2024 júniusában lépett hatályba az NZIA (EU 2024/1735) rendelet, a „nettó zéró” technológiák európai gyártási ökoszisztémájának megerősítését célzó intézkedési keret létrehozásáról ([1] – angol rövidítéssel „NZIA”: Net-Zero Industry Act). Az NZIA átfogó célja, hogy az EU-n belül fellendítse a „nettó-zéró technológiák” gyártását, növeljék e technológiák európai versenyképességét. Az NZIA technológiák körébe tartoznak bizonyos hidrogéntechnológiák, így például az üzemanyag-cellák és az elektrolizálók is.
Az NZIA hatálya alá tartozó technológiák gyártásához, az ezt célzó projektek számára biztosított egyik fontos kedvezmény, hogy a rendelet egyszerűsíti és felgyorsítja e technológiák gyártási kapacitásainak engedélyeztetését. Az NZIA számszerűsített célja, hogy az EU teljes stratégiai nettó nulla kibocsátású technológiák gyártási kapacitása 2030-ra megközelítse vagy elérje az éves telepítési igények legalább 40%-át. Ez azért is lényeges, mert az EU 2030-ra 600 milliárd €/év értékűre becsüli a nettó-zéró technológiák globális piacát, így igen fontos, hogy e technológiák gyártása terén az EU fenntartsa versenyképességét, munkahelyeket őrizzen meg, illetve hozzon létre e technológiák gyártása terén.
Az NZIA [1] rendelet tételesen felsorolja a hatálya alá tartozó számos technológiát*. Fontos, hogy az NZIA érett fázisban lévő (legalább TRL-8** szinten lévő) technológiákat tartalmaz. Szempontunkból az NZIA hatálya alá tartozó hidrogéntechnológiák a lényegesek, amelyeket a következő táblázat tételes felsorolásként ad meg. Ehhez megemlítjük, hogy az NZIA rendelethez megalkotásra került 2025-ben egy részletes felhatalmazási rendelet [2], amely azt tartalmazza, hogy pontosan milyen technológiai alkategóriák, azokon belül milyen végtermékek és komponensek (a rendelet szóhasználatában „specifikus, elsődleges alkotóelemek”) tartoznak az NZIA-technológiák hatálya alá a hidrogéntechnológiák főcsoporton belül. Emellett szempontunkból fontos még néhány egyéb olyan NZIA technológia is, amelyben a hidrogén fontos – közvetett vagy közvetlen – szerepet játszhat; ilyen a „nem biológiai eredetű megújuló üzemanyagok” (RFNBO) technológiák és „dekarbonizációt szolgáló transzformatív ipari technológiák” főcsoporton belül a low-carbon (DRI-alapú, azaz direkt redukciós) acélgyártás.
*Az NZIA hatálya alá tartozik pl.: villamosenergia- és hőtárolási technológiák, hőszivattyúk, (villamos) hálózati technológiák, fenntartható alternatív tüzelőanyag-technológiák, a nukleáris folyamatokból származó, az üzemanyagciklusból származó minimális hulladékképződés melletti energiatermelésre szolgáló fejlett technológiák, a kapcsolódó üzemanyagok; széndioxid-leválasztási, -hasznosítási (CC(U)S) technológiák, a hidrogéntechnológiák és egyes komponenseik.
** TRL: Technology Readiness Level; az EU intézményei által használt, 1-9 fokozatú skála. A Horizon Europe értelmezése szerint: „TRL 8 – Rendszer teljes és minősített: A tényleges rendszer elkészült, és teszteléssel, demonstrációval igazolták a megfelelőségét.”
Az NZIA egyebek mellett megalkotja a „stratégiai nettó zéró projekt” fogalmát. Ilyen státuszt a projektfejlesztők kérhetnek az adott tagállam kijelölt hatóságától, ha a rendelet feltételeinek megfelelő, nettó-zéró technológiák gyártási kapacitásait tervezik kiépíteni. A stratégiai nettó zéró státuszú projektek többféle kedvezményben részesíthetők; legfontosabb az egyszerűsített és gyorsított, egyablakos hatósági engedélyezés biztosítása. Továbbá lehetőség van „nettó zéró szabályozói tesztkörnyezet” létrehozására is.
Fontos még ismerni az NZIA technológiák megjelenését az EU árutípus-klasszifikációs rendszerében is, az úgynevezett CN kódok (Combined Nomenclature), magyarul KN kódok rendszerében, mivel ennek EU-s jogszabályában 2026.01.01-től van a hidrogéntechnológiákat is érintő változás [3].
*** RFNBO: Renewable Fuels from Non-biological Origin, a Megújuló Energiák (RED-III) Irányelv értelmezése szerint.
A stratégiai nettó zéró státuszú projektek számára az NZIA rendelet például a következő előnyöket biztosítja:
- gyorsabb engedélyezés: típustól és mérettől függően 9–12 hónap vagy akár ennél is kevesebb idő alatt kell az engedélyeket kiadni. Ebbe bele értendő a környezeti hatásvizsgálat is. Egyablakos (Single Point of Contact) ügyintézést kell biztosítania tagállami hatóságoknak
- gyorsabb és kiemelt bánásmód a jogviták, fellebbezések és egyéb jogorvoslati eljárások során
- tanácsadás a finanszírozáshoz: az NZIA keretein belül a Net-Zero Europe Platform részéről tanácsadás és koordináció érhető el a finanszírozás keresésében
A CN (KN) kódokat használják vámok, külkereskedelmi statisztikák, engedélyek, vámeljárások során; e kódok határozzák meg, hogy milyen vám, adó, statisztikai besorolás, illetve egyéb szabályozás (pl. engedély-kötelezettség) vonatkozik az adott termékre. Ez azért fontos, mert egy gyártó, importőr csak akkor tudja nyomon követni, hogy egy termék jogosult-e NZIA szerinti kedvezményekre, ha az árut pontosan tudja azonosítani. Ehhez a CN kód szolgál a hivatalos azonosítóként. Ezzel a gyakorlatban egyebek mellett meg lehet mondani azt is, hogy egy adott termék nettó-zéró (NZIA) technológia-e, ezért az NZIA rendelet, illetve egyéb kapcsolódó jogszabály végrehajtásában, vámkezelésben, statisztikában vagy támogatási kérelmeknél fontos referenciakeret. Az NZIA technológiákat tehát a CN (KN) kódok segítenek összekapcsolni abban, hogy az EU-ban minden érintett szereplő (importőr, gyártó, hatóság) egyértelműen és objektíven tudja azonosítani a net-zero technológiákat, komponenseket. Nem pusztán a termékek elnevezése alapján, hanem hivatalos, szabványos kód alapján, ami EU-szintű egyértelműséget biztosít.
A 2026.01.01-től alkalmazandó néhány példa CN kódokra és megnevezésekre hidrogéntechnológiák esetében a [3] rendelet alapján. A korábbi (CN2025 és ez előtti) rendelet nem tartalmazott még speciálisan hidrogéntechnológiákhoz (pl. elektrolizáló, üzemanyagcellák) kapcsolódó egyedi kódokat. Az ilyen technológiai komponensekre vonatkozó újabb vagy finomabb kódok a CN2026 verzióval jelennek meg. Ugyanakkor közel sem minden hidrogéntechnológiai, illetve komponens rendelkezik még egyedi, részletes CN kóddal. A Bizottság dolgozik további CN kódok kidolgozásán, így várható, hogy új komponensek vagy technológiák később bekerülnek a rendszerbe; érdemes emiatt folyamatosan figyelemmel kísérni.
Forrás:
[1] Regulation (EU) 2024/1735 of 13 June 2024 on establishing a framework of measures for strengthening Europe’s net-zero technology manufacturing ecosystem and amending Regulation (EU) 2018/1724
[2] Commission Delegated Regulation (EU) 2025/1463 of 23 May 2025 amending Regulation (EU) 2024/1735 of the European Parliament and of the Council as regards the identification of sub-categories within net-zero technologies and the list of specific components used for those technologies
[3] Commission Implementing Regulation (EU) 2025/1926 of 22 September 2025 amending Annex I to Council Regulation (EEC) No 2658/87 on the tariff and statistical nomenclature and on the Common Customs Tariff