Hírek, dokumentumok

Az utóbbi időszakban két fontos területen is megjelentek új fejlemények EU-szinten:

• szeptember 18-án megnyílt a lehetősége – egyéb energetikai infrastruktra projektek mellett – hidrogén és elektrolizáló projekttervek benyújtására a 7. PCI (Projects of Common Interest) listára,
• szeptember 27-én az Európai Bizottság közzétette az Európai Hidrogén Bank második árverésének feltételeit (Terms & Conditions)

1. Hidrogén és elektrolizáló projekttervek is benyújthatók a soron következő PCI projektek (Közös Érdekű Projektek) listájára.

2024.09.18-án az Európai Bizottság hivatalosan megnyitotta a közös érdekű projektek (PCI, Projects of Common Interest) és a kölcsönös érdekű projektek (PMI, Projects of Mutual Interest) következő hullámának benyújtási folyamatát. A pályázati felhívásra 2024. november 18. éjfélig lehet jelentkezni.

Hogyan lehet pályázni? A hidrogén- és elektrolizáló projektek fejlesztői, akik PCI/PMI státuszt kívánnak szerezni, mostantól az ENTSOG online platformján keresztül nyújthatják be pályázatukat. A benyújtás technikai és formai részletei a pályázati kézikönyvben találhatók.

Fontos: ahhoz, hogy a hidrogénprojekt tervek felkerülhessenek az uniós PCI- és PMI-listákra, szerepelniük kell a Földgázszállító Rendszerüzemeltetők Európai Hálózata (ENTSO-G, European Network of Transmission System Operators for Gas) által kidolgozott 2024. évi tízéves hálózatfejlesztési tervekben (TYNDP). Ha egy hidrogénprojekt nem szerepel a 2024-es TYNDP-ben, akkor nem pályázhat erre az eljárásra. A TEN-E szabályok értelmében ez a követelmény nem vonatkozik az elektrolizáló projektekre.

Háttér: mindennek azért van jelentősége, mert a listára kerülő hidrogén és egyéb, az új TEN-E rendeletben meghatározott energetikai projektek egyszerűsített engedélyezési és szabályozási eljárásokban részesülnek, továbbá jogosultak lesznek az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközből (CEF) származó uniós pénzügyi támogatásokra. Az új, 2022-ben megjelent TEN-E Rendelet tette lehetővé, hogy különböző hidrogén-projektek (főként vezetékek, tárolók) és elektrolizáló projektek is – egyéb meghatározott energetikai infrastruktúrák mellett – PMI / PCI státuszt kapjanak. Részletes háttérinformációk az új TEN-E Rendeletről és a PCI/PMI hidrogén projektekről a Hidrogén Hírlevél 2023/2. lapszámában található.

Az ENTSO-G 2024. október 3-án technikai ülést tart, amelyen bemutatja az online jelentkezési eszközt, és megválaszolja a kapcsolódó kérdéseket. Ez a tájékoztató ülés különösen azon projektgazdáknak lehet releváns, akik korábban még nem használták ezt az eszközt.

További információk:

• a PCI / PMI projektek benyújtásának Európai Bizottsági weboldala,
• az ENTSO-G weboldala,
• a projekt kiválasztási kritériumok és eljárásrend az új TEN-E rendeletben található: (EU) 2022/869 Rendelet a transzeurópai energiaipari infrastruktúrára vonatkozó iránymutatásokról…,
• a teljes eljárás – a benyújtástól a végső jóváhagyásig – hidrogén projektek esetében a következő ábrán látható:

• Egyesületünk által készített kivonatolás a hidrogén projektekről a korábbi, jóváhagyott (6.) PCI listárol ezen a linken található,

Ez a bejegyzés PDF formátumban is letölthető.

2. Megjelentek az Európai Hidrogén Bank második aukciójának szerződéses feltételei (Terms & Conditions)

2024. szeptember 27.: az Európai Bizottság közzétette az Európai Hidrogén Bank második árverésének feltételeit (Terms & Conditions [1]), amely most 1,2 milliárd eurót irányoz elő „zöld”, pontosabban RFNBO-hidrogén előállítás támogatására. Az aukciót várhatóan 2024 december első hetében nyitják meg hivatalosan és két támogatási alrendszert fog tartalmazni:

• 1 mrd € fogja szolgálni a zöld hidrogén előállítást, és
• 200 millió € fogja szolgálni dedikáltan a tengerhajózásban felhasználandó[1] zöld hidrogén, illetve hidrogénszármazékok – főként az ammónia és a metanol – előállítását.

Az aktuális kiírás szerint az árverésen sikeresen pályázók maximum 4 €/kg fix árprémiumot fognak kapni a megújuló alapú (RFNBO) hidrogénelőállításra, tíz éves időkeretben. A pályázatok elbírálása az ajánlati áron fog alapulni, azaz a legalacsonyabb hidrogénelőállítási prémiumot igénylők fognak nyerni. További főbb követelmények: a kiírás max. ötéves határidőt állapított meg a projektek üzembe helyezésére, valamint legfeljebb 2,5 éves határidőt a végső beruházási döntés meghozatalára a projektgazdák által. Mindezek mellett az ajánlattevőknek bizonyos minősítési elvárásoknak is meg kell felelniük, hogy ajánlatukat rangsorolják. A minősítés célja annak biztosítása, hogy az ajánlattevők képesek legyenek a projekt megvalósítására, a projekt kellően kidolgozott legyen ahhoz, hogy időben megvalósulhasson, valamint a spekulatív ajánlattétel megakadályozása.

Ami még újdonság és üdvözlendő, hogy az aktuális kiírás szerint a pálázóknak bizonyítaniuk kell, hogy projektjeikhez a szükséges kapacitás 25%-át nem meghaladó mértékben vásárolnak kínai elektrolizálókat. Az ugyanis kontraproduktív és az első aukció tapasztalatai ebbe az irányba mutattak, hogy az európai közpénzen alapuló támogatásból domináns mértékben kínai elektrolizáló technológiát vásárolnak az európai hidrogénpiaci projektgazdák. Az európai és nemzetközi biztonsági és kiberbiztonsági szabványoknak való megfelelés szintén kötelező követelmény. Ami negatívum az aktuális T&C feltételekben, hogy elmaradt az inflációhoz való indexálás (is), ami az áringadozások esetén további bizonytalanságot okozhat.

A mostani árverési keretösszeg 400 millió euróval haladja meg tavalyi (2023-as) kiírásét, és a fentiek szerint explicit módon dedikált keret (200 m €) kifejezetten a tengerhajózási ágazatban használható fel. (Utóbbi esetében kereskedők és a közvetítő cégek ki vannak zárva a pályázásból.) Emlékeztetőként, a tavalyi árverésen összesen 800 millió € támogatási keretösszeg állt rendelkezésre, és öt hónapos bírálati idő után ebből 7 pályázó nyert sikeresen támogatást. Ráadásul ezek mindegyike esetében 0,5 €/kg alatt volt az igényelt támogatási prémium, azaz rendkívül alacsony támogatási igénnyel fellépő hidrogénprojektek tudtak csak nyerni. Az egyes projektek tavaly 8 és 245 millió € támogatást nyertek tíz éves periódusra, és a 2023-as kiírásban még 4,5 €/kg volt a maximálisan igényelhető támogatási plafon. Az első (2023-as) Hydrogen Bank aukciójának részletes eredményeiről, tapasztalatairól, a konkrét győztes cégekről, árakról és mennyiségekről a Hidrogén Hírlevelünk 2024/2 lapszámában [2] található részletes cikk.

Miután e másosik aukciós felhívás is csak a „zöld” (RFNBO) hidrogén támogatási lehetőségét tartalmazza, jelentős ipari szereplők és civil szakmai szervezetek – köztük Egyesületünk – csatlakoztak ahhoz a 2024 októberi kezdeményezéshez, amely kéri az EU-s szakpolitikusokat, hogy a jövőben a zöld mellett, a nem fosszilis alapú (pl. nukleáris eredetű) villamos energián alapuló, low-carbon hidrogénelőállítás is támogatható legyen az European Hydrogen Bank által. E kezdeményezés nyílt levelének magyar nyelvű fordítása itt található.

Ez a bejegyzés PDF formátumban is letölthető.

Források:

[1] Terms and Conditions – Innovation Fund IF24 Auction (hozzáférés: 2024.09.28) https://climate.ec.europa.eu/document/download/b996825e-cd36-44c1-895d-a780062f626d_en?filename=2024%2009%2025%20Final%20TC_2nd%20Round%20RFNBO%20H2_IF_TCforPUBLICATION_Clean.pdf%20

[2] Hidrogén Hírlevél, 2024/2 (1-4 o.). Kiadja: MHT Egyesület.

---

[1] A tengeri ágazathoz tartozónak minősül az a szerződő fél, aki a hidrogént vagy hidrogénszármazékot az EU-n belüli kikötőkben végzett üzemanyagtöltési tevékenységek végzéséhez használja fel.

Megjelent Hidrogén Hírlevelünk legfrissebb, 2024. szeptemberi lapszáma.

Tartalom:

• folyékonyhidrogén-töltőállomások Dél-Koreában és Németországban,
• megjelent és hatályba lépett a gázpiaci csomag,
• hidrogénhálózat-üzemeltetők Európai Hálózata (ENNOH),
• Hidrogén ármeghatározás – a HYDRIX árindexek,
• vasúti fejlemények a Stadlernél,
• hidrogénüzemű, belsőégésű motoros hírek, fejlesztések,
• Wärtsilä – hydrogen ready gázmotor,
• 1.000 darabos üzemanyagcella-megrendelés a Solaristól,
• hidrogén-töltőállomások helyzete,
• tagvállalati bemutatkozó.

A H2 Hírlevél letölthető innen.

Egyesületünk Hidrogén Hírlevelének 2024/1 (márciusi) lapszámában írtunk – a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) adatai alapján – arról a nem túl kedvező helyzetről, hogy az egyébként imponálóan nagyszámú, bejelentett elektrolizáló projektek mindössze ~7%-a rendelkezik végső beruházói (FID) döntéssel világszinten. Ráadásul a 7% egy globális átlag és Európában sajnos ez még alacsonyabb érték, emiatt is fontosnak tartjuk beszámolni olyan „flagship”, azaz több tíz MW, esetleg száz MW léptékű európai hidrogén projektekről, amelyek pozitív FID (Final Investment Decision) döntésben részesültek.

Az utóbbi időszak hidrogén projekteket érintő pozitív FID döntései – legalábbis Európában – főként a finomítói szektorban jöttek létre, de az EU-n kívülről is vannak példák, amelyre jelen cikkben egy kifejezetten jelentős kapacitású indiai zöld ammónia üzem létesítése kapcsán hozunk példát.

Az egyik ilyen pozitív fejlemény, hogy a Shell júliusban meghozta pozitív FID döntését a ’Rhineland Energy and Chemicals Park’ (Wesseling) finomítójában egy 100 MW kapacitású, zöld hidrogént előállító elektrolizáló üzem létesítéséről. Ez nem egy teljesen új projekt, hanem a „Refhyne I.” néven ismert korábbi projektjének a folytatása, jelentős méretnövelése ugyanazon finomítóban. A Refhyne I. projekt keretében még 2021-ben egy 10 MW kapacitású elektrolizáló állt üzembe a Shell legnagyobb németországi finomítójában, Wesselingben. A nyáron jóváhagyott Refhyne II. projekt keretében a Shell évente 15.000 tonna zöld hidrogént fog előállítani, az immáron 100 MW teljesítményű, PEM típusú elektrolizáló rendszerrel, amelyet a finomító helyben fel is fog használni, kiváltva ezzel a finomítói műveletek során használt szürke hidrogén egy immár jelentősebb részét. Ezzel egyébként még messze nem a teljes szürke hidrogén felhasználás kiváltása történik meg; ahhoz még további jelentős méretnövelésre lenne szükség.

A Refhyne II. projekt építési munkái még idén megkezdődnek, és a tervek szerint 2027-ben kezdi meg működését. A II. projektfázis is az ITM Power cég PEM elektrolízis technológiáját fogja használni, miután a Shell 2023 decemberében kapacitáslekötési megállapodást írt alá erre vonatkozóan az ITM-mel. A projekt megvalósítását nyilván az is indokolja, hogy az EU – a Megújuló Energiák irányelv (RED-III) módosításával – jogszabályi kötelezettséget írt elő az üzemanyaggyártók részére is bizonyos zöld hidrogén arány kötelező elérésére vonatkozóan 2030-ra.

Nem mellékes, hogy a németországi Refhyne II-re vonatkozó FID döntés az után született meg, hogy a Shell Hollandiában, a még nagyobb (200 MW) „Holland Hydrogen I.” projektjére is meghozta a pozitív FID döntést, még 2022-ben; és ez a projekt, illetve egyes részei már 2025-ben megkezdik működésüket. E projekt a Rotterdami Kikötőben létesül, és a közelében található, fejlesztés alatt álló tengeri (offshore) szélerőműparkból kapja majd a megújuló villamos energiát a zöld hidrogén előállításához.

Július végi hír, hogy egy másik olajipari óriás, a bp (British Petrol) is végső beruházási döntést (FID) hozott eddigi legnagyobb zöld hidrogén projektjéről a spanyolországi Castellon finomítójában, ahol nagy kapacitású elektrolizáló rendszert kíván telepíteni. A helyzet bizonytalanságát azért jellemzi, hogy a közlemények alapján tulajdonképpen nem lehet pontosan tudni, hogy mekkora zöld hidrogén üzem is épül és mikorra, milyen ütemezésben. Még az első, 2023-as közlemények alapján egészen nagyléptékű, 2 GW elektrolizáló kapacitást terveztek a ’HyVal’ nevet viselő klaszter keretében a castelloni finomítóban, és ebből 2027-ig legalább 200 MW-ot üzembe is állítottak volna. Viszont a bp által a Hydrogen Insightnak idén júliusban adott interjúban azt közölték, hogy „csak” 25 MW kapacitásba fektetnek be egyelőre. A bizonytalanság egyik valószínűsíthető oka, hogy még nem pontosan ismert, hogy a spanyol kormány által, a zöld hidrogén és megújuló energia projektekre nyújtani tervezett (kb. ~2,3 mrd € nagyságrendű) támogatás elérhetővé válik-e és mikortól.

A bp-nek a németországi Lingen-ben tervezett finomítói projektjét korábban elismerték közös európai érdekű fontos projektként (Hydrogen IPCEI). Itt a tervezés egy 100 MW-os elektrolizáló rendszert foglal magába, amelyre a FID-et várhatóan 2024 végén hozzák meg. Viszont a skóciai Aberdeenben július folyamán FID döntés született az ’Aberdeen Hydrogen Hub’ projekt megvalósításáról, amelyet a bp és a City Council (Városi Tanács) által alapított közös vállalat (Aberdeen Hydrogen Energy) valósít meg.

Ugyancsak FID döntés előtt áll, de előrehaladott kormányzati tárgyalási fázisban van 2024 augusztusában a bp a nagybritanniai kormánnyal egy további hidrogén „gigaprojekt” tárgyában. A cég Teesside-ban található telephelyén egy igazán nagyszabású low-carbon („kék”) hidrogén projektet terveznek: 160.000 t/év (~1,2 GW) előállító kapacitást kívánnak létesíteni 2030-ra, de 2028-ban részterhelésen már megindulna a hidrogénelőállítás. Az előkészítés viszont érthetően hosszú és bonyolult folyamat, mert jelen esetben széndioxid-leválasztás és -tárolás (CCS) is megvalósul. Ugyanezen telephelyen egy 500 MW-os, elektrolízisen alapuló zöld hidrogén projektet is tervez a bp, amelyből 80 MW kapacitás már 2026-ban üzembe lépne. FID tehát még ez esetben sincs, viszont e projektet még 2023-ban HAR1 (Hydrogen Allocation Round) „shortlist”-re tette a brit kormányzat, azaz jobb eséllyel indul állami támogatásért.

A bp CEO-jának egyik nyilatkozata szerint a bp az évtized végéig kb. 5-10 hidrogén, illetve CCS projektbe kíván beruházni. A Teesside-i projekt kapcsán augusztusi hír, hogy a bp aláírta a front-end mérnöki tervezési (FEED) szerződést a Technip Energies nevű céggel, miután az Egyesült Királyság kormányával véglegesítették e projekt támogatási alapelveiről szóló megállapodást. E folyamat első lépése az lesz, hogy a Technip Energies elkészíti a tervezett kék hidrogén üzem FEED-tervét, integrált széndioxid-leválasztással együtt. Ezzel együtt a véglegesített szerződés megemlíti, hogy az EPC kivitelezési módszertan kidolgozása is szerepel majd benne, és ez magába foglalja a megalapozott ütemterv és a projektköltségek kidolgozását is. Mindezt 2025-ig kell befejezni. A keleti parti klaszteren belül az integrált kék hidrogén előállító létesítménnyel és a hidrogénelosztó csővezetékkel kapcsolatos terv részét képezi az is, hogy a projektet integrálják más, közvetlenül a régióban található széndioxid-mentesítési projektekkel.

Az EU-n kívüli példák közül feltétlen meg kell említenünk egy – egyelőre – méretrekorder projektet, amely augusztus végén kapott pozitív FID döntést, és ez a projekt az ammóniaszektorban valósul meg. Az AM Green Ammonia cég a közelmúltban jelentette be, hogy az indiai Andhra Pradesh állambeli Kakinadában megvalósuló projekt 1,3 GW(!) teljesítményű (John Cockerill) alkálikus elektrolizáló rendszert fog alkalmazni, és folyamatosan rendelkezésre álló megújuló energiát használva, zöld hidrogént, ebből pedig zöld ammóniát fog termelni már 2026-tól. A tervek szerint az üzem 2026-ra egymillió tonna ammóniát termel majd, amelyet a fejlesztő 2030-ra 5 millió t/év kapacitásra akar fejleszteni.

Az AM Green Ammonia cég által korábban megvásárolt, Kakinada-i meglévő karbamidgyárában létesülő zöld hidrogén, illetve ammónia üzem teljes költsége magában foglalja az elektrolízáló rendszert, az ammóniaszintézis technológiát, valamint a kapcsolódó üzemegyensúlyi komponenseket és a kapcsolódó infrastruktúrát. Az előállított ammónia egy részét Európába fogják exportálni, és ehhez már aláírt felvásárlási szerződések vannak pl. az Uniper, a Yara és a Keppel cégekkel. Az előállító tárgyalásban áll az EU-val azon vonatkozásban is, hogy az előállított és Európába exportált zöld ammónia az RFNBO követelményeknek is megfeleljen. A korábban említett, közel folyamatos megjuló energia ellátás különböző megújuló energiaforrások kombinálásával, kiemelten nap- és szélenergiával lehetséges. Az AM Green Ammonia ezzel kapcsolatosan azt is közölte, hogy az NTPC*-vel kötött, 25 évre szóló, rögzített árú villamosenergia-vásárlási megállapodás (PPA) révén 1300 MW megújuló energiát biztosított kvázi folyamatosan egy összességében 4,5 GW kapacitású nap- és szélerőmű létesítményből. (*Az NTPC India vezető energetikai vállalata, amelynek termelési portfóliójába 76 GW kapacitású erőműpark tartozik.) Kakinada, illetve a konkrét üzem Kelet-Indiában, a tengerpaton fekszik és közvetlen kikötői kapcsolattal is rendelkezik, amely kulcsfontosságú az ammónia globális exportjához.

Forrás:

Shell agrees to FID for refining of a 100 MW green hydrogen plant, www.hydrogen-worldexpo.com/industry-news/

https://www.bp.com/en_gb/united-kingdom/home/news/press-releases/green-light-for-aberdeen-hydrogen-hub.html

https://www.sintef.no/en/latest-news/2024/investment-decision-for-refhyne-ii/ https://www.h2-view.com/story/bp-to-develop-2gw-hydrogen-project-in-spain-following-fid/2113029.article/

https://www.bpaberdeenhydrogenhub.com/

https://www.carboncapture-expo.com/industry-news/

https://www.h2-view.com/story/fid-secured-for-1-3gw-rfnbo-compliant-green-ammonia-plant-in-india/2114004.article/