A H2Med projekt egyike az Európai Hidrogén Gerinchálózat (European Hydrogen Backbone, EHB) kezdeményezés keretében tervezett öt hidrogénfolyosónak, amely – a kezdeti tervek alapján – az Ibériai-félsziget országait (Portugáliát és Spanyolországot) köti majd össze Franciaországgal és látja el megfizethető zöld hidrogénnel. A H2Med kezdeményezést Franciaország, Spanyolország és Portugália indította el, Németország erőteljes támogatásával, és ezen országok TSO-i – azaz gázhálózati átviteli rendszerüzemeltető cégei – támogatják: Enagás, GRTgaz, OGE, REN és Teréga.
A kezdeményezéshez 2023 elején csatlakozott Németország is, amikor magas szintű találkozó keretében Olaf Scholz és Emmanuel Macron államfők – a francia-német barátság kezdetét jelentő Élysée-szerződés 60. évfordulója alkalmából – egyeztettek energetikai, klímavédelmi, ipari dekarbonizációs tématerületeken történő együttműködésekről és ennek keretében csatlakozott Németország – egyebek mellett – a H2Med hidrogénvezeték projekthez is. [2]
A történeti előzmények közé tartozik, hogy 2022. október 20-án az Európai Unió Tanácsa mellett a spanyol kormány elnöke, a francia köztársasági elnök és a portugál miniszterelnök úgy döntött, hogy felgyorsítják az energiahálózatok összekapcsolásának fejlesztését, és létrehozzák a Portugáliát, Spanyolországot és Franciaországot az európai energiahálózattal összekötő zöld energiafolyosót. Megállapodtak tehát egy szárazföldi és tengeri vezetékszakaszt is tartalmazó hidrogénvezetékről:
- CelZa: egy 248 km hosszú, Portugáliát és Spanyolországot összekötő, 28 col (~71 cm) átmérőjű hidrogénvezeték a portugáliai Celorico da Beira és a spanyolországi Zamora között. Ez hidat képez majd a két ország fejlődő hidrogén gerinchálózata (Hydrogen Backbone) között. A két érintett, a portugál, illetve a spanyol TSO teljes mértékben az infrastruktúra saját szakaszának tulajdonosa lesz: 162 km Portugáliában, 86 km Spanyolországban. A CelZa egy 100%-ban hidrogént szállító infrastruktúra , amely a Portugáliában megújuló energiaforrásokból, elsősorban nap- és szélenergiából előállított hidrogén elsődleges exporthordozója lesz;
- BarMar: a Spanyolországot és Franciaországot (Barcelona – Marseille) összekötő ~450 km hosszú, 28, illetve 42 col (~71 / 107 cm) átmérőjű, tengeri hidrogénvezeték, amely a megújuló hidrogént az Ibériai-félszigetről első lépésben a francia iparváros közelébe szállítja, majd egyéb EHB vezetékeken keresztül Észak- és Közép-Európába, illetve Németországba szállítható a hidrogén.
Az eredeti tervek szerinti három ország ezt a kötelezettségvállalást a 2022. december 9-én Alicantéban tartott Euromed-csúcstalálkozón ratifikálta az Európai Bizottság támogatásával. A fent említett politikai kötelezettségvállalásra építve az Enagás, a GRTgaz, a REN és a Teréga 2022. október 20-a óta együttműködik, hogy a H2Med hidrogénvezeték fejlesztésével kapcsolatos technikai tanácsokkal lássák el kormányaikat. A németországi TSO csatlakozásával immáron négy résztvevősre bővült infrastruktúra-üzemeltetők (TSO) egyetértési nyilatkozatot (MoU-t) írtak alá, hogy az érintett országok kormányainak az Euromed-csúcstalálkozón adott megbízását követően hivatalosan is megerősítsék a H2Med közös fejlesztése terén való együttműködésre vonatkozó elkötelezettségüket. A partnerség célja, hogy e hidrogénvezeték-infrastruktúra 2030-tól működésbe lépjen, és igen jelentős, 2 milliót tonna/év hidrogént szállítson, amely így az EU 2030-ra prognosztizált teljes hidrogénfelhasználásának 10%-át adná. 2022. december 15-én a négy átviteli rendszerüzemeltető közösen benyújtotta a H2Med projektet a transzeurópai energiahálózatról (TEN-E) szóló új rendelet[1] szerinti közös érdekű projekt (PCI) jelöltjeként is. 2023 januárjában Németország úgy döntött, hogy támogatja ezt a hidrogénfolyosót, és csatlakozik Franciaországhoz, Spanyolországhoz és Portugáliához, ahogy ezt a következő térkép már szemlélteti. A konkrét, műszak tervezési szinten ez azt jelenti, hogy 2023. október 18-án a német gázipari TSO vállalat, az OGE csatlakozott a H2Med projekthez.
A H2Med egyes vezetékszakaszainak műszaki specifikációit a következő táblázat tartalmazza.
A projekt ütemterve a főbb mérföldkövek szerint:
- 2022-2025: a szükséges megalapozó tanulmányok kidolgozása: megvalósíthatósági tanulmány, költség-haszon (CBA) tanulmány, környezeti hatásvizsgálat, műszaki ajánlatok, társadalmi bevonás és konzultációk, szállítási tarifák és hálózatcsatlakozási díjak meghatározása,
- 2022. dec.: a négy érintett TSO benyújtotta a H2Med projektet a PCI (Project of Common Interest) listára, mint „jelölt” projektet,
- 2023. nov.: az új TEN-E rendelethez kapcsolódó felhatalmazási rendeletben (Delegated Act) kihirdetésre került a H2Med projektet, immáron mint PCI státuszra elfogadott projekt,
- 2024-2025: a PCI státusz alapján a CEF-E (Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz – Energetika) kerethez benyújtandó támogatási kérelem kidolgozása (beruházási kérelem); CEF-E építésre irányuló kérelem;
- 2026-2029: építés fázisa: mérnöki tervezés, építési engedélyeztetés, beszerzés, szerelés és építési projekt menedzsment;
- 2030-tól: kereskedelmi üzem megkezdése.
A 2024 év eleji fejlemények közé tartozik, hogy a BarMar projektre a három fejlesztő partner (TSO) úgy döntött, hogy a Wood céget bízzák meg az előzetes mérnöki tanulmányok kidolgozásával, a nyomvonal-alternatívák elemzésével és a BarMar projekt ténylegesen megvalósítandó folyosójának kiválasztásával. A társadalmi és környezeti hatástanulmányok szintén 2024 februárjában indulnak el, amelyeket a Tecnoambiente fog kidolgozni a Francom és a Natural Power cégek támogatásával.
Források:
[1] H2Med project website: https://h2medproject.com/
[3] MHTE (2023): Hidrogén-infrastruktúra az új TEN-E rendeletben. Hidrogén Hírlevél, 2023/2, p. 1-4.
[1] Az új TEN-E rendeletről (2022/869/EU Rendelet a transzeurópai energiaipari infrastruktúrára vonatkozó iránymutatásokról) és kifejezetten hidrogénnel kapcsolatos vonatkozásairól, az új szabályok szerint kihirdetett PCI/PMI projekt listákról a Hidrogén Hírlevél 2023/2 (júniusi) lapszámában olvasható egy részletes cikk.