A 2020 júliusában publikált EU-s Hidrogén Stratégia [COM(2020) 301 final] a kulcsfontosságúnak ítélt intézkedési javaslatai közt egyebek mellett javaslatot tett arra is, hogy a transzeurópai energetikai (TEN-E) – valamint a közlekedési (TEN-T) – infrastruktúrák szabályozási körébe kerüljön be a hidrogén infrastruktúra, ezáltal kezdődjön meg ennek tervezése pl. a tízéves hálózatfejlesztési tervekben[1] 2021-től. Bár a TEN-E szabályozás[2] szerteágazó és igen kiterjedt (mivel a gáz és villamosenergetikai hálózatokat is magába foglalja), jelen cikk keretében elsődlegesen a hidrogén jövőbeni szerepével, lehetőségeivel foglalkozunk, és lényegében csak a kontextus megértéséhez szükséges mértékig foglalkozunk a TEN-E általános vonatkozásaival.
Előzmények és az új szabályozás általános irányai
A TEN-E szabályozás eredetileg (2013-ban) a tagállamok közti, határkeresztező energetikai infrastruktúra tervezésében hozott új megközelítést. Segítette az érintettek regionális alapú összefogását, hogy kiválasszák és támogassák a közös érdekű energetikai infrastruktúra projektek (PCI, Projects of Common Interest) megvalósulását, amelyek összekötik az EU tagállamok energetikai hálózatait, összekötik az eddig elszigetelt régiókat az európai energetikai piacokkal, erősítik a határkeresztező kapacitások kiépülését, és segítsék a megújuló energiák integrációját. Egyebek mellett ezen energetikai PCI projektek segítik a tagállamokat a 2020-ra előírt mértékű határkeresztező kapacitások elérésében, az energiapiacok integrálásában, és az ellátásbiztonság javításában. Az utóbbi tíz évben ~95 energetikai PCI projekt kapott az EU-ban összesen kb. 4,7 milliárd EUR támogatást a CEF (Connecting Europe Facility) pénzügyi keretén keresztül.
A TEN-E szabályozás felülvizsgálatát a modernizáció igénye indokolta, ezen belül főként a Green Deal (az EU 2020-as Zöld Megállapodása) szerinti célokra történő reflektálás, nevezetesen a jövő tiszta energiarendszereit szolgálni képes infrastruktúra igényeknek való megfelelés. Konkrétabban ez azt jelenti, hogy új és felülvizsgált energetikai infrastruktúra kategóriák, valamint az infrastruktúra tervezés új módszerei fogják segíteni az elektrifikációt és a gázhálózatok dekarbonizációját a jövő energetikai rendszerében. Saját, „címszavas” meghatározása alapján az új TEN-E szabályozás „jövőállóvá” („future proof”) kívánja tenni Európa energetikai hálózatait.
A felülvizsgálat alatt álló TEN-E rendelet tervezete alapján a „hagyományos” földgáz és kőolaj vezetékek már nem lesznek alkalmasak a PCI státusz megszerzésére. Az energetikai infrastruktúrák kategóriáinak új és felülvizsgált változatai lesznek képesek támogatni az okos villamos hálózatokat, és lesznek képesek befogadni a megújuló energia alapú és low-carbon gázokat, köztük a hidrogént is. Előre láthatólag a felülvizsgált TEN-E rendelet már csak olyan projekteknek fogja biztosítani a PCI státuszt, amelyek esetében nincs más ésszerű alternatíva és hozzájárulnak az EU dekarbonizációs törekvéseihez.
Minden PCI-re jelölt projektnek kötelezően át kell esnie egy fenntarthatósági vizsgálaton; ennek keretében egyebek mellett minden PCI státuszra pályázó projektnek jelentősen hozzá kell járulnia a fenntarthatósághoz a megújuló energiák hálózati integrációja révén vagy az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése révén. Az intelligens és fenntartható energetikai infrastruktúra a gazdaság „zöld” fejlesztési szemléletű helyreállítását (green recovery), és jövőálló, rugalmas (resilient) infrastruktúráját szolgálja.
Hogyan támogatja az új TEN-E szabályozás a hidrogént és egyéb low-carbon gázokat?
Az Európai Bizottság az javasolja, hogy a hidrogén szállító infrastruktúrát és bizonyos típusú elektrolizálókat is vonják be a TEN-E rendelet hatálya alá, annak érdekében, hogy megkönnyítsék a hidrogén-infrastruktúra európai szintű tervezését. A 2020 júliusában elfogadott Európai Hidrogén Stratégia a zöld hidrogénnek ad prioritást, de egy átmeneti időszakban a low-carbon (alacsony szén-dioxid kibocsátással előállítható) hidrogénnek is jelentős szerepet szán a piaci felfutásban. A hidrogénszállító és -tároló infrastruktúra mindkettő – azaz a zöld és kék hidrogén – terjedését segíti; ahogy pedig az EU-s hidrogén igény és felhasználás mennyisége nő, ez egyre inkább dedikált hidrogén infrastruktúrákat fog megkövetelni.
A jelenlegi elképzelések szerint az EU jövőbeni hidrogén-infrastruktúrája jelentős mértékben a meglévő földgáz hálózatra épül majd (ezek megfelelően módosítása után), de a teljesen új és dedikáltan hidrogénre kiépülő infrastruktúrára is épít. (Mivel a Bizottság vizsgálatai alapján a meglévő hálózatok hidrogén szállításra történő alkalmassá tétele ~90%-kal olcsóbb, mint a teljesen új és tiszta hidrogén szállítására képes, „dedikált H2” infrastruktúra létesítése, ezért a TEN-E felülvizsgált tervezete mind az átalakított földgáz infrastruktúrát, mind az új („dedikált”) hidrogén infrastruktúrát tartalmazza.)
A meglévő földgázhálózat és a folyamatban lévő PCI projektek alkalmasak a biometán szállítására, ugyanakkor meg kell könnyíteni a megújuló energia alapú és low-carbon gázok befogadását is a gázhálózatokba. Ezért a Bizottság egy új beruházási kategória, az intelligens gázhálózatok létrehozását javasolja a jogszabálytervezetben, hogy lehetővé tegyék ezen új, tiszta gázok bevezetését a hálózatba a földgáz helyettesítése céljából. Ez az új beruházási „kategória” nem azt célozza, hogy további, határokon átnyúló vezetékeket kelljen létrehozni, hanem hogy elsődlegesen okos gázhálózati megoldások (smart gas grids) fogják jelenteni a gázhálózati átalakításokat a megújuló alapú és low-carbon gázok befogadása érdekében. Konkrétabban ezek főleg ICT alapú megoldásokat fognak jelenteni, pl. digitális rendszerek és komponenseik alkalmazását, szabályozó rendszerek, szenzorok, a vezetékekben kétirányú áramlást lehetővé tevő technológiák alkalmazását; mindezt a szállító hálózattól az elosztó hálózatokig.
Hatálybalépés
Az új TEN-E rendelet pontos hatályba lépési dátuma az Európai Parlament és a Tanács tárgyalási ütemtervétől függ. Időközben el kell kezdeni az ötödik PCI projekt lista megalkotását, amelynek várhatóan 2021 végére kell elkészülnie; és a tervek szerint az új TEN-E rendelet az ötödik PCI lista elkészültének időpontjára lépne hatályba.
Forrás: European Commission: Future-proofing Europe’s energy infrastructure. Revision of the TEN-E Regulation. (2020.12.15.)
[1] 347/2013/EU Rendelet a transzeurópai energiaipari infrastruktúrára vonatkozó iránymutatásokról és az 1364/2006/EK határozat hatályon kívül helyezéséről, valamint a 713/2009/EK, a 714/2009/EK és a 715/2009/EK rendelet módosításáról
[2] TYNDPs: Ten-Year Network Development Plans
