Hírek

Megjelent az Egyesületünk által – 2011 óta, önerőből – kiadott Hidrogén Hírlevél legfrissebb, 2025. szeptemberi lapszáma.

Tartalom:

• hidrogén és hidrogénszármazékok kereskedelmének nemzetközi potenciálja
• iparigáz gyártó cégek stratégiája a nehéz hidrogénpiaci helyzetben
• hidrogén helyzetkép az USA-ban a „One Big Beautiful Bill Act” után
• Kína hidrogénprogramja – mintaprojektek 11 prioritási területen
• Nordic-Baltic H₂ Pipeline – megvalósíthatósági tanulmány CEF támogatással
• az RWE megkezdte hidrogéntárolója szabad kapacitásának értékesítését
• megalakult a Global Hydrogen Mobility Alliance
• üzemben a világ legnagyobb folyékonyhidrogén-tárolója a NASA-nál
• a „kék” (low-carbon) hidrogénre vonatkozó Európai Bizottsági rendelet
• új tagunk bemutatkozója: Budapesti Corvinus Egyetem

A H2 Hírlevél letölthető innen. Amennyiben cége hidrogéntechnológiai terméket vagy szolgáltatást szeretne reklámozni H2 Hírlevelünkben, kérjük lépjen kapcsolatba velünk és kérje hirdetési ajánlatunkat. Lehetőség van továbbá egy adott lapszám megjelenésének szponzorává válni.

A „zöld” hidrogén előállítás és felhasználás témaköre napjainkban viszonylag sokat forog a közbeszédben, de még a szakmai diskurzusok során is sok félreértés, pontatlanság, olykor tárgyi tévedés övezi. Mindeközben a megújuló energiák irányelv (RED-III^[1]) alapján a közlekedés, az ipar és az energetika szempontjából is meghatározó jelentőségű, EU-szintű kötelező célkitűzések léptek hatályba 2030-as időtávon a zöld – pontosabban az „RFNBO”^[2] – hidrogénnel kapcsolatosan. Mindezt kiegészíti a low-carbon (alacsony karbonintenzitású, „kék”) hidrogén és egyes hidrogénszármazékok kérdésköre, amellyel kapcsolatos újdonság, hogy 2025.07.08-án az Európai Bizottság közzétette az alacsony karbonintenzitású üzemanyagokra és ezen belül az alacsony karbonintenzitású hidrogénre vonatkozó, a részletszabályokat megállapító végrehajtási rendeletét is, az ún. LCF Delegated Act^[3]-et.

Mindezek alapján a Magyar Hidrogén és Tüzelőanyag-cella Egyesület elsődlegesen a zöld (RFNBO) hidrogén előállítás EU-s szabályrendszeréről félnapos képzést tart tagjai és külsős érdeklődők számára. A képzés kiterjed továbbá a frissen publikált low-carbon („kék”) hidrogén végrehajtási rendeletre is, illetve ez alapján a low-carbon hidrogén státuszára, előállítási szabályaira. A képzés áttekinti a hidrogénnel kapcsolatos teljes szabályozási kört, így a nukleáris alapú („sárga”) H₂, melléktermék H₂, „natural / geological” H₂, waste-to-H₂ témaköröket is, ezek illeszkedését a fő hidrogénkategóriákba.

Időpont:             2025.09.24. (9.00 – 12.30)

Helyszín:             HUN-REN Természettudományi Kutatóközpont, földszinti szeminárium terem (Budapest, XI. ker. Magyar tudósok körútja 2.)

Előadó:               Mayer Zoltán, Magyar Hidrogén és Tüzelőanyag-cella Egyesület (MHTE)

Részvételi díj:
● normál díj: nettó 50.000 Ft/fő (nem MHTE tagoknak)
● MHT Egyesületi tagoknak (-40% kedvezménnyel): 30.000 Ft/fő

Regisztráció:      előzetesen regisztráció szükséges a következő online jelentkezési lap kitöltésével legkésőbb 2025.09.21-ig. A regisztráció alapján a kiállított számla megküldésre kerül a jelentkezőknek, a részvételi díj átutalása 2025.09.22-ig kell megtörténjen a részvétel visszaigazolásához.

Részletes képzési tematika, a képzés által lefedett és nem lefedett területek bemutatása itt található.

Amennyiben előzetesen kérdése van a képzéssel, annak tematikájával vagy a részvétellel kapcsolatosan, kérjük lépjen kapcsolatba velünk az MHT Egyesület központi e-mail címén.

---

[1] RED-III: (EU) 2023/2413 Irányelv az (EU) 2018/2001 irányelvnek, az (EU) 2018/1999 rendeletnek és a 98/70/EK irányelvnek a megújuló energiaforrásokból előállított energia előmozdítása tekintetében történő módosításáról…

[2] RFNBO: Renewable Fuels of Non-biological Origin – az (EU) 2023/2413 Irányelv definíciónak megfelelően.

[3] LCF (LCH) Delegated Act: Commission Delegated Regulation … supplementing Directive (EU) 2024/1788 by specifying a methodology for assessing greenhouse gas emissions savings from low-carbon fuels. (LCH: Low-carbon Hydrogen)

Az Európai Bizottság 2025. július 30-án közzétette az Európai Hidrogénbank harmadik, idén év végén meghirdetni tervezett aukciójának Általános Szerződési Feltételeinek (Terms & Conditions) tervezetét, amely szeptember 14-ig véleményezhető az érintett szakmai nyilvánosság részéről. Az Európai Hidrogénbank tárgyi kiírása zöld (pontosabban RFNBO) hidrogén EU-n belüli előállítását hivatott támogatni aukciós rendszerben, elnyerhető fix prémium formájában. A harmadik kiírás nagy újdonsága, hogy most először low-carbon (alacsony karbonintenzitású, „kék”) hidrogén bizonyos formáit is támogathatónak hirdeti meg és nem csak zöld hidrogén előállítás támogatására lehet csak pályázni.

A publikáltTerms & Conditions tervezet főbb elemei a következők:

• célkitűzés: RFNBO[1] státuszú („zöld”) hidrogén és/vagy elektrolitikus úton előállított, alacsony karbonintenzitású (low-carbon, „kék”) hidrogén* költséghatékony előállításának támogatása az EGT-n[2] belül az ipari versenyképesség fokozása és a kibocsátások csökkentése érdekében
• költségvetés: legfeljebb 1,1 milliárd €, három témára elkülönítve:

– 400 millió € RFNBO hidrogén és/vagy elektrolitikus* módszerrel előállított alacsony széndioxid-kibocsátású hidrogén (LCH, low-carbon hydrogen[3]) előállítására

– 400 millió € kizárólag RFNBO (zöld) hidrogén előállítására

– 200 millió € RFNBO és/vagy elektrolitikus módszerrel előállított LCH hidrogénre kifejezetten tengerhajózási üzemanyag céljára. E tengerhajózási üzemanyag-kategória támogatása opcionálisan további 100 millió euróval egészíthető ki szolgáltatásként nyújtott aukción (AaaS, Auction as a Service) keresztül, amely lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy az aukción résztvevő további projekteket támogassanak

• támogatási forma – hasonlóan a korábbi két aukciós kiíráshoz – teljesítményalapú fix prémium (€/kg_H2) ellenőrzött termelésre, 10 éves kifizetési időszakra. Fizetés a benyújtott licit alapján történik; egylépcsős aukció, indexálás nélkül
• rugalmassági kritériumok: a projekteknek (i) biztosítaniuk kell, hogy az elektrolizáló kapacitás 75%-a Kínán kívülről származzon, (ii) kiberbiztonsági tervet kell készíteniük – adatok / ellenőrzés az EGT-n belül történjen, (iii) meg kell felelni a Net-Zero Industry Act (NZIA) ellátási lánc céljainak.

*Fontos megjegyzés: az Európai Hidrogénbank mostani, harmadik kiírásának hatályát kibővítenék a low-carbon (LCH) hidrogénre is, de csak bizonyos típusaira. E szűkítés abból fakad, hogy a T&C kifejezetten elektrolitikus alapú előállítási módot követel meg, azaz például a hagyományos, földgáz alapú SMR technológiával előállított, de széndioxid-leválasztással és -tárolással (CCS) kiegészített előállítási mód nem pályázhat. Azonban low-carbon villamos energiával és elektrolízissel működő hidrogénelőállítási mód(ok) igen. Ez praktikusan azt jelenti, hogy pl. a nukleáris alapú villamos energián és elektrolízisen alapúló H₂-előállítási mód támogatható, mivel ez LCH-nak, azaz low-carbon hidrogénnek minősül – amennyiben a hidrogénhez kapcsolódó ÜGH kibocsátás-megtakarítás eléri a legalább 70%-ot.

Ez a cikk PDF formátumban is elérhető itt.

Forrás:

European Commission, Directorate-General Climate Action: Innovation Fund IF25 Hydrogen Auction, Draft Terms and Conditions, Date: 30/07/2025, Version: 1.0

[1] RFNBO (Renewable Fuels from Non-biological Origin) meghatározása a (EU) 2023/2413 irányelv és a kapcsolódó felhatalmazási rendeletei (DA) alapján. Az EU-s jogi nyelvezetben az RFNBO hidrogén jelenti a „zöld” hidrogént.

[2] EGT: Európai Gazdasági Térség: az Európai Unió tagállamai, valamint Izland, Liechtenstein és Norvégia.

[1] Low-carbon hidrogén (LCH) meghatározása az (EU) 2024/1788 irányelv és a kapcsolódó felhatalmazási rendelete (DA) alapján.

---

(Előzmény: 2024.12.04.) Megjelent az Európai Hidrogén Bank második aukciós felhívása

Az Európai Bizottság 2024 szeptemberében közzétette az Európai Hidrogén Bank második árverésének feltételeit (Terms & Conditions (T&C)), majd 2024 december 3-án hivatalosan is megnyitotta a 2024-es, sorrendben a második aukcióját zöld (RFNBO) hidrogén előállítás támogatására. Az aktuális felhívás 1,2 milliárd eurót irányoz elő „zöld”, pontosabban RFNBO-státuszú hidrogén előállításának támogatására. Az ide újdonság, hogy a támogatásra két alrendszerben lehet pályázni:

• 1 mrd € fogja szolgálni a zöld hidrogén előállítást, szektorális megkötés nélkül, és
• 200 millió € fogja szolgálni dedikáltan a tengerhajózásban felhasználandó zöld hidrogén, illetve hidrogénszármazékok – főként az ammónia és a metanol – előállítását.

A leglényegesebb feltételek közül az nem változott az aktuális kiírásban, hogy most is fix prémium típusú támogatásra és 10 éves időtávban lehet pályázni, azonban az igényelhető prémium maximum értékét a T&C [1] dokumentum most – mindkét pályázati alrendszerben azonosan – 4,0 €/kg_H2 értékben határozta meg, ami némi csökkenés a 2023-as 4,5 €/kg_H2 értékhez képest. (Ez némileg kedvezőtlen, de nem annyira, mint a T&C egy korábbi, 2024 áprilisi változata szerint, amelyben csak max. 3,5 €/kg_H2 lett volna elérhető.) Természesen az sem változott, hogy a pályázatok elbírálása az ajánlati áron fog alapulni, azaz a legalacsonyabb zöldhidrogén-előállítási prémiumot igénylők fognak nyerni. Ami az egyik lényeges változás, hogy a mostani árverési keretösszeg összesen 400 millió euróval haladja meg tavalyi (2023-as) kiírásét, de a fentiek szerint ebből explicit módon dedikált keret (200 m €) kifejezetten a tengerhajózási ágazatban használható fel.

További főbb követelmények: a kiírás max. ötéves határidőt állapított meg a projektek üzembe helyezésére, valamint legfeljebb 2,5 éves határidőt a végső beruházási döntés meghozatalára a projektgazdák által. Mindezek mellett az ajánlattevőknek bizonyos minősítési elvárásoknak is meg kell felelniük, hogy ajánlatukat rangsorolják. A minősítés célja annak biztosítása, hogy az ajánlattevők képesek legyenek a projekt megvalósítására, a projekt kellően kidolgozott legyen ahhoz, hogy időben megvalósulhasson, valamint a spekulatív ajánlattétel megakadályozása.

Ami még újdonság és üdvözlendő, hogy az aktuális kiírás szerint a pálázóknak bizonyítaniuk kell, hogy projektjeikhez a szükséges kapacitás 25%-át nem meghaladó mértékben vásárolnak kínai elektrolizálókat. Az ugyanis kontraproduktív és az első aukció tapasztalatai ebbe az irányba mutattak, hogy az európai közpénzen alapuló támogatásból domináns mértékben kínai elektrolizálótechnológiát vásárolnak az európai hidrogénpiaci projektgazdák.

E második aukciós felhívás is csak a „zöld” (pontosabban: RFNBO) hidrogén támogatási lehetőségét tartalmazza. Ezt megelőzően jelentős ipari szereplők és civil szakmai szervezetek – köztük Egyesületünk – csatlakoztak ahhoz a 2024 októberi kezdeményezéshez, amely kéri az EU-s szakpolitikusokat, hogy a jövőben a zöld mellett, a nem fosszilis alapú (pl. nukleáris eredetű) villamos energián alapuló, low-carbon hidrogénelőállítás is támogatható legyen a European Hydrogen Bank által.

Megváltozott és jelentősen szigorodott, duplájára (4 –> 8%)  növekedett a megvalósítási biztosítékadási kötelezettség. A projektgenerálásba pedig beépítésre került egy új mérföldkő, amely szerint a nyertes projektgazdáknak – a támogatási okirat aláírásától számítva – 2,5 éven belül el kell érni a pozitív beruházói döntés (FID), illetve pénzügyi zárás fázisát.

Az aktuális aukciós kör menetrendje:

• 2024.12.03. az aukció hivatalos megnyitása. A pályázók ekkortól küldhetik be ajánlatukat az EU „Funding & Tenders” Portálján keresztül,
• 2024. december közepe (várhatóan dec.10.): az Európai Bizottság információs napot (Info Day) szervez az aukcióhoz kapcsolódó tudnivalókról,
• 2025. február 20. az aukció lezárása, eddig lehet benyújtani az ajánlatokat,
• 2025. februártól: a beérkező ajánlatokat a lebonyolító szervezet, a CINEA értékeli,
• 2025. május / június: az aukció első eredményeit, a nyerteseket nyilvánosságra hozzák az Innovation Fund weboldalán,
• 2025. szeptember / október: a támogatási megállapodások aláírása a nyertesekkel.

A pályázati felhívás teljes terjedelmében ezen a linken érhető el. Magyarországi érdeklődők szempontjából a tengerhajózási (maritime) ágazatra kiírt aukciós felhívás valószínűleg csekély jelentőséggel bír, de ezen linken szintén érhető.

---

[1] Kapcsolódó cikkünk a BASF projektről: „Méretrekorder (PEM) elektrolizáló projekt és néhány egyéb, sikeres projekt a közelmúltból”

[2] RED-III: Directive (EU) 2023/2413 of 18 October 2023 amending Directive (EU) 2018/2001, …

[3] Lásd: H₂ Hírlevél, 2025/2. lapszámban (18. o.)

[4] RFNBO: Renewable Fuels of Non-biological Origin – a RED-III irányelvben meghatározott gyűjtőfogalom, amely a nem biológiai eredetű megújuló üzemanyagokat jelenti; leglényegesebb képviselője várhatóan a „zöld” (RFNBO) hidrogén lesz.

Ez a cikk az MHT Egyesület 2025.04.29-én megrendezett, tagvállalati hidrogén workshopján a Toyota Europe szakértője (Vincent Matellaer) által tartott előadás [1] kivonata, kiegészítve a RHeadHy nevet viselő projekt egyes szakmai [2] [3] anyagaival.

Jelenleg a hidrogéntankolás töltési protokollját az SAE[1] J2601:2020 szabvány határozza meg. Ez betűkódokkal jelölt töltési kategóriákat határoz meg, amelyek a kitankolt hidrogén mennyiségét is jelölik: „A” kategória: 2-4 kg_H2; „B”: 4-7 kg_H2; „C”: 7-10 kg_H2; „D”: 10+ kg_H2. Személyautó kategóriában a jelenlegi hidrogéntankolási protokoll 5 perc körüli teljes tankolási időt biztosít, amely már elfogadható, versenyképes a hagyományos üzemanyagok tankolási időszükségletéhez viszonyítva. Azonban az 50-60 kg_H2 – vagy ennél is nagyobb tankolási mennyiségeket – igénylő teherautók esetében a jelenlegi töltési időszükséglet a hatályos protokoll alapján kb. 30 perc (lásd a 3. ábrán). Viszont ez nem versenyképes időszükséglet és emiatt csökkenteni kell. A teherautók hosszú tankolási időszükségletének oka, hogy a jelenlegi protokoll szerint a töltési sebesség maximális tömegárama alapesetben („standard nozzles”, H35/H70) 60 g_H2/s mértékben van meghatározva, de kivételek lehetnek. Ezt a későbbiekben „NF” (Normal Flow) rövidítés jelöli.

A fenti helyzeten már jelentősen javítana az ún. Mid Flow (MF), azaz az emelt sebességű, pontosabban nagyobb tömegáramú (90 g_H2/s) töltés, amelyet a hagyományos töltőpisztolyok megtartásával is el lehetne érni, csak a belső furatot kell Ø3 mm-ről Ø4 mm-re növelni, ahogy ezt az 1. ábra is szemlélteti. Az NF és MF töltési sebesség esetében a töltőpisztoly külső mérete változatlan (Ø25 mm), ennek is köszönhető, hogy több töltőpisztoly-gyártó cég az MF közepes (emelt) tömegáramú hidrogéntöltésre képes töltőpisztolyok gyártására képes, ahogy ezt a 2. ábra szemlélteti. A nagy tömegáramú (HF, 300 g_H2/s) töltés is elképzelhető, de ehhez gyakorlatilag új, nagyobb töltőpisztoly kell, ezért ilyen töltőpisztolyok még csak fejlesztési fázisban vannak, és még prototípus szintű hidrogénüzemű jármű sincs, amely HF tankolási tömegárammal lenne képest hidrogént tankolni. Ezzel szemben az MF (Mid Flow, 90 g_H2/s) töltési sebesség Japánban 2023 óta már demonstrált technológia és a töltőcsatlakozó szabványa (ISO 17268 frissítése) is várhatóan 2025-ben megjelenik.

Ez utóbbi, „Twin Mid Flow” (H70_F90 x 2) töltési sebesség egy 40 tonnás kamion esetében, amely ~60 kg hidrogént szeretne tankolni, a tankolási idő mindössze 9 percre csökken. A High Flow (HF) megoldás alkalmazásával ugyanez ~6 percre csökkenne a teherautók esetében, ami már igencsak versenyképes lesz. Ezen időtartamokat és töltési tömegáramokat szemlélteti a 3. ábra. (Az ábrán a „H70” a 700 bar nyomásszintre utal; az F60/F90 stb. felirat pedig a töltési tömegáramra, pl. 60/90 g_H2/s.) Fontos megemlíteni, hogy a nagy nyomású hidrogéntankolást nem közvetlenül a töltőállomás kompresszora biztosítja, hanem a kompresszor különböző, nagy nyomású puffertartályokat tölt, és ezen puffertartályokból történik a jármű tényleges tankolása. Tehát a megemelt (MF, HF) tankolási sebességek nem feltétlen igénylik – az egyébként igen drága – hidrogénkompresszorok módosítását, kapacitásnövelését, hanem alapvetően a puffertárolók méreteit kell növelni.

A 4. ábra szemlélteti egy teherautó hidrogéntároló rendszerén a kettős töltőcsonk (Twin Nozzle) valós kialakítást, amely ráadásul emelt (Mid Flow) töltési sebességre is képes (Twin Mid Flow technológia). A hivatkozott, a töltőcsatlakozóra vonatkozó ISO 17268-1 (Gaseous hydrogen land vehicle refuelling connection devices) szabvány jelen cikk írásakor publikálás alatt állt a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (ISO) honlapja alapján[1]. Ez a dokumentum meghatározza a komprimált gáz hidrogénnel üzemelő szárazföldi járművek (GHLV) üzemanyagtöltő-csatlakozóinak tervezési, biztonsági és üzemeltetési jellemzőit. Megjelenése után ez fel fogja váltani az e területen korábban alkalmazandó ISO 17268:2020 szabványt. E szabvány a csatlakozó és a fúvóka mellett kiterjed a H₂-töltő és a jármű közti kommunikációs hardverre is. A Twin Mid Flow technológia abból a szempontból is kedvező, hogy 700 bar nyomásszint esetében jelenleg is használt, infravörös kommunikációs megoldás ugyanúgy használható, tehát ezen sem kell érdemben változtatni. (A High Flow töltési sebesség esetében a kommunikációs szabványon várhatóan fejleszteni kell majd, ami 2028 körül várható.)

A fejlesztési koncepció további előnye, hogy a jelenleg már létező, piacon lévő NF (Normal Flow) tankolásra alkalmas hidrogénüzemű járművek teljes mértékben kompatibilisek az emelt (Mid Flow) töltőállomásokkal; és ez megfordítva is igaz, a Mid Flow sebességű tankolásra alkalmasként piacra bocsátott járművek is teljes mértékben kompatibilisek a jelenleg működő NF (Normal Flow) töltőállomásokkal. Az MF technológia megjelenése tehát nem okoz gondot a már meglévő járművek vagy töltőállomások kompatibilitása szempontjából. A nehézséget, pontosabban változást a HF (High Flow, 300 g_H2/s) technológia megjelenése okozhat, mert ez esetében csak az eleve HF-re fejlesztett H₂-töltőállomások lesznek kompatibilisek az eleve HF-re fejlesztett járművekkel. Azonban ahogy már említettük, a HF töltési technológia csak a nehézgépjárművek (pl. teherautók) esetében várható, mert a személyautók töltési sebessége a jelenlegi protokoll és technológia mellett is már versenyképes.

A két töltőpisztollyal rendelkező diszpenzerek a piacon már jelenleg is elérhetők, több gyártónál is. A következő ábra azt a konfigurációt mutatja, amikor egyetlen Mid Flow diszpenzer segítségével könnyű (LCV) és nehézgépjárművek (HDV) is tankolhatók, de utóbbi akár Twin – dupla sebességű – megoldással.

A fentiekben vázolt H₂-töltési koncepció az AFIR (EU/2023/1804[1]) rendelettel is teljes mértékben kompatibilis, amennyiben az AFIR szerinti min. 1 tonna_H2/nap tankolási kapacitás is megvalósításra kerül.

A RHeadHy projekt

A fentiekben leírtak már „projektesítve” vannak az EU-ban. A Clean Hydrogen Partnership által támogatott RHeadHy projekt (2023-2027) célja nagy kapacitású töltőállomás kifejlesztése nehézgépjárművek számára, 80-–100 kg_H2 töltési kapacitás biztosítása 10 perc alatt, amely már a 40 tonnás kamionok esetében is versenyképesen használható alternatívát jelent [2]. Ehhez a fent már említett, 300 g_H2/s max. töltési sebesség, azaz a High Flow (HF) töltőállomás, illetve tankolási protokoll megvalósítása szükséges. E projektben 9 európai szervezet, 8 iparvállalat[1] és egy kutatóintézet működik együtt három tagállamból (Franciaország, Németország, Hollandia). A projekt keretében először megtervezik és meghatározzák a hidrogéntöltő-állomást, hogy ez megfelelő input paramétereket, jellemzőket szolgáltasson az alkatrészfejlesztéseknek. A nagy kapacitású töltőállomás alkatrészeit ezután úgy fejlesztik ki és gyártják vagy optimalizálják, hogy megfeleljenek ezeknek a specifikációknak. A komponensek segítségével két nagy áramlási sebességű (HF) hidrogén-töltőállomást állítanak össze; ezután ezeket tesztelni fogják a megcélzott áramlási teljesítmény elérése érdekében. A tervek szerint 2028-ra érnék el a nagy kapacitású (HF) töltőállomások terén a TRL-9 érettségi szintet.

A RHeadHy projekt vállalásai közé tartozik a hidrogén-töltőállomások alkatrészeinek szabványosítása és tanúsítása a gyors bevezetés, valamint a piacra kerülés biztosítása érdeké-ben. Továbbá az ultra gyors töltéshez kapcsolódó protokoll kidolgozása és demonstrálása is.

A RHeadHy projekt egyik „mellékága”, hogy a főbb konzorciumi partnerekkel, a Hydrogen Refueling Solutions (HRS) és az ENGIE vállalatokkal a Toyota Motor Europe együttműködési megállapodást írt alá 2025 januárjában. Ennek keretében a Toyota biztosít egy tesztpadot és egy Twin Mid Flow technológiával felszerelt teherautót. A Hydrogen Refueling Solutions és az ENGIE új generációs, ezzel az innovációval kompatibilis hidrogén-töltőállomásokat fog kifejleszteni, amelyeket a RHeaDHy projektben 2025 negyedik negyedévétől tesztelnek. A Twin Mid Flow az együttműködő vállalatok számára egy következő lépcsőfok a hidrogén-töltőinfrastruktúra fejlődéséhez, terjedéséhez vezető úton. E töltőállomások telepítési költségei – a források alapján – jelentősen alacsonyabbak lesznek, ami hozzájárul a hidrogén-infrastruktúra telepítésének felgyorsításához.

Készítette: Mayer Zoltán, MHTE

Ez a cikk PDF formátumban is elérhető.

Források:

[1] Vincent Matellaer (Toyota Motor Europe): Meeting AFIR for LDV and HDV in a cost-efficient way. Előadás: 2025.04.29. MHTE tagvállalati hidrogén workshop, Budapest.

[2] RHeadHy projekt honlapja: https://rheadhy.eu/

[3] Toyota Motor Europe: Toyota partners with Hydrogen Refuelling Solutions and ENGIE for a fast and cost-efficient hydrogen refuelling infrastructure. Press Release, 28 January 2025.

---

Lábjegyzet:

(1) SAE: Society of Automotive Engineers. https://www.sae.org/

(2) AFIR: az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2023/1804 rendelete (2023. szeptember 13.) az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájának kiépítéséről, valamint a 2014/94/EU irányelv hatályon kívül helyezéséről.

(3) https://www.iso.org/standard/86283.html

(4) Konzorcium: ENGIE, Hydrogen Refueling Solutions (HRS), Alfa Laval, Benkei, Emerson, Forvia.faurencia, Lauda, Tescom, ZBT.

Jelen cikk egyrészt egy konkrét, jelenlegi méretrekordernek számító németországi hidrogénprojektet mutat be, majd második részében olyan jelentős – európai – projekteket sorol fel, amelyek a közelmúltban részesültek pozitív beruházási (FID) döntésben, vagy sikeres finanszírozási konstrukciót építettek fel rájuk, vagy éppenséggel kötelező érvényű hidrogén felvásárlási (offtake) szerződést sikerült megkötni.

Németország legnagyobb kapacitású protoncserélő-membrános (PEM) elektrolizálóját helyezte üzembe ludwigshafeni telephelyén a BASF 2025 március közepén. A kibocsátásmentes hidrogéntermelést biztosító elektrolizáló 54 MW teljesítményű, ezzel óránként akár egy tonna, éves szinten pedig kb. 8.000 tonna hidrogént képes előállítani, amellyel a vegyipari komplexum főüzemét látja el. A kétéves tervezési és építési időszakot követően az üzemet március közepén hivatalosan is felavatta a vegyipari óriáscég, Rajna-vidék-Pfalz tartomány kormányzat és a szövetségi kormány több vezető tisztségviselője jelenlétében.

A Siemens Energy-vel együttműködésben épített üzem összesen 72 elektrolizáló stack-et foglal magába, amelyeket megújuló villamos energiával látnak el a kibocsátásmentes, „zöld” hidrogén előállítása céljából, melynek eredményeként kisebb karbonlábnyomú vegyipari termékek előállítására vált képessé a BASF. A vegyi termékek alapanyagaként történő felhasználása mellett az előállított hidrogénből a Rajna-Neckar régió hidrogén-töltőállomásaira is szállítanak majd az itt előállított hidrogénből, ezzel is támogatva a térség hidrogénmobilitásának, illetve tágabb értelemben a hidrogéngazdaságának fejlődését is.

A német Szövetségi Gazdasági és Éghajlatvédelmi Minisztérium 124,3 millió euróval támogatta az elektrolizáló rendszer megvalósítását, amelyből 37,3 millió eurót Rajna-vidék-Pfalz tartomány kormánya biztosított. A BASF magántőkéből megvalósított beruházása mintegy 25 millió eurót tesz ki a projektben. A „Hy4CHem” nevet viselő projekt korábban IPCEI státuszt is elnyert (Important Project of Common European Interest)¹.

Az átadó ünnepségen Katja Scharpwinkel, a BASF SE igazgatótanácsának tagja és egyben a ludwigshafeni telephely igazgatója elmondta: „Az elektrolizáló üzembe helyezése lehetővé teszi számunkra, hogy ügyfeleinket alacsonyabb karbonintenzitású termékekkel lássuk el, ezzel támogatva őket is éghajlati céljaik elérésében. Ugyanakkor ezáltal a legnagyobb telephelyünkön tapasztalatokat szerzünk egy olyan rendszer integrálásával és üzemeltetésével, amely egy újabb lépéssel közelebb visz minket a ludwigshafeni főüzemünk átalakításához. Örülünk annak, hogy a szövetségi kormány és a tartományi kormányzat felismerte ennek a technológiának a fontosságát, és jelentős támogatást nyújtott számunkra a projekt megvalósításához.”

A BASF ludwigshafeni telephelyén a hidrogént többek között ammónia, metanol és vitaminok előállítására használják, amit eddig elsősorban földgáz vízgőzös reformálásával (SMR eljárással) állítottak elő, valamint melléktermékként is keletkezett hidrogén bizonyos vegyipari folyamatokból. A nagyléptékű elektrolízis üzemmel a BASF most fontos lépést tesz a hidrogénelőállítási technológia átalakítása terén. Ezzel a zöld hidrogén alapú fejlesztéssel évi kb. 72.000 tonnával csökken az üvegházhatásúgáz-kibocsátás a BASF fő üzemében.

A fenti, már üzembe helyezett és rekord méretűnek számító hidrogénprojekt mellett az utóbbi időszakban megszületett több olyan végső beruházási döntés (FID, Final Investment Decision) is Európában, amelyek szintén jelentős léptékű hidrogénprojektek megindítását vetítik előre. Ezek bizakodásra adnak okot, mert azt üzenik, hogy a jól megalapozott, kereskedelmileg jól előkészített hidrogénprojektek a mostani, viszonylag kedvezőtlen környezetben is megvalósíthatók. A következő, közel sem teljeskörű felsorolásban tehát pozitív példák találhatók FID beruházási döntésekre, hidrogén végfelhasználói (offtake) szerződésekre vagy jelentős projektfinanszírozási megoldásokra:

• a GreenH és a Luxcara vállalatok pozitív beruházási döntést hoztak a norvégiai Bodø hidrogénprojektről, amely mögött 87 millió eurós finanszírozási csomag áll. A létesítmény napi 8,5 tonna hidrogén előállítására lesz képes. A projekt első fázisában 20 MW elektrolizáló létesül és lép üzembe már 2026-ban. Az előállított hidrogént főként hajózási célokra használják (részletek)
• a Repsol január végén több mint 800 millió eurót érintő befektetési döntést hozott a Tarragona Ecoplanta projektről, amely Európában úttörő szerepet játszik a megújuló metanol előállításában. Az új üzem évente akár 400.000 tonna települési szilárd hulladék feldolgozására és 240.000 tonna megújuló üzemanyag és körkörös termék előállítására lesz képes (részletek)
• a Lhyfe bejelentette, hogy ötödik zöldhidrogén-termelő létesítményét építi meg Franciaországban, ezúttal 5 MW elektrolizáló kapacitással, amelynek üzembe helyezését 2026-ra tervezik (részletek)
• a British Petrol (bp) és az Iberdrola februárban megkezdte a 25 MW elektrolizáló kapacitással rendelkező közös projektje építését. A projekt a bp Castellón-i finomítója mellett létesül és várhatóan 2026 második felében lép üzembe. Az elektrolizálók üzemeltetéséhez szükséges megújuló alapú villamos energiát PPA megállapodáson keresztül az Iberdrola közeli szél- és naperőműveiből biztosítják (részletek)
• az RWE és a TotalEnergies hidrogén felvásárlási (offtake) szerződést kötött idén márciusban, amely 30.000 t/év zöld hidrogén felvásárlására terjed ki, 2030-tól induló tizenöt éves időszakra. A zöld hidrogén a TotalEnergies Leuna-i (Szászország-Anhalt) finomítójában fogják felhasználni (részletek)
• márciusban a Lhyfe és az Inocel cégek kötöttek hidrogén offtake szerződést. Igaz, ez viszonylag kis volumenre, 140 tonnára és 4 éves periódusra szól, de minden, immáron kötelező jogi erővel bíró hidrogén offtake szerződést meg kell becsülni, mert ezek járulnak hozzá jelentős mértékben a hidrogénszektor, illetve a hidrogénpiac felfuttatásához. E projekt különlegessége, hogy a telepített, energiatermelési célú üzemanyagcellákat gyártó Inocel tesztlétesítményének hidrogénellátását fogják megoldani (részletek)
• az Európai Beruházási Bank (EIB) hozzájárulásával összesen 430 millió euró finanszírozás biztosított a Galp olajipari cég két hidrogénprojektjére. E két projekt a portugáliai Sines-ben található olajfinomító átalakítását szolgálja, amelynek keretében egyebek mellett (pl. biofinomító üzemegység fejlesztése) 100 MW elektrolizáló-kapacitás is létesül, amely kb. 15 ezer tonna/év zöld hidrogén lesz képes előállítani (részletek)
• az Európai Beruházási Bank (EIB) és a Breakthrough Energy Catalyst 70 millió eurós finanszírozási kötelezettségvállalást nyújt a németországi székhelyű INERATEC, e-üzemanyaggal (e-fuel) foglalkozó vállalatnak. Az EIB kockázati kölcsönre, míg a Breakthrough Energy Catalyst bizonyos finanszírozási feltételek teljesülése esetén elérhető támogatásra vállalt kötelezettséget. A csomag az INERATEC széndioxid-semleges, e-fuel üzemanyagot, illetve e-SAF (Sustainable Aviation Fuel) előállító üzemét támogatja Frankfurtban, valamint a további kutatást és fejlesztést. A frankfurti üzem Európa legnagyobb üzemének számít majd, amikor várhatóan még 2025-ben működésbe lép (részletek)

Forrás:

BASF Business & Financial News: BASF commissions 54-megawatt water electrolyzer. 17 March, 2025.

1. A negyedik Hidrogén IPCEI Európai Bizottsági jóváhagyása – Hy2Move. https://www.hfc-hungary.org/a-harmadik-hidrogen-ipcei-projekt-europai-bizottsagi-jovahagyasa/ ↩︎