MHTE

Világrekorder méretű, 60 GW-os hidrogén projektet jelentett be a Green Hydrogen International (GHI) projektfejlesztő start-up cég Texas államban „Dubbed Hydrogen City” néven. (A 60 GW esetünkben a projekthez kapcsolódó megújuló energiatermelő kapacitást, napelemes és szélerőműves kapacitásokat együttesen jelenti.) A projekt integrált hidrogén előállítást, tárolást és szállítást egyaránt magába foglal: ~2,5 millió t/év(!) zöld hidrogént terveznek így előállítani. Ha a projekt e formájában ténylegesen megvalósul, az az USA szintjén is kiugró léptékű hidrogéntechnológiai fejlesztés lenne, Texast pedig az USA – sőt a világ egyik – meghatározó zöld hidrogén termelő és elosztóközpontjává (hydrogen hub), illetve hidrogén innovációs központjává tenné.

Az előállított éves mennyiségből már következik, de a mellékelt ábrán is látható, hogy ilyen mennyiségű hidrogén tárolására már csak föld alatti geológiai tárolók használhatók, így a Piedras Pintas Salt Dome nevet viselő sókavernákat (salt caverns) fogják majd tárolásra használni, amelynek tárolókapacitása 6 TWh. A fejlesztés Texas egyik ritkán lakott területén, Duval megyében történne.

Az előállítás vagy a tárolás helyéről csővezetéken szállítják majd a hidrogént a környező – jellemzően a Mexikói-öböl kikötőiben (Brownsville-ben, Corpus Christi-ben) található – üzemekbe, ahol zöld ammóniát, fenntartható repülési üzemanyagot (SAF), és egyéb üzemanyagokat állítanak majd elő. Emellett a vezetékrendszer potenciálisan képes lesz hidrogénüzemű erőművekbe is szállítani a hidrogént. A zöld hidrogén jövőbeni felhasználóival most zajlanak a tárgyalások. A fenntartható repülési üzemanyagokon belül komoly esély lehet a zöld rakétahajtó-anyagként történő felhasználásra is, mivel Brownsville-ben található a „Space-X” – Elon Mask révén meglehetősen ismert, magánkézben lévő űripari vállalkozás – központja is.

A projekt a GHI szándékai szerint több fázisban valósul meg, és az első fázis, ~2 GW megújuló energia kapacitással, és két sókaverna tárolóval várhatóan 2026-ig működésbe lép. A teljes kiépítettség elérésekor a tervek szerint több mint 50 sókaverna fog működni hidrogéntárolás céljából a Piedras Pinta sóformációban. A nagyléptékű geológiai tárolókapacitás a projekt egyik kulcseleme, ugyanis részben ennek segítségével érhető el az elektrolizálók minél magasabb kihasználtsága, illetve az időben fluktuáló jellegű előállítás és a viszonylag folyamatosan jelentkező hidrogénigények közti puffertárolás megvalósítása. A sóformáció 6 TWh tárolókapacitása hasonló jellegű zöld hidrogén „hub” szerepet tudna biztosítani, mint amilyet a földgázpiac területén a „Henry Hub” játszik jelenleg.

A projektfejlesztő Green Hydrogen International arra épít, hogy a „Dubbed Hydrogen City” a hidrogénipari fejlesztés szempontjából nagyon szerencsés helyen fekszik: nagy megújuló energia potenciállal, valamint alacsony termelési költséggel jellemezhető megújuló energia termelés lehetősége, nagyméretű elérhető földterületek, geológiai tárolók (sókavernák) elérhetősége, és Corpus Christi nevű kikötő közelsége, amely jelenleg is a hagyományos fosszilis energiahordozók egyik fő szállítási csomópontjaként funkcionál, és számos jelentős, potenciális hidrogénfelhasználó.

A „világszintű” jelző használata nem túlzás, mivel ez a projekt önmagában a világ jelenlegi (szürke) hidrogén termelésének kb. 3,5%-át adná. Természetesen még korai projektfázisban van, és egyebek mellett a projekt bankképessé (’bankability’) tétele az egyik kulcsfontosságú elem lesz a tényleges megvalósítás felé vezető úton. Csak megemlítjük, hogy világban van még néhány, GW léptékű zöld hidrogén projektterv, de ezek között is a Texasban tervezett Hydrogen City egyelőre a legnagyobb:

• korábbi rekorder a ’Western Green Energy Hub’ projekt Nyugat-Ausztráliában, amely 50 GW nap- és szélerőműves kapacitással tervez zöld hidrogén előállítást,
• 45 GW, szintén nap- és szélerőműves kapacitásra építő hidrogén projekt Kazahsztánban,
• nem egyazon telephelyen, sőt nem egyazon országban valósulna meg, de megemlíthető a ’HyDeal Ambition’ projekt, amely ~67 GW kapacitásra épülne és Spanyolország, Franciaország, valamint Németország több telephelyén együttesen valósulna meg.

Források:

Rechargenews.com

Green Hydrogen International Corp.: https://www.ghi-corp.com/

A Volánbusz Népliget központi buszállomásán 2022.02.09-én tartott sajtótájékoztató keretében mutatták be a Solaris Urbino 12 Hydrogen üzemanyag-cellás autóbuszát, amely közel egy hónapos magyarországi tesztelésen vesz rész. A 12 méter hosszú, 3 ajtós autóbuszt a Volánbusz üzemelteti Kőbánya-Kispest és Vecsés közti vonalon, „normál” közforgalmú személyszállítási szolgáltatás keretében. Ezzel végre Magyarországon is megindul a hidrogén üzemanyag-cellás buszokkal kapcsolatos közvetlen tapasztalatszerzés, mind az üzemeltetők, mind az utazóközönség oldaláról, és reményeink szerint ez hozzájárul a későbbi széleskörű hazai terjedéshez.

A 2021-ben elfogadott Nemzeti Hidrogénstratégia egyik prioritást élvező cselekvési területe a Zöld Busz Program, amely egyik első lépéseként kerül most Budapesten és környékén „élesben” tesztelésre a hidrogén üzemanyag-cellás busz. E programot és konkrétan a mostani tesztelést a HUMDA (Magyar Autó-Motorsport és Zöld Mobilitás-fejlesztési Ügynökség Zrt.) szervezi.

A busz a Linde Zrt. budapesti telephelyén található töltőállomáson kerül feltöltésre – zöld, azaz megújuló energia alapon előállított – hidrogénnel.

Magát a buszt a Solaris magyarországi képviselete, a Prim-Vol Trade Kft. biztosítja. A Solaris Urbino 12 Hydrogen egy 70 kW teljesítményű üzemanyag-cellával, külső forrásból is tölthető akkumulátorral, valamint közel 37 kg tárolására alkalmas hidrogéntankkal rendelkezik, amely 350-400 kilométer hatótávot képes biztosítani.

Bíztató, hogy a sajtótájékoztatón a Volánbusz valamint a MÁV vezérigazgatói is pozitívan nyilatkoztak a hidrogén üzemanyag-cellás járművek alkalmazásának lehetőségéről.

További információk és képek: Indóház, HUMDA.

Frissítés (2022.03.04.):

A a Prim-Vol Trade Kft. – és a Linde Zrt. – jóvoltából 2022. március 2-án Egyesületünk érdeklődő tagjainak (~30 főnek) egy szakmai program keretében a Solaris szakembere bemutatta buszt, illetve mivel mindez a busz „pihenő” (feltöltési) idejében történt, a Linde említett telehelyén, ezért a Linde szakemberei egyidejűleg magát a töltőállomást is be tudták mutatni. Szerencsés helyzet volt, mivel így gyakorlatilag éppen tankolás közben volt megtekinthető a busz. Az érdeklődők pedig akár a Volánbusz „normál” járataként is kipróbálhatták Vecsésre.

A Solaris Urbino 12 Hydrogen 400-450 km hatótávot ad meg. A budapesti teszt során, februári időjárási viszonyok és valós felhasználási körülmények közt a 400 km hatótáv reálisan elérhető. A konkrét budapesti teszt során napi 250-280 km-t tett meg a busz. (Hétvégi napokon a ritkább járatsűrűségből fakadóan kevesebbet.) A busz 350 bar-os (Type-IV) tartályokból álló hidrogéntároló rendszere összesen bruttó 37,5 kg hidrogént tud befogadni, de teljesen nem lehet „kiszárítani” a tankor, hanem ebből (nettó) ~34,2 kg-ot lehet felhasználni, ami elég a fent említett menettávra. Ez kb. 8-8,5 kg/100 km fajlagos fogyasztást jelent, ami hétvégi – kevésbé „hektikus” forgalomban tovább csökkenhet. A busz meghajtásáról két darab, háromfázisú, asszinkron elektromos kerékagymotor (125 kW/db) gondoskodik, így a motor helyfoglalása sem vesz el hasznos utasteret. Az Urbino Hydrogen busz széndioxid közegű hőszivattyúőval rendelkezik, amely a hűtési-fűtési igényeket kiszolgálja, ráadásul meglehetősen energiahatékony módon, ugyanis az üzemanyag-cella hulladékhőjét tudja használni a hőszivattyú. Részben ez az oka, hogy a busz hatótávja kevéssé függ a külső környezeti hőmérséklettől. A fenti, hatékonysági tulajdonságokból az is következik, hogy egy ugyanilyen hatótávval rendelkező, tisztán akkumulátoros busz – a jármű jogszabályi súlyhatárai miatt – kb. 10 fővel kevesebb utaskapacitással rendelkezne, mivel az azonos hatótávhoz szükséges nagyobb akkumulátortömeg ennyi utast „szorítana ki”. A konkrét modell (Urbino 12 Hydrogen) 33 ülőhellyel, összesen pedig 89 utasférőhellyel rendelkezik. A busz hidegindítása -25 ^oC-ig gond nélkül (azaz külső elektromos betáp nélkül) megoldható. A busz egy 70 kW-os Ballard üzemanyag-cellával rendelkezik, amit kiegészít egy Solaris High Power (30,4 kWh / 650 V DC) akkumulátor is, mely utóbbit szükség esetén külső elektromos forrásból is lehet tölteni, azaz e modell lényegében plug-in hibrid jármű.

A nehézségeket is meg kell említeni. A Solaris gyártói kapacitása üzemanyag-cellás busz tekintetében egyelőre viszonylag kicsi: 2022-ben kb. 100 db-ot terveznek gyártani, de a növekedés üteme nagyon dinamikus; a megrendelői oldalon különösen nagy az érdeklődés a zéró emissziós hajtásláncú buszaik felé.

Ez úton is köszönjük a Solarisnak, illetve a Prim-Vol Trade Kft.-nek, és Linde Zrt-nek, hogy lehetőséget biztosítottak az üzemanyag-cellás busz megtekintésére, illetve szakértői helyszíni „kalauzolást” adtak mindehhez. A buszról és a bemutatójáról szóló kisfilm a következő videón megtekinthető.

A 2022-es Pekingi Téli Olimpia során a hidrogén is fontos szerepet játszik. A Pekingi Közlekedési Vállalat (Beijing Public Transport Group) – további – 212 db üzemanyag-cellás buszt állít forgalomba a helyi közlekedési rendszerben, és nem csak a Yanqing-i versenyszektorban a sportolók szállítására, hanem a tágabb régióban a látogatók, szurkolók közlekedési igényeinek kiszolgálására is.

• 

• 

A kínai szervezők jelentős cégekkel kötöttek megállapodásokat a hidrogén alapú mobilitás és kapcsolódó töltőinfrastruktúrájának kiépítésére, így pl. az Air Liquide és a Shell épített a közelmúltban hidrogén töltőállomásokat. A buszok nagy részét a Foton nevű cég gyártja (Foton AUV BJ6956 hydrogen fuel cell bus – lásd a mellékelt képeken), de az – USA-ban és Európában jobban ismert – Cummins is 74 db üzemanyag-cellás buszt tesztel Zhangjiakou-ban, az olimpia egyik társrendező, Pekinggel szomszédos városban, azaz az egyik fontos versenyzóna helyszínén. A különböző források jelentősen eltérő busz darabszámokról adnak hírt, de ennek az az oka, hogy a 4,6 milliós Zhangjiakou-ban 2021-ben már üzemelt 444 db hidrogénüzemű busz, és ezt egészíti még ki a fent említett további 212 db busz, azaz egy nagyon jelentős (650+) méretű hidrogén FCEV buszflotta jön létre. Ez több, mint az EU-ban pillanatnyilag futó FCEV buszok együttes száma. Ennek oka, hogy a Téli Olimpia előkészítése már 6 éve zajlik és a hidrogéntechnológiai fejlesztések is több éve zajlanak Zhangjiakou-ban, így a helyi FCEV buszflotta mérete is fokozatosan nőtt. A régió tehát már korábbról is meglehetősen jelentős tapasztalatokkal rendelkezik a hidrogén üzemű mobilitás területén, mivel eddig összesen 21 millió km-t tett meg a meglévő flotta és eközben tízmilliós nagyságrendű utast szállított.

A Téli Olimpia kezdetére – a fent említett, korábbi fejlesztések eredményeként – összesen 8 hidrogén-töltőállomás létesült a városban, és ezek közt a legnagyobb 1.000 kg/nap kapacitású. Az FCEV buszokat napi 14 órában üzemeltetik majd, viszonylag hideg időjárási körülmények között, a legforgalmasabb buszútvonalakon, így ez valós körülmények közti, remek tesztlehetőséget is biztosít, ráadásul nem egy vagy néhány busszal, hanem egy kifejezetten jelentős méretű flottán.

Az üzemanyag-cellás buszflotta üzemeltetését zöld hidrogénnel oldják meg, amelynek felét a Shell – pontosabban a Shell China és a Zhangjiakou City Transport Construction Investment közös vállalata – által Zhangjiakou-ban telepített 20 MW-os elektrolizáló termeli, és a Shell – az Air Liquid mellett – hidrogén töltőállomásokat is épített a helyszínen. Tervek már jelenleg is léteznek arra vonatkozóan, hogy ezt az elektrolizáló rendszert 60 MW-ra bővítsék a következő két évben. Az elektrolízishez szükséges megújuló alapú villamosenergiát onshore szélerőművekből biztosítják. Ez azt is jelenti, hogy az Olimpia után e kiterjedt technológiai fejlesztések a Beijing-Tianjin-Hebei régió hidrogén alapú, zéró emissziós közlekedésének fejlesztését szolgálják.

Csak közvetetten kapcsolódó hír, de megemlítjük, hogy a világ legnagyobb FCEV buszflottája mellett 2021 óta a világ jelenlegi legnagyobb hidrogén töltőállomása is Kínában üzemel, ráadásul szintén Pekingben. A Daxing nevű hidrogén töltőállomás 4.800 kg/nap(!) kapacitású, összesen 8 db diszpenzerrel rendelkezik, ezáltal akár max. ~600 hidrogénüzemű járművet képes feltölteni egy nap alatt (személyautót, furgont, buszt, teherautót). A töltőállomás tulajdonosa és üzemeltetője a Beijing Hypower Energy Technology Ltd., technológiai beszállítója az Air Liquide Csoport egyik leányvállalata. A rekorder töltőállomás részét képezi a 200.000 m² alapterületű, Pekingi Nemzetközi Hidrogén Energetikai Demonstrációs Zónának (Beijing International Hydrogen Energy Demonstration Zone). E létesítmény egy technológiai park, ahol K+F+I, tesztelési és egyes gyártási tevékenységeket is végeznek, de nagy része – így pl. a töltőállomás is – nyitott a nyilvánosság részére is.

• 

• 

Források:

www.sustainable-bus.com/fuel-cell-bus/fuel-cell-buses-winter-olympic-china-2022-zhangjiakou/

www.petrolplaza.com/news/27660

www.carnewschina.com/2021/12/15/600-baics-foton-hydrogen-buses-will-serve-the-beijing-winter-olympics/

Az Európai Bizottság 2021 december 15-én publikálta a „Hydrogen and decarbonised gas package” (a továbbiakban röviden: ’Gas Package’ vagy ’csomag’) nevű jogszabálycsomagját, néhány egyéb, de részben kapcsolódó szakterületre vonatkozó stratégiával együtt (pl. a metánemisszió csökkentésére vonatkozó stratégia^[1]). A Gas Package alapvetése, hogy az EU gazdaságának dekarbonizációja kizárólag az elektrifikáción keresztül nem valósítható meg, a mély dekarbonizációhoz a hidrogén és hidrogéntechnológiák alkalmazása elengedhetetlen. Ennek és a 2020-ban elfogadott EU-s Hidrogén Stratégiának megfelelően a Gas Package fokozatosan ki kívánja váltani a földgázt^[2] környezetkímélőbb gázokkal, és már 2030-ra meg kíván teremteni egy EU szintű belső hidrogénpiacot, amely nyitott, dinamikus, és amelyben a hidrogénnel ugyanúgy lehet majd kereskedni, mint a mostani energiatermékekkel.

A Gas Package fő céljai:

• megújuló alapú és low-carbon gázok integrációjának elősegítése a meglévő gázhálózatokba,
• lehetővé tenni dedikált hidrogén-infrastruktúra és -piac létrejöttét és fejlődését, bele értve akár az EU-n kívülről érkező hidrogén importot is, valamint azt, hogy a hidrogén az energetikai rendszer szerves részévé váljon,
• jobban integrált hálózattervezés kikényszerítése a tagállamokban, illetve EU szinten a villamos energia, földgáz- és hidrogénhálózatok között, továbbá az ilyen irányú fejlesztések vonzóvá, kiszámíthatóbbá tételét a beruházások számára,
• a fogyasztók elkötelezettségének és lehetőségeinek előmozdítása a megújuló alapú és a low-carbon gázpiacokon.

Maga a Gas Package „csak” két jogszabálytervezetből áll, de ezek önmagukban is meglehetősen terjedelmesek és komplexek:

• irányelv: a megújuló alapú gázokról, földgázról és hidrogén belső piacára vonatkozó szabályokról szóló irányelv tervezete (COM(2021) 803 final), és
• rendelet: a megújuló alapú gázokról, földgázról és hidrogén belső piacára vonatkozó rendelet tervezete (COM(2021) 804 final).

Az irányelv tervezetének fő céljai közé tartozik, hogy elhárítsa a hidrogén szempontjából a piachoz és a gázhálózatokhoz való hozzáférés előtt álló akadályokat, a fogyasztóknak minél több esélyt biztosítson arra, hogy választási lehetőségük legyen „zöld” vagy low-carbon gázok fogyasztását választani; egyértelmű tanúsítási rendszert hozzon létre a low-carbon hidrogénre. A low-carbon hidrogén esetében legalább 70%-os mértékűnek kell lennie az elért ÜHG kibocsátás-csökkenésnek; ennek módszertanaként az életciklus alapú kibocsátásokat választja, és az ÜHG kibocsátáscsökkenés számításának konkrét módszertanát egy felhatalmazáson alapuló jogszabályra bízza, amelyet 2024-ig kell megalkotni. (Az egyelőre hiányosság, hogy a tervezet nem definiálja a „benchmark”-ot, amelyhez képest az említett 70%-os csökkentést el kell érni.) Az irányelv már most lehetőséget ad arra, hogy az említett százalékos megtakarítási értéket 2030 után megemeljék az új hidrogéntermelő létesítmények esetében. Általános jellegű cél, hogy egy EU-szerte működő és alkalmazható, low-carbon hidrogén tanúsítási rendszert alakítsanak ki, amely egyébként más low-carbon üzemanyagokra is alkalmazható lesz.

A csomag általános megközelítése, hogy a hidrogént elsődlegesen ott használják majd, ahol az elektrifikáció nem, vagy csak nehezen lenne megvalósítható; ilyen területek pl.: egyes energiaintenzív iparágak (pl. finomítók, műtrágya gyártás, acélgyártás) és egyes szállítmányozási formák (pl. hajózás, repülés, nehézgépjárművek). A low-carbon és a megújuló alapú gázok támogatásának fő célja e szektorok dekarbonizációja, valamint ezen kívül hozzájárulás a következő stratégiai célokhoz:

• a villamos energia rendszer rugalmasságának növelése a Power-to-X technológiák révén,
• ellátásbiztonság növelése a földgázimportnak való kitettség csökkentése révén, és
• a megújuló alapú villamos energia tárolásának (nagyobb mértékű termelésének) lehetővé tétele.

A hidrogénre, illetve hálózatára vonatkozó gázpiaci szabályok jelentős részben hasonlóak lesznek, mint az eddig ismert és alkalmazott szabályozási alapelvek, mint pl. harmadik feles hozzáférés (TPA), szétválasztási szabály („unbundling”) stb. Utóbbi alapján a hidrogénhálózattal kapcsolatos tevékenységeket, illetve a hidrogén előállítással, ellátással foglalkozó tevékenységeket el kell különíteni egymástól, ugyanazon gazdasági társaság (pl. egy gázipari TSO) nem végezheti egyszerre ezen tevékenységeket. Ez a szabály azonban – egy átmeneti időszak után – csak 2030-tól válik élessé. Általánosságban is igaz, hogy a piaci szabályok alkalmazása nagyjából két fázisra lesz osztható: a 2030 előtti, és az ezt követő időszakra.

Az irányelv tervezete elismeri a hidrogén import szerepét, különösen a csővezetékes szállítás esetét, amely az EU-n kívülről is érkezhet. A low-carbon hidrogén státusz megszerzéséhez az import hidrogénre is alkalmazandó min. 70%-os kibocsátáscsökkentési előírás; ez lényegében egy nemzetközi (EU-n kívüli országokra is kiterjedő) kibocsátás-csökkentés elszámolási módszertan, tanúsítási rendszer jövőbeni kialakítását és működtetését feltételezi. Az irányelv tervezet 2030-tól várja a hidrogén látványos, érdemi léptékű felfutását a gázhálózatokban.

Itt nem fejtjük ki egyenként, csak megemlítjük, hogy az irányelv a hidrogénhez kapcsolódóan egy fogalmi rendszert hoz létre, melyben egyebek mellett a következő definíciók szerepelnek: olyan fogalmakat definiál, mint pl.:

• low carbon hydrogen
• low carbon gas
• hydrogen system
• hydrogen storage facility
• hydrogen terminal
• low carbon fuels
• hydrogen interconnector
• hydrogen undertakings
• hydrogen quality
• …

A fogyasztók jogai szintén markánsan jelennek meg, mind a földgáz, mind a hidrogénpiac vonatkozásában: az információk átláthatóságának biztosítása (különösen a számlázás terén, és az árak összehasonlíthatóságát megkönnyítő eszközök elérhetősége terén), vagy a szolgáltatóváltás könnyítése. Például 2026-ra a szolgáltatóváltás 24 órán belül kivitelezhetőnek kell lennie. A szabályok minél inkább felhatalmazni kívánják a fogyasztókat, hogy megújuló alapú és/vagy low-carbon gázokat választhassanak, amikor energiafogyasztásukról döntenek.

Ami új és kifejezetten hidrogén-specifikus a szabályozási csomagban, hogy irányítási oldalról egy új struktúra is megjelenik, létre jön – nemzeti és EU szinten – a „hidrogén hálózat üzemeltető” funkció. Ennek EU szintű szervezete az ENNHO, azaz a „European Network of Network Operators for Hydrogen” lesz, amely a dedikált hidrogén infrastruktúra, határokon átnyúló együttműködések fejlesztését, hidrogén interkonnektorok létesítését koordinálja, és a szükséges technikai szabályokat dolgozza ki. A jövőbeni európai hidrogén hálózatok hatékony fenntartása érdekében ezek üzemeltetői lesznek felelősek a hidrogénszállító hálózatok üzemeltetésért, karbantartásért és fejlesztésért, szoros együttműködésben más országok hidrogén hálózat üzemeltetőivel, valamint más rendszerüzemeltetőkkel, amelyekkel a hidrogén hálózatok kapcsolatban állnak, ezáltal elősegítve az energiarendszerek integrációját („energy system integration”).

A bekeverés („blending”) kiemelten fontos kérdéskör. A tagállamoknak joga van annak eldöntéséhez, hogy bekever-e hidrogént a saját (nemzeti) fölgáz rendszerébe, ugyanakkor egy EU szintű, harmonizált megközelítés is kialakításra kerül a hidrogén gázhálózati bekeverése vonatkozásában. Ennek keretében egy maximálisan megengedett hidrogénkoncentráció („cap”) kerül megállapításra a határkeresztező pontokra, és az átviteli rendszerirányítóknak (TSO) képesnek kell lenniük az egységes EU-s hidrogénkoncentráció-határ alatti gázelegy fogadására. E megoldás a piaci szegmentáció kockázatát hivatott csökkenteni. A szomszédos TSO-knak joguk lesz szabadon megállapodni – az EU szinten megállapított limitnél – magasabb koncentrációjú hidrogén bekeverésről is a határkeresztező (interkonnektor) pontokon. A rendelettervezet jelenlegi változata szerint 2025.10.01-től az EU tagállamok TSO-inak a földgáz hálózat határkeresztező interkonnektor pontjain képesnek kell lenni maximum 5(V/V)%^[3] hidrogéntartalmú földgáz fogadására, ugyancsak a rendeletben meghatározott eljárásrend szerint.

A terjedelmes Gas Package hidrogén szempontú áttekintése folytatódik a „dokumentumok” menüpontban megtalálható közleményünkben.

Felhasznált forrás és a Gas Package közvetlen elérhetősége:

https://ec.europa.eu/commission/presscorner/detail/en/ip_21_6682

---

[1] Megemlítjük, hogy mindössze egy nappal a ’Gas Package’ publikálása előtt, december 14-én a Bizottság kiadta a „Hatékony és Zöld Mobilitási Csomagját” is (Efficient and Green Mobility Package), amely szintén számos joganyagot foglal magába, de ez – egyebek mellett – a hidrogén alapú mobilitás szempontjából releváns.

[2] Ugyanakkor a fosszilis alapú gázokra (így a földgázra) nincs meghatározva egy konkrét csökkentési, vagy kivonási ütemterv a csomagban. A Biztosság azt javasolja, hogy 2049 után már ne lehessen hosszú távú szerződéseket kötni ’unabated’ földgáz beszerzésére vonatkozóan.

[3] 5(V/V)% – térfogatszázalék.