrogénfolyosónak, amely – a kezdeti tervek alapján – az Ibériai-félsziget országait (Portugáliát és Spanyolországot) köti majd össze Franciaországgal és látja el megfizethető zöld hidrogénnel. A H2Med kezdeményezést Franciaország, Spanyolország és Portugália indította el, Németország erőteljes támogatásával, és ezen országok TSO-i – azaz gázhálózati átviteli rendszerüzemeltető cégei – támogatják: Enagás, GRTgaz, OGE, REN és Teréga.

A történeti előzmények közé tartozik, hogy 2022. október 20-án az Európai Unió Tanácsa mellett a spanyol kormány elnöke, a francia köztársasági elnök és a portugál miniszterelnök úgy döntött, hogy felgyorsítják az energiahálózatok összekapcsolásának fejlesztését, és létrehozzák a Portugáliát, Spanyolországot és Franciaországot az európai energiahálózattal összekötő zöld energiafolyosót. Megállapodtak tehát egy szárazföldi és tengeri vezetékszakaszt is tartalmazó hidrogénvezetékről:

• CelZa: egy 248 km hosszú, Portugáliát és Spanyolországot összekötő, 28 col (~71 cm) átmérőjű hidrogénvezeték a portugáliai Celorico da Beira és a spanyolországi Zamora között. Ez hidat képez majd a két ország fejlődő hidrogén gerinchálózata (Hydrogen Backbone) között. A két érintett, a portugál, illetve a spanyol TSO teljes mértékben az infrastruktúra saját szakaszának tulajdonosa lesz: 162 km Portugáliában, 86 km Spanyolországban. A CelZa egy 100%-ban hidrogént szállító infrastruktúra , amely a Portugáliában megújuló energiaforrásokból, elsősorban nap- és szélenergiából előállított hidrogén elsődleges exporthordozója lesz;
• BarMar: a Spanyolországot és Franciaországot (Barcelona – Marseille) összekötő ~450 km hosszú, 28, illetve 42 col (~71 / 107 cm) átmérőjű, tengeri hidrogénvezeték, amely a megújuló hidrogént az Ibériai-félszigetről első lépésben a francia iparváros közelébe szállítja, majd egyéb EHB vezetékeken keresztül Észak- és Közép-Európába, illetve Németországba szállítható a hidrogén.

Az eredeti tervek szerinti három ország ezt a kötelezettségvállalást a 2022. december 9-én Alicantéban tartott Euromed-csúcstalálkozón ratifikálta az Európai Bizottság támogatásával. A fent említett politikai kötelezettségvállalásra építve az Enagás, a GRTgaz, a REN és a Teréga 2022. október 20-a óta együttműködik, hogy a H2Med hidrogénvezeték fejlesztésével kapcsolatos technikai tanácsokkal lássák el kormányaikat. A németországi TSO csatlakozásával immáron négy résztvevősre bővült infrastruktúra-üzemeltetők (TSO) egyetértési nyilatkozatot (MoU-t) írtak alá, hogy az érintett országok kormányainak az Euromed-csúcstalálkozón adott megbízását követően hivatalosan is megerősítsék a H2Med közös fejlesztése terén való együttműködésre vonatkozó elkötelezettségüket. A partnerség célja, hogy e hidrogénvezeték-infrastruktúra 2030-tól működésbe lépjen, és igen jelentős, 2 milliót tonna/év hidrogént szállítson, amely így az EU 2030-ra prognosztizált teljes hidrogénfelhasználásának 10%-át adná. 2022. december 15-én a négy átviteli rendszerüzemeltető közösen benyújtotta a H2Med projektet a transzeurópai energiahálózatról (TEN-E) szóló új rendelet[1] szerinti közös érdekű projekt (PCI) jelöltjeként is. 2023 januárjában Németország úgy döntött, hogy támogatja ezt a hidrogénfolyosót, és csatlakozik Franciaországhoz, Spanyolországhoz és Portugáliához, ahogy ezt a következő térkép már szemlélteti. A konkrét, műszak tervezési szinten ez azt jelenti, hogy 2023. október 18-án a német gázipari TSO vállalat, az OGE csatlakozott a H2Med projekthez.

A H2Med egyes vezetékszakaszainak műszaki specifikációit a következő táblázat tartalmazza.

A projekt ütemterve a főbb mérföldkövek szerint:

• 2022-2025: a szükséges megalapozó tanulmányok kidolgozása: megvalósíthatósági tanulmány, költség-haszon (CBA) tanulmány, környezeti hatásvizsgálat, műszaki ajánlatok, társadalmi bevonás és konzultációk, szállítási tarifák és hálózatcsatlakozási díjak meghatározása,
• 2022. dec.: a négy érintett TSO benyújtotta a H2Med projektet a PCI (Project of Common Interest) listára, mint „jelölt” projektet,
• 2023. nov.: az új TEN-E rendelethez kapcsolódó felhatalmazási rendeletben (Delegated Act) kihirdetésre került a H2Med projektet, immáron mint PCI státuszra elfogadott projekt,
• 2024-2025: a PCI státusz alapján a CEF-E (Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz – Energetika) kerethez benyújtandó támogatási kérelem kidolgozása (beruházási kérelem); CEF-E építésre irányuló kérelem;
• 2026-2029: építés fázisa: mérnöki tervezés, építési engedélyeztetés, beszerzés, szerelés és építési projekt menedzsment;
• 2030-tól: kereskedelmi üzem megkezdése.

A 2024 év eleji fejlemények közé tartozik, hogy a BarMar projektre a három fejlesztő partner (TSO) úgy döntött, hogy a Wood céget bízzák meg az előzetes mérnöki tanulmányok kidolgozásával, a nyomvonal-alternatívák elemzésével és a BarMar projekt ténylegesen megvalósítandó folyosójának kiválasztásával. A társadalmi és környezeti hatástanulmányok szintén 2024 februárjában indulnak el, amelyeket a Tecnoambiente fog kidolgozni a Francom és a Natural Power cégek támogatásával.

Források:

[1] H2Med project website: https://h2medproject.com/

[2] https://www.cleanenergywire.org/news/germany-and-france-strengthen-energy-transition-ties-following-cracks-relation

[3] MHTE (2023): Hidrogén-infrastruktúra az új TEN-E rendeletben. Hidrogén Hírlevél, 2023/2, p. 1-4.

---

[1] Az új TEN-E rendeletről (2022/869/EU Rendelet a transzeurópai energiaipari infrastruktúrára vonatkozó iránymutatásokról) és kifejezetten hidrogénnel kapcsolatos vonatkozásairól, az új szabályok szerint kihirdetett PCI/PMI projekt listákról a Hidrogén Hírlevél 2023/2 (júniusi) lapszámában olvasható egy részletes cikk.

Az Európai Bizottság szeptember 23-án nyitotta meg az Innovációs Alap 2023-as felhívását (Innovation Fund 2023 Auction). Az idei felhívás teljes költségvetése 4 milliárd €, amelynek fő célja az innovatív dekarbonizációs technológiák bevezetésének segítése. Az Innovációs Alap forrásait az EU kibocsátáskereskedelmi rendszeréből (EU ETS) származó bevételek biztosítják.

Az Európai Hidrogén Bank elő, kísérleti (pilot) jellegű aukciója

Szempontunkból az egyik legfontosabb kiírás az aktuális felhívásból az Európai Hidrogén Bank első, pilot jellegű aukciójának megnyitása 800 millió € értékben, EU-n belül előállított zöld hidrogén projektek támogatására. Ahogy a Hidrogén Hírlevél 2023/3 lapszámában erről részletesen írtunk, e pályázat keretében a megújuló hidrogéntermelők – kilogrammonkénti (€/kg_H2) – támogatásra pályázhatnak fix prémium formájában, tíz éves futamidővel. A prémium célja, hogy áthidalja az előállítási ár és a fogyasztók által jelenleg fizetni kívánt ár közötti különbséget egy olyan piacon, ahol a nem megújuló alapú („szürke”) hidrogén előállítása még mindig olcsóbb. A Hidrogén Bank egy újabb szakpolitikai eszköz a megújuló hidrogén piacának kiépítésében, a hidrogéntermelő kapacitásokba történő beruházások, az előállítás mielőbbi méretnövelésének ösztönzésére.

A most meghirdetett, egyelőre kísérleti árverés keretében a megújuló energiaforrásokról szóló irányelvben (RED-II) és az ahhoz kapcsolódó felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban meghatározott megújuló hidrogéntermelők (pontosabban RFNBO-H₂ termelők) adott mennyiségű hidrogénelőállításra vonatkozó uniós támogatásra nyújthatnak be ajánlatot. Az ajánlatoknak a termelt megújuló hidrogén kilogrammonkénti javasolt árprémiumán kell alapulniuk, amelynek felső határa 4,5 €/kg lehet. Az ezen árat elérő és az egyéb minősítési követelményeknek is megfelelő ajánlatokat a legalacsonyabbtól a legmagasabb ajánlati árig rangsorolják és ebben a sorrendben ítélik oda a támogatást, amíg az árverési költségvetés ki nem merül. A kiválasztott projektek az elnyert támogatást a hidrogénértékesítésből származó piaci bevételeken felül kapják meg, legfeljebb 10 éven keresztül. Miután a projektek aláírták a támogatási megállapodást, 5 éven belül meg kell kezdeniük a megújuló hidrogén előállítását (ellenkező esetben eleshetnek a támogatás jogától). A pályázók már 2024 áprilisában tájékoztatást kapnak az értékelés eredményeiről, és a felhívás lezárását követő kilenc hónapon belül aláírják a támogatási megállapodásokat.

A Bizottság a Hidrogén Bank keretében egy új mechanizmust is kínál, amelynek lényege, hogy szolgáltatásként felajánlja az árverések lebonyolítását („Auction as a Service”). Ez lehetővé teszi a tagállamok számára azon projektek finanszírozását, amelyek ugyan részt vettek az árverésen, de költségvetési korlátok miatt nem ezeket választották ki az Innovációs Alapból nyújtott támogatásra. Így a területükön nemzeti finanszírozást ítélhetnek oda további projekteknek, de ehhez nem szükséges tagállami szinten külön árverést lebonyolítaniuk, ami valamennyi fél adminisztratív terheit és költségeit csökkenti. A tagállamok önkéntes alapon vehetnek részt ebben a rendszerben, és a projektgazdáknak a pályázatuk során is ki kell fejezniük érdeklődésüket ahhoz, hogy támogathatók legyenek. Az árverések ilyen lebonyolítása jelentős szerepet játszhatna abban, hogy megakadályozza a piac és az ösztönző rendszerek széttagozódását.

Az aukció egyfordulós és benyújtási határideje 2024.02.08. A felhívással kapcsolatos valamennyi információ és dokumentáció megtalálható az EU finanszírozási és pályázati portálján, beleértve a felhívás szövegét és a pályázati űrlapokat is – lásd a cikk végén. Ugyanakkor jelenleg már az is tudható, hogy az Európai Hidrogén Bank második árverése 2024 tavaszán kerül kiírásra 2,2 mrd € értékben. A Bizottság úgy gondolja, hogy a Hydrogen Bank ezzel meg fogja teremteni az európai offtaker piacot a hidrogén számára.

Hidrogéntechnológiák gyártásának pályázati lehetőségei

A most kiírt Innovációs Alap 2023-as felhívásában a Hidrogén Bank aukcióján kívül más, technológiai támogatási lehetőségek is vannak, különösen a tiszta technológiák európai gyártására. A Bizottság megnövelte a rendelkezésre álló összes forrást és az előző felhíváshoz képest megduplázta a tiszta technológiát gyártó projektekre szánt költségvetést. 1,4 milliárd euró áll rendelkezésre az ipari gyártási kapacitás, a technológiai vezető szerep és az ellátási lánc rugalmasságának („resilience”) megerősítésére Európában. A projektgazdák öt témakörben pályázhatnak, amelyeket a projektek költségvetésének mérete szerint lehet kategorizálni.

Szempontunkból ezek közül kiemeljük a „Net Zero Technologies – Manufacturing” címet viselő (INNOVFUND-2023-NZT-MANUFACTURING) kiírást, amely a megújuló energiák és az energiatárolás innovatív, tiszta technológiáinak, illetve komponenseinek gyártását támogatja. A megújuló energia technológiák (pl. napelemek) gyártása mellett explicit módon lehetőséget ad elektrolizálók és tüzelőanyag-cellák gyártási kapacitásainak támogatására is. E keretbe minimum 2,5 millió € beruházási értékű projektek pályázhatnak. A „Net Zero Technologies” felhívás másik négy kiírása sem érdektelen; a forrásban megadott linken ezek is megtekinthetők.

A projektek értékelésének fő szempontjai az üvegházhatáshatásúgáz-kibocsátás csökkentésére irányuló potenciál, az innovációs szint, a kiforrottság, a megismételhetőség és a költséghatékonyság. Az Innovációs Alap a projekt releváns költségeinek legfeljebb 60%-át fedezi. Az EU ETS irányelv közelmúltbeli felülvizsgálata nyomán az Innovációs Alap pályázati felhívásai az energiaigényes iparágak (többek között a légi közlekedés), a megújuló energiaforrások, illetve az energiatárolás technológiái mellett immár a tengeri, a közúti közlekedési és az építőipari ágazat számára is nyitva állnak.

A projektgazdák 2024. április 9-ig nyújthatják be pályázatukat az uniós finanszírozási és pályázati portálon keresztül. A kiírást menedzselő CINEA és a DG CLIMA 2023.12.07-én online információs napot szervez, amelynek keretében további információkat lehet megtudni az új felhívásról, az odaítélési kritériumokról, valamint a potenciális pályázók számára ekkor kérdés-válasz szekcióra is lesz lehetőség. A CINEA egy útmutatót is készített, amely a hatékony és jó minőségű pályázatok készítését hivatott segíteni, ennek elérhetősége szintén megtalálható a források közt.

Források és további információk:

https://cinea.ec.europa.eu/funding-opportunities/calls-proposals/innovation-fund-2023-call_en

https://ec.europa.eu/info/funding-tenders/opportunities/portal/screen/opportunities/topic-search?closed=true&programmePart=&callIdentifier=InnovFund-2023-NZT

https://ec.europa.eu/commission/presscorner/detail/en/IP_23_5948

https://ec.europa.eu/commission/presscorner/detail/en/IP_23_5982

Az innovatív ipari projektfinanszírozás egyik esettanulmánya

A 2020-ban alapított svéd H2 Green Steel (H2GS), zöld acél gyártására létrehozott cég finanszírozása mintaként szolgálhat az olyan tőkeigényes iparágak „first of a kind” projektjei számára, amelyeknek rövid időn belül milliárd euró nagyságrendű beruházási forrást kell összegyűjteniük ahhoz, hogy a „semmiből” építkezzenek és megkezdhessék működésüket. A forrásként megadott cikk leírja a H2GS finanszírozási megoldásait, hogy feltárja a forrásbevonás öt legfontosabb tanulságát. A H2GS esetében a szokásos logikával ellentétben a nagy, változatos tőkebefektetői csoportok működhetek: a H2GS több mint 20 különböző tőkebefektetővel dolgozott, illetve dolgozik. Az új acélműnek helyet adó, az északi sarkkör és a svéd vasércmezők közelében fekvő Bodenben már 2022 nyara óta folynak a földmunkák a zászlóshajónak számító zöld acél projekt telephelyén, ahol a tervek szerint 2025 végén kezdik meg a működést.

A hidrogén alapú „zöld” acélgyártásról, annak műszaki alapjairól, technológiai megoldásairól
Hidrogén Hírlevelünk 2017/2. lapszámában (a 6. oldalon) olvashatnak részletesebb cikket az érdeklődők.

A klímavédelmi célú projektek finanszírozásával foglalkozó szakmai közösség most Svédországra, pontosabban a 2020-ban alapított H2 Green Steel (H2GS) nevű acélgyártó cégre figyel, amely megújuló alapú hidrogén segítségével zöld acélt tervez gyártani. A cég most fejezi be a több mint 5 milliárd(!) eurós, mérföldkőnek számító forrásteremtést az első üzemének építésére Bodenben, az észak-svédországi sarkkör és gazdag vasércmezők közelében. Miközben rénszarvasok kószálnak Boden környéki erdőkben, egy ipari projektfinanszírozási „mintasablon” alakulhat itt ki. Ez azért is fontos, mert globális szinten az acélgyártás adja a széndioxid-kibocsátás ~7%-át, de Svédországban ez az arány még számottevően magasabb (~14%) a svéd acélipar tradicionálisan erős jellege miatt. Az EU szabályozási terveinek (Fit for 55 csomag) ismeretében tudható, hogy az acélipar esetében is – az EU ETS módosításának köszönhetően – fokozatosan kivezetésre kerül az ingyenes CO₂-kvótakiosztás. A zöld hidrogén alapú acélgyártással pedig ~95%-kal csökkenthető a kibocsátás. Szintén nem mellékes, hogy az acélműhöz tartozó elektrolízis üzem (~800 MW) az egyik legnagyobb, sőt akár a legnagyobb lesz Európában (a többi projekt fejlődésétől függően).

Öt fontos tanulság a forrásbevonáshoz

A nagyléptékű és karbonintenzív ipari projektek finanszírozói öt kulcsfontosságú tanulságot vonhatnak le a folyamatban lévő H2GS-ügylet alapján, amelyek a sikerhez vezettek:

1) a diverz magvető tőke (seed equity) finanszírozási körök működőképesek,

2) az előállított termék átvevőinek (offtakers) csábítása az ügyletbe tőkehozadék juttatásával,

3) exporthitel-ügynökségek (ECA) és kormányzati támogatás igénybevétele,

4) rugalmasság kiépítése az ügylet során, és

5) releváns klímavédelmi, „klímafinanszírozási” szakértelemmel rendelkező bankok bevonása az ügyletbe.

Bár a H2GS a zöld hidrogén felhasználásával működő acélgyártóként indul, ez az öt finanszírozási alapelv számos, a világon elsőként megvalósuló, kereskedelmi méretű ipari dekarbonizációs projektre is alkalmazható lenne. Ez a megközelítés különösen fontos lehet azon fejlesztők számára, akik a nagy projekteket nem tudják mérleg szerűen, vállalati hitelek kibocsátásával finanszírozni, és akiknek ezért visszavásárlási jog nélküli projektfinanszírozásra van szükségük.

Az ügylet részletei és jelenlegi státusza

• 2021 februárjában a – svéd Vargas Holding befektetési cég által létrehozott – H2GS bejelentette, hogy 50 millió eurós, A-sorozatú tőkeemelést hajt végre az (akkor 2,5 milliárd eurós) Bodeni zöld acélmű projektjéhez
• 2021 májusában a H2GS 105 millió USD értékben zárta le az A-sorozatú tőkefinanszírozási körét,
• 2022 októberében bejelentette a 260 millió eurós B-sorozatú tőkeemelés végleges lezárását, amivel a teljes tőkebevonás mintegy 400 millió dollárra emelkedett,
• ugyanebben a hónapban jelentette be, hogy 3,5 milliárd euró értékű, feltételes adósság-kötelezettséget vállalt,
• a H2GS tőkebevonásának végső fázisát menedzselő Morgan Stanley 2023 áprilisában jelentette be a 1,5 mrd euró összegű tőkebevonási kört,
• 2023 júniusában a projekt teljes körű környezetvédelmi engedélyt kapott az építésre és a működésre,
• az acélmű várhatóan 2025 végére lép működésbe, és 2026-ban éri el a kereskedelmi léptékű termelési kapacitását.

A nagy és sokszínű részvényesi befektetői csoportok bevonása működőképes volt

A nagy infrastrukturális projektek fejlesztői általában óva intenek attól, hogy túl sok társbefektető legyen, mivel a közös döntéshozatal nehézkessé válhat. Például az USA keleti partjainál található, 3 milliárd dolláros „Vineyard” tengeri szélerőmű projektnek mindössze két tőkebefektetője van – egy magántőke csoport és egy villamosenergia szolgáltató. A H2GS azonban több mint 20 különböző tőkebefektetőt számlál (lásd a mellékelt táblázatban). Ráadásul a tőkebefektetők típusai a Spotify alapítójától, Daniel Ektől és a prominens családi befektetői irodákon át az ázsiai állami vagyonalapokig és ipari vállalatokig terjednek, ami szintén szokatlan a nagy infrastrukturális projektek esetében. Tekintettel a H2GS rendszeresen bejelentett új projekt-mérföldköveire, úgy tűnik, e képlet működik. Néhány tőkebefektető eladhatja részesedését a jelenlegi tőkeemelés során vagy a kereskedelmi műveletek megkezdésekor, de a tanulság a többi ipari fejlesztő számára továbbra is az, hogy az első ilyen („first of a kind”) jellegű projektekhez még nehezebb lesz tőkét szerezni, mint a bevált technológiákhoz, ami nagy és sokféle tőkebefektetői csoportot igényelhet.

Tőkerészesedés juttatása a termék felvásárlói (offtaker-ek) számára

Nem meglepő, hogy a H2GS üzem beszállítói tőkés partnerként szállnak be – ez bevett gyakorlat a nagy infrastrukturális projektek finanszírozásában; a termék felvásárlók (offtakers) az érdekesek. A H2GS részvényesi struktúrájának sokszínűsége részben annak köszönhető, hogy a befektetők közül sokan a végtermék felvásárlói (lásd a fenti táblázatban). Ha mind a szponzorok, mind az offtaker-ek rendelkeznek saját tulajdonrésszel, akkor a projekt értékének növekedésével részesedhetnek az értéknövekedésből. Míg az offtaker-ek hagyományosan csak a lefelé mutató kockázatot látják (pl. abban az esetben, ha az ilyen, a maga nemében első projekt nem éri el a kereskedelmi üzemelési fázist), a tőkerészesedéssel rendelkező offtaker-ek most már kompenzációt kapnak ezért a kockázatért is, azon a névleges letéten felül, amelyet a beszállítóknak a hosszú távú szerződések esetében általában amúgy is le kell tenniük. Ez egy fontos módja annak, hogy a szponzorok bankképes termék-felvásárlási szerződéseket („offtake contracts”) kössenek például az olyan újonnan megjelenő nyersanyagok, mint a zöld acél esetében.

„A siker kulcsa számunkra az érdekelt felek korai bevonása volt” – mondja Otto Gernandt, a H2 Green Steel pénzügyi igazgatója. „Közösen építettünk fel egy olyan projektet, amely megfelel az ügyfelek, a projektfinanszírozó hitelezők és a tőke sajátos követelményeinek. Kihívást jelentett, de végül a követelmények és az ilyen nagyságrendű projektfinanszírozás alapos folyamata jobb vállalattá és jobb projektté tett minket. Remélhetőleg érdemben hozzá tudunk járulni egy olyan precedens kialakításához, amelyet mások is felhasználhatnak, hogy jelentős, sikeres tőkebevonást valósíthassanak meg az energetikai átmenet érdekében.”

A H2GS állítólag úgy biztosította a 3,5 milliárd eurós „giga” adósságkötelezettségét, hogy a kezdeti mennyiségek 60%-át 5-7 éves (zöld acél) átvételi szerződésekkel előre eladta. Az adóssággaranciák mellett ezek a szilárd átvételi szerződések olyan nagyvállalatoktól, mint a BMW és a Mercedes-Benz, segítettek volna a bankoknak kompenzálni az új, zöld hidrogén alapú acélgyártás vélt technológiai kockázatait. Az olasz Marcegaglia például hét év alatt mintegy 1,79 milliárd eurót fizet a H2GS-nek. A Marcegaglia a Cerved hitelminősítő intézetnél „A2.2” befektetési ajánlású minősítéssel rendelkezik, ami mutatja, hogy az új technológiák számára fontosak a jó hitelminősítéssel rendelkező kulcsfontosságú ügyfelek. Az említett autóipari vállalatokon túlmenően az előállított zöld acélra vonatkozóan már felvásárlási szerződés kötöttek olyan cégek is, mint pl. Electrolux, Kinspan, Lindab, Miele, Roba Metals, Scania, Schaeffler, Zekelman Industries stb.

Exporthitel-ügynökségek (ECA) és kormányzati támogatás igénybevétele

Az exporthitel-ügynökségek a kormányzati felügyelet és a politikai korlátok miatt kevésbé lehetnek mozgékonyak, mint a magánhitelezők. De ezeknél az első ilyen jellegű ügyleteknél mind adóssággaranciaként, mind pedig közvetlen hitelezőként erős szövetségesnek bizonyulnak egy új technológiák kereskedelmi forgalomba hozatalában. A H2GS-ügyletben a svéd Svensk Exportkredit ECA a kereskedelmi bankok mellett részt vett a 3,3 milliárd eurós elsőbbségi hitelrészletben (senior debt). Eközben a fő ECA, az Allianz tulajdonában lévő Euler Hermes 1,5 milliárd euró garanciát vállalt az elsőbbségi adósságból. A svéd Államadósság Kezelő Hivatal további 1 milliárd € elsőbbségi adósságot garantálna. Az Európai Beruházási Bank további 750 millió € elsőbbségi adósságot biztosít.

Az elsőbbségi adósságrészlet jelentős részét vagy garantálják, vagy ECA vagy állami hitelezők biztosítják, ami hozzájárul a kereskedelmi tőke kockázatmentesítéséhez. Az Egyesült Államokban a tiszta ipari központokat finanszírozó fejlesztők hasonlóan a kormányzati finanszírozási programok szövevényében navigálnak, hogy csökkentsék a projektjeik kockázatát. Ha a projektfejlesztők külföldi vállalatokkal és eredeti berendezésgyártókkal működnek együtt, akkor külföldi ECA-k és fejlesztési pénzintézetek finanszírozását is bevonhatják. A Japán Fejlesztési Bank például korábban japán vállalatok mellett amerikai erőművekben vásárolt részesedést; a KEXIM, a dél-koreai ECA eközben 250 millió USD kötvénygaranciát vállalt a Korea Electric Power Company tulajdonában lévő mexikói erőmű finanszírozására.

A rugalmasság ára

A zöld hidrogénalapú acélgyártás összetett folyamat, amely ipari léptékben még nem valósult meg. A szükséges értéklánc magába foglalja a megújuló energia kapacitások telepítését (és potenciálisan a villamos energia átvitelét, tárolását), az elektrolízis és a (H₂) mid-stream infrastruktúra, valamint az acélmű finanszírozását. Mindeközben az energia, a hidrogén, az acél és a szén ára folyamatosan változik. Ilyen sok változó és egymástól függő elem mellett nehéz lehet hosszú távú feltételezéseket tenni a pénzügyi modellekben, és fontos, hogy a finanszírozási struktúra rugalmas maradjon az előre nem látható volatilitás miatt. A projektfinanszírozási ügyvédek segítenek abban, hogy ez az ingadozás a finanszírozási megállapodásokban igazságosan megosztható legyen az érdekelt felek között. Bár nem ismerhetők a konkrét finanszírozási szerződések – és a finanszírozási folyamat sem zárult még le -, de megfigyelhető, hogy a támogatók kétféle képpen építik be a rugalmasságot a finanszírozási folyamatba:

• egyrészről, a tiszta villamos energia beszerzése, azaz „zöld villany” a „zöld acélhoz” kérdésében. Ahelyett, hogy maga építene és finanszírozna új, megújuló energiatermelő erőműveket, a H2GS vízerőműből származó energiát vásárol a Statkraft-tól (2 TWh/év) és a Fortumtól (2,3 TWh/év), hogy a több mint 700 MW-os (Thyssenkrupp Nucera) elektrolizáló üzemét működtesse. A Fortum-mal kötött energiabeszerzési megállapodás kiemeli a H2GS „input” költségrugalmasságát, mivel 1,3 TWh mennyiségű energia árát változó index alapján, míg 1 TWh energiamennyiség fix áron kerül beszerzésre. Ez a változó és rögzített árakat kombináló, „kettéválasztott” áramvásárlási megállapodás segít megvédeni a befektetőket a bevételeket felemésztő áramár-emelkedésektől,
• másrészről, a H2GS „mezzanine” tőkét szerzett, amely az elsőbbségi adósság és a saját tőke között helyezkedik el. Egy skandináv infrastrukturális alap nagyjából 500 millió eurós junior adósságot (junior debt) vállalt. Akár junior/alárendelt (subordinated debt) adósságról, akár elsőbbségi részvényről van szó, a mezzanine finanszírozás jellemzően nagyobb kockázatot vállal, mint az elsőbbségi adósság, magasabb kamatlábért cserébe, de a részvények hozamelvárásai és szavazati jogai nélkül. A 8,5 milliárd dolláros szaúd-arábiai NEOM Green Hydrogen projektben 475 millió USD mezzanine adósságrészlet van. A kockázatosabb olaj- és gázipari ügyleteknél gyakran alkalmazott mezzanintőke rugalmasságot biztosít a szponzoroknak – bizonyos áron.

A rugalmasság beépítése egy üzleti folyamatba általában többe kerül, mint a standard, rögzített opciók – ez az oka annak is, hogy a teljesen visszatérítendő repülőjegyek drágábbak, mint a nem visszatérítendők. De úgy tűnik, hogy ezeknél az ambiciózus ipari projekteknél e megoldás megéri ezt a felárát.

Bankok klímavédelmi, klímafinanszírozási szakértelemmel

A bejelentett öt vezető kereskedelmi hitelező közül három – a Société Générale, az ING és az UniCredit – alapító aláírói a fenntartható acélágazat alapelveinek (Sustainable STEEL Principles, SSP), amely az acélágazat hitelezői számára az éghajlatváltozáshoz igazodó finanszírozási megállapodás. Az SSP-hez való éves igazodásról szóló jelentés ösztönözni fogja a hitelezőket arra, hogy támogassák a meglévő ügyfelek alacsony széndioxid-kibocsátású működésre történő átállását, és olyan új vállalatokkal kössenek banki ügyleteket, amelyek alacsonyabb kibocsátási profillal rendelkeznek. A hajózás területén a Poszeidon-elveket aláíró bankok vezető szerepet játszottak az ágazat fenntartható finanszírozásának terén. Az ágazati szakértelem tehát sokat segít az első ilyen jellegű tranzakciókban és az éghajlatváltozási megállapodásokban való részvétel jelezheti az iparág számára, hogy a vezető hitelezők hajlandóak támogatni az átállást. A Societe Generale volt a H2GS vezető hiteltanácsadója és egyben hitelezője is.

„Az SSP és az NZBA (Net Zero Banking Alliance) alapító tagjaként a Société Générale elkötelezett az acélipar széndioxid-mentesítésében, a H2GS pedig emblematikus példája annak, hogy miként támogatjuk az innovatív, feltörekvő vezetőket e cél elérésében” – mondta Christophe Hadjal, a Société Générale bánya-, fém- és iparági pénzügyi részlegének ügyvezető igazgatója.

Eközben a két másik kereskedelmi szenior hitelező (BNP Paribas és KfW IPEX-Bank) nemcsak mély acélipari szakértelemmel rendelkezik, hanem értékes tapasztalatokkal is rendelkezik a hasonló, újszerű ipari finanszírozások terén; például a Northvolt akkumulátorgyár 2020. júliusi 1,6 milliárd dolláros adósságfelvétele és a fentebb már említett NEOM hidrogén gigaprojektben történő részvétel kapcsán.

A pénzügyi zárásig és azon túl

Miközben a H2GS végleges tőkeemelésére és pénzügyi zárására várnak, a megfigyelők a Northvolt-ügyletből következtethetnek arra, hogy mi várható. A két ügylet sok tekintetben hasonlít egymásra: mindkettőnek a Vargas Holding a szponzora, mindkettő hasonló bankokat hívott meg, mindkettő európai autóipari óriásokkal kötött átvételi és tőkemegállapodást, mindkettő az ECA-k kormányzati támogatását vette igénybe stb. Az adósság- és tőkebevonás után a Northvolt azóta 1,1 milliárd dollár értékben bocsátott ki átváltható kötvényeket, újabb 5 milliárd dolláros tőkebevonást kezdett és állítólag a tőzsdei bevezetést (IPO) is vizsgálja.

A H2GS ipari projektfejlesztőknek adott mérlegen kívüli finanszírozási sablont világszerte: biztosítsa a kezdőtőkét és a termék felvásárlását (offtake); majd feltételes adósságot és kormányzati támogatást; majd teljes tőkefinanszírozási kört és pénzügyi zárást; majd kezdje meg az építkezést, és a kereskedelmi műveletek után esetleg refinanszírozza a projektet. Az RMI (Rocky Mountain Institute) ipari finanszírozási csapata további innovatív finanszírozási sablonokat fog megosztani, amint azok megjelennek. Kezdjük látni, hogy a magánfinanszírozás a „hard to abate” (nehezen dekarbonizálható) ágazatok széndioxid-mentesítésére irányul. Ez nem történhet elég gyorsan.

Jelen cikk PDF formátumban is elérhető.

Forrás:

H2 Green Steel has raised billions in 3 years: a case study of Industrial Project Finance.
RMI, Shravan Bhat and Asia Salazar. 2023.10.02.

https://energypost.eu/h2-green-steel-has-raised-billions-in-3-years-a-case-study-of-industrial-project-finance/

Durgesh GuptaSenior (2022): H2 Green Steel Story – the Quest for Earth’s Sustainable Future. www.midrex.com/tech-article/h2-green-steel-story-the-quest-for-earths-sustainable-future/

A Bosch 5 mrd € éves bevételt vár hidrogéntechnológiai termékeinek értékesítéséből 2030-ra

A neves német vállalat nemrégiben megkezdte a mobilitási célú, PEM típusú üzemanyag-cellás moduljainak tömegtermelését és ennek apropóján jelentette be, hogy hidrogéntechnológiai termékeinek értékesítéséből 5 mrd € éves bevételt vár 2030-ra. Az üzemanyagcella-modulokat a Stuttgart-Feuerbach-i üzemben fogják gyártani, amely a Bosch legrégebbi termelőegysége és egyben ezt szánják a hidrogén „korszak” kezdőpontjának a cégnél. Az első TC egységeket ’pilot’ jelleggel a Nikola-nak szállítják le az USA-ba, amely („Class-8” osztályú) teherautóiba fogja beépíteni ezeket.

A mobilitású célú üzemanyag-cellák mellett a Bosch a telepített, energiatermelési célt szolgáló, magas hőmérsékletű TC-k terén is aktív. A brit Ceres Power (SOFC) prototípusára támaszkodva, egy szintén tömegesen gyártható terméket kíván fejleszteni szilárd-oxidos tüzelőanyag-cella (SOFC) alapon, amelyet épületek villamosenergia- és hőellátására lehet alkalmazni. A cég most azon dolgozik, hogy 10 db ilyen SOFC telepített tüzelőanyag-cella egységet telepítsen pilot jelleggel a németországi Erkelenz város egyik kórházába. Ezek egyenként kb. 100 kW villamos teljesítményre képesek. E tíz SOFC várhatóan még 2023-ban üzembe áll, és ez lesz – ebben a mérettartományban – az első, valós tesztkörülmények közt használt TC-kiserőműve a Bosch-nak, amely sikeres demonstráció esetén mintaként szolgálhat egyéb létesítmények számára.

Az említett, 5 mrd € értékesítési bevétel eléréséhez az is hozzá tartozik, hogy a Bosch 2,5 mrd € értékben végez beruházásokat, fejlesztéseket saját hidrogéntechnológiai képességeiben a 2021-2026 közötti időszakban. Ez az érték egyébként 1 mrd euróval magasabb annál, mint amit még a 2021-2024-es beruházási tervében a cég előirányzott.

A Cummins is milliárd dolláros bevételt remél 2030-ra hidrogéntechnológiai termékeiből

A neves, százéves múlttal rendelkező, eredetileg motorgyártásra szakosodott Cummins neve az utóbbi időben kezd egybeforrni az elektrolizáló és egyéb hidrogéntechnológiák gyártásával is. Ennek egyik fontos mérföldköve volt, amikor a Cummins 2019-ben jelentős (~81%) részesedést vásárolt a Hydrogenics nevű cégben, amely akkor az egyik legerősebb hátterű hidrogéntechnológiai cég volt a piacon.

Az idei év viszonylag friss fejleménye, hogy „Accelera^TM by Cummins” néven létrehozott egy új brand-et, amely a Cummins zéró-emissziós technológiai portfólióját foglalja magába, így akkumulátor és tüzelőanyag-cella rendszereket, e-hajtáslánc (E-Powertrain) rendszereket, valamint elektrolizálókat. Denis Thomas az Accelera üzletfejlesztési igazgatója szerint ezen új technológiai portfólióban 6- 13 mrd USD éves értékesítési bevételt szeretnének elérni 2030-ra. Bár az új brand több technológiát is lefed, az elektrolizálók piacán látják a legnagyobb növekedési potenciált. Ennek is köszönhető, hogy 2023 májusában az Accelera by Cummins megkezdte HyLYZER® – PEM típusú – elektrolizáló termékcsalád gyártását a Fridley-i (Minnesota, USA) gyártóüzemében. Az e termékcsaládba tartozó legnagyobb, HyLYZER-5000 elektrolizáló már 25 MW kapacitású rendszert alkot, amelyből a kifejezetten nagy, a MW léptékben két számjegyű rendszerekhez fejlesztettek ki, de ezzel egyben készülnek a három számjegyű (x100 MW) léptékű elektrolizáló rendszerekre.

Az Accelera felépítése nem csak technológiai fejlesztést, hanem legalább ilyen mértékben humán fejlesztést is jelent. Ugyanis a végrehajtási, helyszíni szerelési képességeket is erősen fejleszteni kell, mert egy néhány MW-os, konténerizált elektrolizáló telepítése nagyon más feladatot jelent, mint a száz MW léptékű rendszerek installálása. Emellett az elektrolizáló üzletág a 2019-es 120 főről mostanra több száz fősre bővült. Globális szinten is jelentősen bővült, illetve bővül a Cummins elektrolizáló gyártási kapacitása: az 500 MW/év kapacitású Minnesota-i gyár mellett Spanyolországban is épülőben van egy 500 MW/év kapacitású gyár, amely 2024 elejétől termel, és amely 1 GW/év kapacitásúra bővíthető. Továbbá a belgiumi, 2023 második felében induló elektrolizáló üzem is felbővíthető 1GW/év gyártókapacitásra.

Szintén kiemelést érdemel, hogy a Cummins 2023 nyarán felvásárolta a Hydrogenics maradék, ~19% részvényét is (az azt addig birtokló Air Liquide-től) és ezzel gyakorlatilag teljes tulajdoni részesedéssel bír, ami azt jelzi, hogy a Cummins erősen bízik egyrésről az elektrolizáló technológiában, másrészről piacának jelentős felfutásában.

Forrás:

H2 View Magazine, Issue #42 (2023)

H2 View Magazine, Issue #43 (2023)