Egyesületünk Hidrogén Hírlevelének 2024/1 (márciusi) lapszámában írtunk – a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) adatai alapján – arról a nem túl kedvező helyzetről, hogy az egyébként imponálóan nagyszámú, bejelentett elektrolizáló projektek mindössze ~7%-a rendelkezik végső beruházói (FID) döntéssel világszinten. Ráadásul a 7% egy globális átlag és Európában sajnos ez még alacsonyabb érték, emiatt is fontosnak tartjuk beszámolni olyan „flagship”, azaz több tíz MW, esetleg száz MW léptékű európai hidrogén projektekről, amelyek pozitív FID (Final Investment Decision) döntésben részesültek.
Az utóbbi időszak hidrogén projekteket érintő pozitív FID döntései – legalábbis Európában – főként a finomítói szektorban jöttek létre, de az EU-n kívülről is vannak példák, amelyre jelen cikkben egy kifejezetten jelentős kapacitású indiai zöld ammónia üzem létesítése kapcsán hozunk példát.
Az egyik ilyen pozitív fejlemény, hogy a Shell júliusban meghozta pozitív FID döntését a ’Rhineland Energy and Chemicals Park’ (Wesseling) finomítójában egy 100 MW kapacitású, zöld hidrogént előállító elektrolizáló üzem létesítéséről. Ez nem egy teljesen új projekt, hanem a „Refhyne I.” néven ismert korábbi projektjének a folytatása, jelentős méretnövelése ugyanazon finomítóban. A Refhyne I. projekt keretében még 2021-ben egy 10 MW kapacitású elektrolizáló állt üzembe a Shell legnagyobb németországi finomítójában, Wesselingben. A nyáron jóváhagyott Refhyne II. projekt keretében a Shell évente 15.000 tonna zöld hidrogént fog előállítani, az immáron 100 MW teljesítményű, PEM típusú elektrolizáló rendszerrel, amelyet a finomító helyben fel is fog használni, kiváltva ezzel a finomítói műveletek során használt szürke hidrogén egy immár jelentősebb részét. Ezzel egyébként még messze nem a teljes szürke hidrogén felhasználás kiváltása történik meg; ahhoz még további jelentős méretnövelésre lenne szükség.
A Refhyne II. projekt építési munkái még idén megkezdődnek, és a tervek szerint 2027-ben kezdi meg működését. A II. projektfázis is az ITM Power cég PEM elektrolízis technológiáját fogja használni, miután a Shell 2023 decemberében kapacitáslekötési megállapodást írt alá erre vonatkozóan az ITM-mel. A projekt megvalósítását nyilván az is indokolja, hogy az EU – a Megújuló Energiák irányelv (RED-III) módosításával – jogszabályi kötelezettséget írt elő az üzemanyaggyártók részére is bizonyos zöld hidrogén arány kötelező elérésére vonatkozóan 2030-ra.
A REFHYNE 2-t az Európai Bizottság Európai Éghajlat-, Infrastruktúra- és Környezetvédelmi Végrehajtó Ügynöksége (CINEA) is finanszírozza. A fő projekt partnerek: Shell, ITM Power (Trading) Ltd, ITM Power Germany GmbH, Linde GmbH, TECNALIA, ERM, CONCAWE, SINTEF.
Nem mellékes, hogy a németországi Refhyne II-re vonatkozó FID döntés az után született meg, hogy a Shell Hollandiában, a még nagyobb (200 MW) „Holland Hydrogen I.” projektjére is meghozta a pozitív FID döntést, még 2022-ben; és ez a projekt, illetve egyes részei már 2025-ben megkezdik működésüket. E projekt a Rotterdami Kikötőben létesül, és a közelében található, fejlesztés alatt álló tengeri (offshore) szélerőműparkból kapja majd a megújuló villamos energiát a zöld hidrogén előállításához.
Július végi hír, hogy egy másik olajipari óriás, a bp (British Petrol) is végső beruházási döntést (FID) hozott eddigi legnagyobb zöld hidrogén projektjéről a spanyolországi Castellon finomítójában, ahol nagy kapacitású elektrolizáló rendszert kíván telepíteni. A helyzet bizonytalanságát azért jellemzi, hogy a közlemények alapján tulajdonképpen nem lehet pontosan tudni, hogy mekkora zöld hidrogén üzem is épül és mikorra, milyen ütemezésben. Még az első, 2023-as közlemények alapján egészen nagyléptékű, 2 GW elektrolizáló kapacitást terveztek a ’HyVal’ nevet viselő klaszter keretében a castelloni finomítóban, és ebből 2027-ig legalább 200 MW-ot üzembe is állítottak volna. Viszont a bp által a Hydrogen Insightnak idén júliusban adott interjúban azt közölték, hogy „csak” 25 MW kapacitásba fektetnek be egyelőre. A bizonytalanság egyik valószínűsíthető oka, hogy még nem pontosan ismert, hogy a spanyol kormány által, a zöld hidrogén és megújuló energia projektekre nyújtani tervezett (kb. ~2,3 mrd € nagyságrendű) támogatás elérhetővé válik-e és mikortól.
A bp-nek a németországi Lingen-ben tervezett finomítói projektjét korábban elismerték közös európai érdekű fontos projektként (Hydrogen IPCEI). Itt a tervezés egy 100 MW-os elektrolizáló rendszert foglal magába, amelyre a FID-et várhatóan 2024 végén hozzák meg. Viszont a skóciai Aberdeenben július folyamán FID döntés született az ’Aberdeen Hydrogen Hub’ projekt megvalósításáról, amelyet a bp és a City Council (Városi Tanács) által alapított közös vállalat (Aberdeen Hydrogen Energy) valósít meg.
Első fázisában ez még egy viszonylag kisléptékű projekt, amely 300 tonna/év zöld hidrogén előállítást tervez 2026-tól, főként városi buszflotta üzemanyag-ellátására, de a projekt későbbi fázisaiban méretnövelés várható, és – jóváhagyás esetén – vasúti, teherszállítási és hajózási célokra is biztosíthat majd hidrogént, továbbá fűtési és export célú hidrogéntermelés is lehetséges későbbi fázisokban. A projekt megújuló alapú hidrogénelőállítást, tárolást és disztribúciót is magába foglal.
Ugyancsak FID döntés előtt áll, de előrehaladott kormányzati tárgyalási fázisban van 2024 augusztusában a bp a nagybritanniai kormánnyal egy további hidrogén „gigaprojekt” tárgyában. A cég Teesside-ban található telephelyén egy igazán nagyszabású low-carbon („kék”) hidrogén projektet terveznek: 160.000 t/év (~1,2 GW) előállító kapacitást kívánnak létesíteni 2030-ra, de 2028-ban részterhelésen már megindulna a hidrogénelőállítás. Az előkészítés viszont érthetően hosszú és bonyolult folyamat, mert jelen esetben széndioxid-leválasztás és -tárolás (CCS) is megvalósul. Ugyanezen telephelyen egy 500 MW-os, elektrolízisen alapuló zöld hidrogén projektet is tervez a bp, amelyből 80 MW kapacitás már 2026-ban üzembe lépne. FID tehát még ez esetben sincs, viszont e projektet még 2023-ban HAR1 (Hydrogen Allocation Round) „shortlist”-re tette a brit kormányzat, azaz jobb eséllyel indul állami támogatásért.
A bp CEO-jának egyik nyilatkozata szerint a bp az évtized végéig kb. 5-10 hidrogén, illetve CCS projektbe kíván beruházni. A Teesside-i projekt kapcsán augusztusi hír, hogy a bp aláírta a front-end mérnöki tervezési (FEED) szerződést a Technip Energies nevű céggel, miután az Egyesült Királyság kormányával véglegesítették e projekt támogatási alapelveiről szóló megállapodást. E folyamat első lépése az lesz, hogy a Technip Energies elkészíti a tervezett kék hidrogén üzem FEED-tervét, integrált széndioxid-leválasztással együtt. Ezzel együtt a véglegesített szerződés megemlíti, hogy az EPC kivitelezési módszertan kidolgozása is szerepel majd benne, és ez magába foglalja a megalapozott ütemterv és a projektköltségek kidolgozását is. Mindezt 2025-ig kell befejezni. A keleti parti klaszteren belül az integrált kék hidrogén előállító létesítménnyel és a hidrogénelosztó csővezetékkel kapcsolatos terv részét képezi az is, hogy a projektet integrálják más, közvetlenül a régióban található széndioxid-mentesítési projektekkel.
Az EU-n kívüli példák közül feltétlen meg kell említenünk egy – egyelőre – méretrekorder projektet, amely augusztus végén kapott pozitív FID döntést, és ez a projekt az ammóniaszektorban valósul meg. Az AM Green Ammonia cég a közelmúltban jelentette be, hogy az indiai Andhra Pradesh állambeli Kakinadában megvalósuló projekt 1,3 GW(!) teljesítményű (John Cockerill) alkálikus elektrolizáló rendszert fog alkalmazni, és folyamatosan rendelkezésre álló megújuló energiát használva, zöld hidrogént, ebből pedig zöld ammóniát fog termelni már 2026-tól. A tervek szerint az üzem 2026-ra egymillió tonna ammóniát termel majd, amelyet a fejlesztő 2030-ra 5 millió t/év kapacitásra akar fejleszteni.
Az AM Green Ammonia cég által korábban megvásárolt, Kakinada-i meglévő karbamidgyárában létesülő zöld hidrogén, illetve ammónia üzem teljes költsége magában foglalja az elektrolízáló rendszert, az ammóniaszintézis technológiát, valamint a kapcsolódó üzemegyensúlyi komponenseket és a kapcsolódó infrastruktúrát. Az előállított ammónia egy részét Európába fogják exportálni, és ehhez már aláírt felvásárlási szerződések vannak pl. az Uniper, a Yara és a Keppel cégekkel. Az előállító tárgyalásban áll az EU-val azon vonatkozásban is, hogy az előállított és Európába exportált zöld ammónia az RFNBO követelményeknek is megfeleljen. A korábban említett, közel folyamatos megjuló energia ellátás különböző megújuló energiaforrások kombinálásával, kiemelten nap- és szélenergiával lehetséges. Az AM Green Ammonia ezzel kapcsolatosan azt is közölte, hogy az NTPC*-vel kötött, 25 évre szóló, rögzített árú villamosenergia-vásárlási megállapodás (PPA) révén 1300 MW megújuló energiát biztosított kvázi folyamatosan egy összességében 4,5 GW kapacitású nap- és szélerőmű létesítményből. (*Az NTPC India vezető energetikai vállalata, amelynek termelési portfóliójába 76 GW kapacitású erőműpark tartozik.) Kakinada, illetve a konkrét üzem Kelet-Indiában, a tengerpaton fekszik és közvetlen kikötői kapcsolattal is rendelkezik, amely kulcsfontosságú az ammónia globális exportjához.
Forrás:
Shell agrees to FID for refining of a 100 MW green hydrogen plant, www.hydrogen-worldexpo.com/industry-news/
https://www.sintef.no/en/latest-news/2024/investment-decision-for-refhyne-ii/ https://www.h2-view.com/story/bp-to-develop-2gw-hydrogen-project-in-spain-following-fid/2113029.article/
https://www.bpaberdeenhydrogenhub.com/