Jelen cikk egyrészt egy konkrét, jelenlegi méretrekordernek számító németországi hidrogénprojektet mutat be, majd második részében olyan jelentős – európai – projekteket sorol fel, amelyek a közelmúltban részesültek pozitív beruházási (FID) döntésben, vagy sikeres finanszírozási konstrukciót építettek fel rájuk, vagy éppenséggel kötelező érvényű hidrogén felvásárlási (offtake) szerződést sikerült megkötni.
Németország legnagyobb kapacitású protoncserélő-membrános (PEM) elektrolizálóját helyezte üzembe ludwigshafeni telephelyén a BASF 2025 március közepén. A kibocsátásmentes hidrogéntermelést biztosító elektrolizáló 54 MW teljesítményű, ezzel óránként akár egy tonna, éves szinten pedig kb. 8.000 tonna hidrogént képes előállítani, amellyel a vegyipari komplexum főüzemét látja el. A kétéves tervezési és építési időszakot követően az üzemet március közepén hivatalosan is felavatta a vegyipari óriáscég, Rajna-vidék-Pfalz tartomány kormányzat és a szövetségi kormány több vezető tisztségviselője jelenlétében.
A Siemens Energy-vel együttműködésben épített üzem összesen 72 elektrolizáló stack-et foglal magába, amelyeket megújuló villamos energiával látnak el a kibocsátásmentes, „zöld” hidrogén előállítása céljából, melynek eredményeként kisebb karbonlábnyomú vegyipari termékek előállítására vált képessé a BASF. A vegyi termékek alapanyagaként történő felhasználása mellett az előállított hidrogénből a Rajna-Neckar régió hidrogén-töltőállomásaira is szállítanak majd az itt előállított hidrogénből, ezzel is támogatva a térség hidrogénmobilitásának, illetve tágabb értelemben a hidrogéngazdaságának fejlődését is.
A német Szövetségi Gazdasági és Éghajlatvédelmi Minisztérium 124,3 millió euróval támogatta az elektrolizáló rendszer megvalósítását, amelyből 37,3 millió eurót Rajna-vidék-Pfalz tartomány kormánya biztosított. A BASF magántőkéből megvalósított beruházása mintegy 25 millió eurót tesz ki a projektben. A „Hy4CHem” nevet viselő projekt korábban IPCEI státuszt is elnyert (Important Project of Common European Interest)1.
Az átadó ünnepségen Katja Scharpwinkel, a BASF SE igazgatótanácsának tagja és egyben a ludwigshafeni telephely igazgatója elmondta: „Az elektrolizáló üzembe helyezése lehetővé teszi számunkra, hogy ügyfeleinket alacsonyabb karbonintenzitású termékekkel lássuk el, ezzel támogatva őket is éghajlati céljaik elérésében. Ugyanakkor ezáltal a legnagyobb telephelyünkön tapasztalatokat szerzünk egy olyan rendszer integrálásával és üzemeltetésével, amely egy újabb lépéssel közelebb visz minket a ludwigshafeni főüzemünk átalakításához. Örülünk annak, hogy a szövetségi kormány és a tartományi kormányzat felismerte ennek a technológiának a fontosságát, és jelentős támogatást nyújtott számunkra a projekt megvalósításához.”
A BASF ludwigshafeni telephelyén a hidrogént többek között ammónia, metanol és vitaminok előállítására használják, amit eddig elsősorban földgáz vízgőzös reformálásával (SMR eljárással) állítottak elő, valamint melléktermékként is keletkezett hidrogén bizonyos vegyipari folyamatokból. A nagyléptékű elektrolízis üzemmel a BASF most fontos lépést tesz a hidrogénelőállítási technológia átalakítása terén. Ezzel a zöld hidrogén alapú fejlesztéssel évi kb. 72.000 tonnával csökken az üvegházhatásúgáz-kibocsátás a BASF fő üzemében.
A fenti, már üzembe helyezett és rekord méretűnek számító hidrogénprojekt mellett az utóbbi időszakban megszületett több olyan végső beruházási döntés (FID, Final Investment Decision) is Európában, amelyek szintén jelentős léptékű hidrogénprojektek megindítását vetítik előre. Ezek bizakodásra adnak okot, mert azt üzenik, hogy a jól megalapozott, kereskedelmileg jól előkészített hidrogénprojektek a mostani, viszonylag kedvezőtlen környezetben is megvalósíthatók. A következő, közel sem teljeskörű felsorolásban tehát pozitív példák találhatók FID beruházási döntésekre, hidrogén végfelhasználói (offtake) szerződésekre vagy jelentős projektfinanszírozási megoldásokra:
- a GreenH és a Luxcara vállalatok pozitív beruházási döntést hoztak a norvégiai Bodø hidrogénprojektről, amely mögött 87 millió eurós finanszírozási csomag áll. A létesítmény napi 8,5 tonna hidrogén előállítására lesz képes. A projekt első fázisában 20 MW elektrolizáló létesül és lép üzembe már 2026-ban. Az előállított hidrogént főként hajózási célokra használják (részletek)
- a Repsol január végén több mint 800 millió eurót érintő befektetési döntést hozott a Tarragona Ecoplanta projektről, amely Európában úttörő szerepet játszik a megújuló metanol előállításában. Az új üzem évente akár 400.000 tonna települési szilárd hulladék feldolgozására és 240.000 tonna megújuló üzemanyag és körkörös termék előállítására lesz képes (részletek)
- a Lhyfe bejelentette, hogy ötödik zöldhidrogén-termelő létesítményét építi meg Franciaországban, ezúttal 5 MW elektrolizáló kapacitással, amelynek üzembe helyezését 2026-ra tervezik (részletek)
- a British Petrol (bp) és az Iberdrola februárban megkezdte a 25 MW elektrolizáló kapacitással rendelkező közös projektje építését. A projekt a bp Castellón-i finomítója mellett létesül és várhatóan 2026 második felében lép üzembe. Az elektrolizálók üzemeltetéséhez szükséges megújuló alapú villamos energiát PPA megállapodáson keresztül az Iberdrola közeli szél- és naperőműveiből biztosítják (részletek)
- az RWE és a TotalEnergies hidrogén felvásárlási (offtake) szerződést kötött idén márciusban, amely 30.000 t/év zöld hidrogén felvásárlására terjed ki, 2030-tól induló tizenöt éves időszakra. A zöld hidrogén a TotalEnergies Leuna-i (Szászország-Anhalt) finomítójában fogják felhasználni (részletek)
- márciusban a Lhyfe és az Inocel cégek kötöttek hidrogén offtake szerződést. Igaz, ez viszonylag kis volumenre, 140 tonnára és 4 éves periódusra szól, de minden, immáron kötelező jogi erővel bíró hidrogén offtake szerződést meg kell becsülni, mert ezek járulnak hozzá jelentős mértékben a hidrogénszektor, illetve a hidrogénpiac felfuttatásához. E projekt különlegessége, hogy a telepített, energiatermelési célú üzemanyagcellákat gyártó Inocel tesztlétesítményének hidrogénellátását fogják megoldani (részletek)
- az Európai Beruházási Bank (EIB) hozzájárulásával összesen 430 millió euró finanszírozás biztosított a Galp olajipari cég két hidrogénprojektjére. E két projekt a portugáliai Sines-ben található olajfinomító átalakítását szolgálja, amelynek keretében egyebek mellett (pl. biofinomító üzemegység fejlesztése) 100 MW elektrolizáló-kapacitás is létesül, amely kb. 15 ezer tonna/év zöld hidrogén lesz képes előállítani (részletek)
- az Európai Beruházási Bank (EIB) és a Breakthrough Energy Catalyst 70 millió eurós finanszírozási kötelezettségvállalást nyújt a németországi székhelyű INERATEC, e-üzemanyaggal (e-fuel) foglalkozó vállalatnak. Az EIB kockázati kölcsönre, míg a Breakthrough Energy Catalyst bizonyos finanszírozási feltételek teljesülése esetén elérhető támogatásra vállalt kötelezettséget. A csomag az INERATEC széndioxid-semleges, e-fuel üzemanyagot, illetve e-SAF (Sustainable Aviation Fuel) előállító üzemét támogatja Frankfurtban, valamint a további kutatást és fejlesztést. A frankfurti üzem Európa legnagyobb üzemének számít majd, amikor várhatóan még 2025-ben működésbe lép (részletek)
Forrás:
BASF Business & Financial News: BASF commissions 54-megawatt water electrolyzer. 17 March, 2025.
- A negyedik Hidrogén IPCEI Európai Bizottsági jóváhagyása – Hy2Move. https://www.hfc-hungary.org/a-harmadik-hidrogen-ipcei-projekt-europai-bizottsagi-jovahagyasa/ ↩︎