Bár a hidrogénszektor nincs könnyű helyzetben, mostanság viszonylag gyakran lehet olvasni projektek késlekedésről, felfüggesztéséről, vagy akár törléséről, de az első körös, már megvalósult vagy előrehaladott tervezési fázisban lévő (ún. elkötelezett, „committed”) hidrogénprojektek száma is nőtt. Utóbbiak alapján körvonalazhatók bizonyos sikerfaktorok, amelyek általánosságban szükségesek, hogy egy-egy hidrogénprojekt ténylegesen megvalósuljon. Jelen cikk keretében egy konkrét, nagyszabású európai e-metanol projektet igyekszünk alaposabban górcső alá venni, hogy gyakorlatias tapasztalatokat oszthassunk meg a sikertényezőkről, amelyek együttesen tették lehetővé megvalósulását. Ezt követően bemutatunk még néhány példát ipari léptékű és pilot jellegű e-fuel , azon belül elsődlegesen e-metanol üzemek működéséről.
A már működő, dániai e-metanol üzem fő sikertényezői
A kiválasztott, sikeresen megépített és 2025 májusában működésbe lépő projekt a dániai Kassø-ban egy „e-metanol” üzem. (Az említett kifejezésben az „e”-előtag azt jelenti, hogy a metanol előállítási eljárásában a megújuló alapú villamos energia – elektrolízis alapú hidrogénelőállításon keresztül – meghatározó szerepet játszik. Tágabb fogalomkategóriát használva ezt „e-Fuel”-nek, azaz elektro-üzemanyagnak is nevezhetjük.) A dán Kassø E-methanol projekt bemutatása azért is célszerű, mert 52 MW beépített elektrolizáló-kapacitással rendelkezik, amely jelenleg az egyik legnagyobb ilyen működő létesítmény Európában. Ebből fakadóan ez már egy közel ipari léptékű, kereskedelmi e-metanol üzemnek számít, amelynek főbb műszaki paraméterei:
- elektrolizáló kapacitás: 52 MW
- az előállított hidrogén felhasználási célja: metanolgyártás
- előállított metanol mennyisége: 42.000 t/év
- szénforrás a metanolgyártáshoz: biogáz üzem, 60.000 tCO2/év
- villamos energia az elektrolízishez: naperőmű + hálózat
A projekt egy 304 MWp kapacitású napelemes erőmű (Kassø Solar Park) mellett létesült, amely termelésének egy részét felhasználja a hidrogén előállításhoz. A metanolüzem közel folyamatos működésének biztosításához az elektrolizáló – a nyilvánvalóan megújuló energiának minősülő napelemes termelésen kívül – a villamos hálózatból is vételez energiát. A dániai gridmix-villany magas megújulós részaránya, és az EU vonatkozó szabályai szerint a hálózatról vételezett villamos energia túlnyomó része is megújulónak minősül jelen esetben. Ezáltal az előállított hidrogén is „zöldnek”, pontosabban az EU hivatalos jogszabályi besorolása alapján RFNBO státuszúnak minősül. A metanolhoz szükséges szénforrás a közeli biogáz üzemből (Tønder Biogas) származik, ahol az előállított biogázt egyébként is megtisztítják, és a tisztítási művelet „mellékterméke” a nagy koncentrációjú szén-dioxid, amely biogén eredete miatt egyébként sem minősül ÜHG-kibocsátásnak. Ebből fakadóan az előállított végtermék, az e-metanol is megfelel az EU-s rendeletek szerinti RFNBO-státusznak. A jelenleg uralkodó, fosszilis energia alapú metanolgyártáshoz képest az itt előállított e-metanol karbonintenzitása jelentősen kisebb.
Az elektrolízishez szükséges villamos energia kb. fele származik az említett, 304 MW kapacitású napelemparkból, amit szélerőműves termelés is kiegészít, továbbá egy hálózati kiegyenlítő szolgáltatásokat nyújtó cég, a Danish Commodities valós idejű kereskedési szolgáltatással optimalizálja mind a naperőmű, mind az e-metanol üzem költséghatékony, stabil működését. Ez fontos sikertényező, amit energetikai szempontból kiegészít, hogy a metanolszintézis során keletkező hulladékhőt be tudják táplálni a helyi, városi távhőszolgáltatásba, ami addicionális bevételi forrást jelent, így hozzájárul a projekt pénzügyi életképességéhez. A hulladékhő hasznosítás az elektrolizáló, a kompresszorok, a desztillációs tornyok esetében is megtörténik; alacsony hőmérsékletű hulladékhő-forrás esetén hőszivattyút használnak.
Nagyfokú szinkronizáció szükséges tehát az üzemben, amelynek szimulációját, optimalizációját a technológia digitális iker modelljének megalkotásával is támogatják, ami kiterjed a teljes ellátási láncra, azaz pl. a szénforrásként szolgáló biogáz üzem outputjaitól kiindulva, az elektrolizálón át, egészen a késztermék metanol tárolókig terjed a modell hatóköre.
Szintén kiemelten fontos sikerfaktor, hogy az e-metanol üzem már indulásakor rendelkezett – jogilag kötelező érvényű, tehát nem szándéknyilatkozat szintű – felvásárlási (offtake) szerződéssel az előállított „zöld” metanolra. A metanolt három cég vásárolja fel:
- A.P. Møller–Maersk
- Lego
- Novo Nordisk
A projekt létesítésében közreműködő cégek:
- European Energy (projektgazda)
- Mitsui
- Siemens Energy
- Clariant
- BASF
A fentiek alapján a Kassø E-methanol Plant esetében megvalósított, illetve kihasznált sikertényezők a következők:
- nagyfokú technológiai és CAPEX-optimalizáció
- együttműködés: napelem parkkal, szabályozási energia szolgáltatóval, biogáz üzemmel, távhő vállalattal
- jogilag kötelező évrényű felvásárlási (binding offtake) szerződés a teljes termékmennyiségre, már az üzembe lépés kezdetétől, ami a zöld metanol ár-prémiumát megfizetni hajlandó partnerekkel köttetett.
Láthatáron a méretnövelt, ipari léptékű e-Fuel üzem
Azt tudni kell, hogy jelen fázisban egy 42.000 t/év kapacitású e-metanol üzem jelentősnek tekinthető, de a hagyományos, fosszilis alapú metanolgyártási kapacitásoknak ez még csak töredéke. Azonban a láthatáron van a számottevően nagyobb, valóban ipari léptékű e-metanol, pontosabban e-Fuel üzemanyagokat előállító létesítmény is. A HIF Global, önmagát vezető e-Fuel gyártóként azonosító cég 2025 szeptemberében hozta nyilvánosságra, hogy a Texasban tervezett e-metanol üzeméhez a szintén amerikai Electric Hydrogen (EH2) vállalatot választotta a PEM-típusú elektrolizáló-rendszer beszállítójának. Itt kiemelendő, hogy 1,8 GW(!) elektrolizáló-kapacitást terveznek, azaz a dániai Kassø e-metanol üzemhez képest 35-szörös méretnövelés. Ez kb. 300.000 t/év zöld hidrogén előállítást jelent. Azonban a termék(ek) szintjén közvetlen összehasonlítás itt nem teljes egészében lehetséges, mert a HIF Global e-Fuel üzeme várhatóan két terméket is előállít:
- kb. 1,4 millió tonna/év e-metanolt és
- kb. 200 millió gallon/év (~750 millió liter/év) e-benzint.
Mindehhez kb. 2 millió tonna/év széndioxidot fognak felhasználni, de megbízható adat egyelőre nem található arra vonatkozóan, hogy honnan származik majd a szén-dioxid. Várhatóan ipari és biogén eredetű CO2-forrásokat is használnak, de közvetlenül légkörből történő CO2-leválasztás (DAC, Direct Air Capture) is szóba került.
A texasi e-Fuel üzem tervezése 2022-ben indult FEED szerződés aláírásával, és a tervek szerint 2027-től kezdi meg normál kereskedelmi működését. Az említett termékek ún. bekeverhető (drop-in) üzemanyagnak minősülnek, azaz hagyományos üzemanyagokhoz hozzákeverhető, ami által a meglévő üzemanyag-logisztikai infrastruktúrák és a végfelhasználó motorok módosítása nem szükséges.
A HIF Matagorda e-Fuels facility nevet viselő projekt az Amerikában tervezett és gyártott elektrolizálók egyik eddigi legnagyobb léptékű bevezetése lesz, amelytől jelentős költségcsökkenést és – nem mellékesen – rövid gyártási időt várnak. Itt érdekesség, hogy a projekthez kezdetben a Siemens Energy, Silyzer 300 PEM elektrolizálóját választották volna, de időközben, valószínűsíthetően a politikai változásoknak is köszönhetően az amerikai elektrolizáló-gyártó mellett döntöttek.
Tágabb kitekintésben a HIF víziója, hogy 2035-re legalább 5 országban működjön e-Fuel üzeme, és összesen 150.000 gallon/nap mennyiségben legyen képes e-Fuel üzemanyagokat gyártani, amelyhez kb. 25 millió t/év szén-dioxidot használ fel. A HIF jelen van az USA-ban, Németországban, Brazíliában, Uruguayban, Chilében és Ausztráliában.
Pilot jellegű e-benzin üzem Chilében
Viszonylag ismert, bár még közel sem ipari léptékű e-Fuel üzem működik a chilei Haru Oni-ban, amely szintén a HIF Global projektje. Ez egy pilot projekt, amelyet 2021-ben kezdtek építeni és 2022 vége óta termel e-üzemanyagot, pontosabban e-benzint. A projekt Patagónia rendkívül jó szélenergia adottságaira támaszkodik. A projekt érdekessége, hogy egyik fő projekt partnere a Porsche, továbbá hogy 2025-ben megkapta a hivatalos RFNBO minősítést az itt előállított e-benzin, így az EU-ba irányuló importja megfelel a végfelhasználók számára a Megújuló Energiák Irányelvben (RED III) előírt RFNBO követelményeknek.
A Porsche már több reprezentációs jellegű rendezvényén bemutatta a Chiléből származó e-üzemanyagot. Emellett a Haru Oni létesítmény egyfajta szakmai turisztikai célponttá vált: több mint 2.000 szakértő látogatót vonzott eddig a világ számos országából. A létesítmény biogén forrásból származó CO2-t hasznosít, de a jövőben közvetlen légköri CO2-leválasztást (DAC) is terveznek, mint szénforrást a szintetikus üzemanyag előállításhoz. A Haru Oni üzem technológiáját tekintve Siemens Silyzer 200 elektrolizálót alkalmaz, Siemens Gamesa 3,4 MW-os szélerőművet a megújuló energia előállításra, és MtG (Methanol to Gasoline) vegyipari eljárást. Napi kb. 100 labormérést végeznek az előállított köztes termék és üzemanyag vizsgálatára. Pilot jellegének megfelelően e létesítmény mindössze ~35.000 gallon/év e-Fuel üzemanyagot állít elő, de az itt nyert tapasztalatok, a technológiai validáció rendkívül értékes.
Forrás:
[1] Hydrogen Council, McKinsey: Global Hydrogen Compass 2025
[2] HIF Global: U.S. engineered and manufactured electrolyzers to have lowest global total installed cost. Press Release, Houston, Texas, September 16, 2025.
[3] Future Fuels: HIF Global selects FEED team for e-fuels production. Letöltés: 2025.10.30.