Az utóbbi hónapokban több, európai vállalati tender jelent meg, immáron igen jelentős mennyiségű, egyenként is 100 ezer tonnát meghaladó hidrogénbeszerzésekre. Ezek közül most kettőt mutatunk be; az egyik egy német acélipari cég (thyssenkrupp Steel) példája, a másik egy jelentős francia finomtói (TotalEnergies) hidrogénbeszerzési szándék. A 100 kt/év mennyiség egyfajta „lélektani” határ, amit ahhoz érdemes viszonyítani, hogy Magyarország teljes hidrogénelőállítását 100-160 kt/év közé tehető.
A thyssenkrupp Steel német acélgyártó vállalat 2024 február 19-én tendert írt ki 143.000 tonna hidrogén beszállítására a németországi Duisburgban található, első közvetlen redukciót alkalmazó acélgyártó üzemébe. A tender három fázisból áll: az 1. fázisban a vállalat a potenciális beszállítóktól kér információt (RFI); a 2. fázisban, a második negyedévtől kezdődően ajánlatokat kér be; a 3. szakaszban, az idei harmadik negyedévre ütemezve, elindul az ajánlatkérés. A thyssenkrupp a hidrogén alapú acélgyártást már 2028-tól szeretné megkezdeni, majd 2029-ben 100%-os hidrogénüzemet kíván megvalósítani. A duisburgi Németország legnagyobb acélműve, amely most 10 éves hidrogénbeszállítói szerződést tervez kötni a meghirdetett tender alapján. Az ütemterv szerint 2029-2035 között 143.000 tH2/év, majd 2036-2037-re 151.000 tH2/év mennyiségre. A 143 ezer tonnás éves hidrogénfelhasználással évente kb. ~3,5 millió tonna CO2 kibocsátást is meg lehet takarítani, amely azonos kapacitású, hagyományos acélgyártási technológiából származna.
A thyssenkrupp H2 Steel (tkH2) projektre vonatkozó pályázati felhívást a német Szövetségi Gazdasági és Éghajlatvédelmi Minisztériummal (BMWK) szoros együttműködésben koordinálják, amely Észak-Rajna-Vesztfália tartománnyal együtt mintegy 2 milliárd euróval támogatja a projektet és ezáltal a kapcsolódó hidrogéntermelés jelentős felfuttatását.
Dr. Arnd Köfler, a thyssenkrupp Steel technológiai igazgatója (CTO) kifejtette, hogy a mostani pályázati felhívás „egyértelmű jelzést küld az európai hidrogéngazdaság és a szükséges hidrogén-infrastruktúra méretnövelésére. Ez a lépés nagyobb tervezési biztonságot ad ügyfeleinknek a hidrogén alapon előállított, klímabarát „zöld” acél vásárlása során, és következésképpen lehetővé teszi számukra azt is, hogy jelentősen csökkentsék saját termelésük karbonlábnyomát, hiszen jelentősen csökkentett karbonintenzitású acélt használhatnak fel saját termékeik előállítására.”
A vállalat már bejelentette, hogy 2022-től 2 milliárd eurót fektet be, hogy duisburgi üzemét az egyik legnagyobb, hidrogénnel működő, közvetlen redukciós (DRI) üzemmé alakítsa át. A Duisburgban meglévő koksz-alapú nagyolvasztó kemencéket hidrogénnel működő, közvetlen redukciós kemencék váltják fel. Így a vasércet közvetlenül hidrogénnel redukálják, amelynek során vasszivacs terméket kapnak, amit a későbbi olvasztóegységekben újraolvasztanak, hogy kiváló minőségű acélt állítsanak elő.
A projektnek részét képezi egyébként egy ~40 km hosszú hidrogénvezeték (DoHa) létesítése is Dorsten és Duisburg-Hamborn között, és bár erről még nem született meg a végleges beruházási döntés, de a projektfejlesztők – természetesen – biztosra veszik ennek megépülését is. Ez egyébként nyilvános hozzáférésű hidrogénvezeték lenne, amely nem csak az acélgyár érdekeit szolgálja. A közlemény a hidrogén „típusa” tekintetében szűkszavú, de már 2028-tól kezdődően zöld és kék hidrogén beszállítására egyaránt számítanak. Az Európai Bizottság meglátása szerint az acélműben kb. 2037-től lesz lehetőség teljes egészében zöld hidrogént beszállítani.
Az Európai Bizottság kétféle támogatást – 550 millió eurós közvetlen támogatást és 1,45 milliárd eurós feltételes kifizetési mechanizmust – hagyott jóvá az acélgyártás megújuló hidrogénnel történő széndioxid-mentesítésének támogatására. [1]
A másik vállalati példa a finomítói szektroból származik. A TotalEnergies 2023. szeptember közepi közleményében pályázati felhívást tett közzé 500.000 t/év zöld hidrogén beszállítására, hogy segítse európai finomítói tevékenységének dekarbonizálását. A megújuló alapú hidrogént a „hagyományos”, szürke hidrogén kiváltására használják majd a vállalat hat európai finomítójában és két biofinomítójában. Így 2030-ra kb. 5 millió tonna/év CO2-kibocsátást kerülhetnek el. Ez rendkívül ambíciózus célkitűzés ezen az időtávon, mivel a teljes dekarbonizációhoz szükséges hidrogénmennyiség előállításához kb. 5 GW elektrolizáló-kapacitás és kb. 10 GW dedikált, új megújuló energia kapacitás lenne szükséges. Pénzben kifejezve mintegy 14 milliárd eurós beruházásról lenne szó tehát. [2]
„Ez a nagyszabású pályázati felhívás teljes mértékben összhangban van a TotalEnergies azon törekvésével, hogy 2030-ig az európai finomítóiban felhasznált összes hidrogént dekarbonizálja” – mondta Patrick Pouyanne vezérigazgató a közleményben. „Más zöld és alacsony széndioxid-kibocsátású hidrogénelőállítási projektek mellett, amelyeket a vállalat már most is folytat La Mede-ben, Grandpuits-ban, Leunában és Normandiában, most harmadik feles szolgáltatókat keresünk meg, hogy zöld hidrogénnel lássanak el minket, amivel felgyorsíthatjuk működésünk dekarbonizációját.”
A fenti tenderrel párhuzamosan a TotalEnergies és az Air Liquide hosszú távú szállítási megállapodást írt alá zöld és low-carbon hidrogén szállítására a franciaországi Normandiában található Gonfreville finomító és petrolkémiai üzem számára. Ez alapján az Air Liquide 2026 második felétől kezdődően 10.000 t/év zöld hidrogént és legfeljebb 5.000 t/év low-carbon („kék”) hidrogént szállít a TotalEnergies számára. A Platts a kék hidrogén előállítási költségét a hagyományos előállításhoz képest kis mértékben, mindössze 7 cent€/kg-mal magasabbra, 3,09 €/kg-ra becsülte (beleértve a beruházási költségeket és a szén-dioxid kvótát). A zöld hidrogén az Air Liquide 200 MW-os Normand’Hy nevű projektjének elektrolizálójából származik majd. Ez a mennyiség az elektrolizáló termelési kapacitásának felét fedi le, a másik felét pedig más helyi iparágak és a mobilitási ágazat kapja.
A TotalEnergies évente mintegy 700 GWh megújuló és alacsony széndioxid-kibocsátású villamos energiát fog szállítani az elektrolizáló ellátására, ami a termelési kapacitás felét teszi ki. Azáltal, hogy az elektrolizálót nap- és szélerőművekből származó megújuló villamos energiával látja el, a TotalEnergies a lehető legtöbbet hozza ki integrált energiaszolgáltatóként való megjelenéséből. Az Air Liquide azt tervezi, hogy hosszútávú megújuló áramvásárlási megállapodásokat (PPA-t) köt az elektrolizálók áramigényének fennmaradó részére, kiegészítve azt az alacsony széndioxid-kibocsátású hálózati energiával. A hidrogént Port-Jerome ipari övezetből fogja betáplálni a helyi hidrogénhálózatába. Az Air Liquide több mint 400 millió eurót fektet be a projektbe, és ehhez 190 millió eurós támogatást kapott a francia kormánytól az EU közös európai érdeket szolgáló fontos projektjei (IPCEI) keretében, amely a Hy2Use nevet viseli.
Visszatérve a finomítók dekarbonizációjára: a TotalEnergies hat finomítót üzemeltet Európában: Antwerpen (Belgium), Leuna (Németország), Zeeland (Hollandia), Normandia, Donges és Feyzin (Franciaország); valamint két franciaországi biofinomítót, amelyek mindegyike hidrogént használ az üzemanyag-előállítás során. A TotalEnergies szerint a fenti beszerzési tender a 2015-ös szinthez képest jelentős lépés az olaj- és gázipari tevékenységéből származó üvegházhatásúgáz-kibocsátás 2030-ig történő 40%-os csökkentése felé. E stratégia keretében 2022 novemberében a TotalEnergies egy másik partnerségi megállapodást is aláírt az Air Liquide-del, amelynek keretében 20.000 t/év hidrogént állít elő a Grandpuits-i üzemében. Ez a mennyiség a létesítményben előállított biogázból származik majd. A Grandpuits-i üzem csak 2025-ben indul, de érdekesség, hogy itt megújuló alapú repülőgép üzemanyagot, megújuló alapú dízelt, és megújuló alapú naftát is előállítanak majd.
A két francia nagyvállalat együttműködésének már egyéb, hidrogénnel kapcsolatos előzménye is volt. 2023 elején a TotalEnergies és az Air Liquide 50:50 százalék tulajdoni hányadú közös vállalatot hozott létre, amely több mint 100 hidrogén-töltőállomást telepít Franciaországban, Németországban, Belgiumban, Hollandiában és Luxemburgban, elsősorban teherautók és más nehézgépjárművek ellátására a főbb európai közúti folyosókon. A közlemények egyelőre nem adták meg, hogy a „több mint száz” töltőállomás mikorra készül el. Azt azonban tudni lehet, hogy a közös vállalat beruházó, építő és működtető feladatot is ellát majd és beszerzi a hidrogént a piacról. [2] [3]
Forrás:
[1] Eurometal: Thyssenkrupp eyes three-phase hydrogen tender. 2024.01.16. (https://eurometal.net/thyssenkrupp-eyes-three-phase-hydrogen-tender/)
